Magyar Bélés- és Szövetárugyár Rt. néven alapította 1935-ben Vácott egy Neumann és Zimmermann nevű német cég a későbbi Váci Bélésszövetgyár elődjét. Az alapító cég külföldön már akkor 7 gyárat mondhatott magáénak. A váci üzemben az induláskor 48 szövőgép működött és 52 alkalmazott dolgozott, négy évvel később a géppark már megkétszereződött. Belföldi megrendelésre gyártottak különböző ruhabélés-szöveteket. A II. világháború kitörése után a hadiszállítások mennyisége erősen megnövekedett, ami további gépberuházásokra ösztönözte a tulajdonosokat.
A háború után a gyárat mint volt német tulajdont, az Elhagyott Javak Kormánybiztossága vette kezelésbe, de az eredeti német tulajdonosoknak sikerült „kiigényelniük” és 1945 novemberétől 8 hónapig tovább működtették. Ekkor szovjet kezelésbe került, majd 1952-ben visszaadták a magyar államnak. Termékei továbbra is a bélésszövetek maradtak. Ezt a profilját a Magyar Selyemipar Vállalathoz csatolása után is megtartotta.
A Magyar Selyemipar Vállalat (rövidített nevén: MSV, a vállalatot külföldön DUNASILK néven ismerték) 1955. január 1-jével alakult hét selyemszövödéből, két selyemcérnázógyárból, valamint egy selyemkikészítő gyárból. Ezzel az akkori magyarországi selyemipar egészét egy szervezetbe tömörítették. Ebben az évben a selyemipar a magyar textilipar termelési értékének 4,1%-át állította elő és összesen mintegy 3-4 ezer embernek adott munkát.
Az újonnan alakult nagyvállalat a következő korábbi gyárakat foglalta magában:
Adria Selyemszövőgyár,
Duna Cérnázógyár,
Hungária Jacquardszövőgyár,
Mohácsi Szövőgyár,
Pipacs Szövőgyár,
Selyemkikészítőgyár,
Soproni Szövőgyár,
Szentgotthárdi Szövőgyár,
Tolnai Fonógyár,
Váci Bélésszövetgyár.
A vállalat ebben a formájában lényegében 1991-ben bekövetkezett felszámolásáig állt fenn. Ezt követőleg felbomlott és a nagyvállalatot alkotó egyes gyárak ismét önállóak lettek vagy megszűntek.
Közzétett
a) Közgyűlési iratok 1949—1951 0,10 fm
b) Igazgatói iratok (1946—) 1947—1973 0,70 fm
A) Jegyzőkönyvek 1946—1959
B) Emlékeztetők 1967—1972
C) Központi utasítások 1961—1968
D) Vállalatvezetői utasítások 1948—1959
E) Igazgatói levelezés 1956—1966
F) Egyéb ügyviteli iratok 1947—1973
G) Személyzeti ügyek 1948—1972
c) A Titkárság iratai 1947—1965 0,70 fm
A) Levelezés partnerek szerint 1947—1965
B) Iktatott iratok 1956—1965
d) A műszaki vezető (főmérnök) iratai 1949—1971 0,90 fm
A) Jegyzőkönyvek 1950—1968
B) Műszaki intézkedési tervek 1955—1967
C) Termelési jelentések 1949
D) TMK-ügyek 1951—1953
E) MEO-ügyek 1956—1969
F) Normaügyek 1949—1956
G) Újítási iratok 1949—1971
H) Leyer János főmérnök (gyárigazgató) iratai 1955—1965
e) A Főkönyvelőség iratai 1947—1969 1,20 fm
A) Mérlegek 1947—1969
B) Főkönyvelői levelezés 1948—1958
C) Leltárak 1950—1968
f) Az Üzemgazdasági osztály iratai 1947—1977 1,30 fm
A) Gazdasági (ipari) tervek 1947—1970
B) Gazdasági tájékoztatók 1962—1977
C) Statisztikai beszámolók 1947—1965
D) Gazdasági elemzések 1951—1967
g) A Munkaügyi osztály iratai (1946—) 1947—1975 1,80 fm
A) Ügyviteli iratok 1950—1965
B) Személyzeti nyilvántartások 1951—1965
C) A vállalati munkaversenyre vonatkozó iratok 1948—1975
h) A Vállalati Egyeztető Bizottság (VEB) iratai 1950—1957 0,10 fm
i) A Vállalati Szakszervezeti Bizottság iratai 1947—1967 0,30 fm
A) Az Üzemi Szakszervezeti Tanácsra vonatkozó iratok 1958—1967
B) A Szakszervezeti Bizottság iratai 1947—1967
C) Sasvári Károly a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottsága tagjának (munkavédelmi felelős) iratai 1960—1967
Lázár Károly (2012). „A magyar selyemipar története”. Magyar Textiltechnika LXV (2-3), 95-99. o.
Közzétett
1. doboz 1. csomó Közgyűlési jegyzőkönyvek 1949—1951 Hiányos!
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett