13 találat látható

Iratképző
Vác Város Levéltára Oktatás

Gábor József Általános Iskola

  • Szervezet/testület
  • 1948 -

1953-ig Váci Állami Általános Fiúiskola, 1965-ig Ilona Utcai Általános Iskola. Gábor József halála után egy évvel Vácon az Ilona utcát és az ott található iskolát Gábor Józsefről nevezték el, Gábor József Utcai Általános Iskola, majd 1975-től: Gábor József Általános Iskola. Az iskola 1991 után a Földváry Károly Általános Iskola nevet vette fel.

Hámán Kató Általános Iskola, Vác

  • Szervezet/testület
  • 1948 - 1989

Elődiskola: 1906-1948 – Váci Római Katolikus Polgári Leányiskola
Államosítás után: 1948-1989 – Hámán Kató Állami Általános Iskola
Jogutód a rendszerváltás következtében ismét egyházi fennhatóság alá visszakerülő intézmény: 1991/92-től 2014/2015-ig – Karolina Katolikus Általános Iskola.
Egyházi fennhatóság alatt többcélú intézménnyé válás, 2015. szeptember 1-től napjainkig Karolina Katolikus Általános Iskola, Székesegyházi Kórusiskola és Alapfokú Művészeti Iskola.

Szent Imre Római Katolikus Elemi Iskola

  • Szervezet/testület
  • 1892 - 1948

A diadalív mellett álló régi iskola helyén 1892-ben épült fel az új, nyolc tantermes épület, melyben párhuzamosan négy leány- és négy fiúosztály működött. Az iskolát 1930-ban Szent Imréről nevezték el.

Református Elemi Népiskola

  • Szervezet/testület

A református egyház az 1570-es évektől működtetett alsó fokú iskolát, ami 1595-ben már jó nevű iskolája volt a hitközségnek. Az 1579-es váci csata során azonban megsemmisült az iskola, és újraindítását Bocskai István 1605-ös váci látogatása tette lehetővé, aki külön stallumot biztosított a működtetéséhez. A református diákok e középfokú kollégiumban tanulhattak, melynek egyik rektora Veresmarty István volt. Az iskolában valószínűleg tanítottak latin grammatikát és retorikát, a matematika alapelemeit, történelmet, földrajzot, ami később kiegészülhetett a filozófia és a teológia tanításával. Az iskola a Debreceni Kollégium partikulájaként működött. Az iskola nem volt hosszú életű. 1620-ban, amikor Vác visszakerült az oszmán uralom alá, megszűnt, tanárai Nagykőrösre, Ceglédre és Kecskemétre költöztek.
Az oszmán uralom után csak sokára oldódott meg a református gyermekek taníttatása. 1712 és 1724 között működött ugyan elemi iskola, de ezt a megyei közgyűlés bezáratta, és a református hitű gyerekek ezt követően olyan iskolába jártak, ahol katolikus tanítómester oktatta őket. Csak 1776-ban fogadhattak segédtanítót a katolikus ludi magister mellé, aki egy bérelt házban tanított. 1787- ben felállították az „elegyes", vegyes - katolikus és református - normális oskolát, és ellátták a legszükségesebb felszereléssel: padokkal, íróasztalokkal, táblákkal, fogasokkal és téntatartókkal. 1802-ben az egyházközség megvette a katolikus iskolaépületet. A lelkészlak mellett épült fel 1867-ben az új, ma is álló iskolaépület.
1948-ban államosították és a volt Felsővárosi róm. kat. Elemi Népiskolával közös igazgatás alá helyezték.

Gombási Római Katolikus Elemi Népiskola

  • Szervezet/testület
  • 1930 - 1968

1930-ban a klebelsbergi népiskola építési akció keretében két tantermes iskola épült a Naszály lábánál.
1937-ben a gombási Tormás iskola még csinosabb lett: új szárnyat kapott, új tanteremmel. (Váci Hírlap, 1937. 09. 12.)
A 8 osztályos Gombási Általános Iskola felső tagozata 1963-ban, az alsó tagozata pedig 1968-ban olvadt be a deákvári Petőfi Sándor Általános Iskolába.
Az üresen maradt iskolaépületet Vác városa művésztelep céljára hasznosította. A gombási művésztelep műtermében hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak: Mizser Pál, Cs. Nagy András, Szűcs Miklós, Sáros András Miklós, Kosmás Roland, Bakos Ildikó, Blaskó János, és Markó Erzsébet festő-, grafikus- és szobrászművészek. A művésztelep 1984-ben végleg megszűnt, majd a város az épületet eladta.

Petőfi Sándor Általános Iskola Vác

  • Szervezet/testület
  • 1919 -

Vácott a deákvári térségben 1915-től működött elemi népiskola, hosszú ideig bérlakásban, egy tanítóval. Ezt az iskolát tekintik a mai Petőfi Sándor Általános Iskola elődjének. 1919-ben Wolkóber János tanár úr kérvényezte a két tanítóval működő állami elemi népiskola szervezését, ezt tekintik az iskola alapítási évének.

Szent Miklós téri Római Katolikus Elemi Népiskola

  • Szervezet/testület
  • 1886 -

1886-ban választották ketté a középvárosi leány-és fiúiskolát. A fiúiskola a szeminárium melletti (azzal később egybeépült) régi iskolaépületben működött, míg a leányiskola az akkor újonnan felépült Szent Miklós téri épületben. 1905-ben a székesegyház mellett felépült a Karolina leányiskola. A fiúiskola ekkor költözött a Szent Miklós térre.

Váci római katolikus Polgári Fiúiskola

  • Szervezet/testület
  • 1911 - 1948

1932-ben a Báthori, a Görgey utcák és a Csányi körút által határolt telken felépült a Váci Római Katolikus Polgári Fiúiskola. Igazgatója Melha Endre volt.

Báthori Utcai Általános Iskola

  • Szervezet/testület
  • 1945 -

Az iskola elődjét gróf Csáky Károly püspök javaslata alapján kezdték megszervezni, míg a másik épület a létrejöttét a váci katolikus egyházközségnek, Hanauer Á. István váci püspöknek és Korniss Gyula országgyűlési képviselőnek köszönheti.
1932-ben a Báthori, a Görgey utcák és a Csányi körút által határolt telken felépült a Váci Római Katolikus Polgári Fiúiskola. Igazgatója Melha Endre volt. Ebben az épületben működik ma a felső tagozat (A épület).
1938-ban a Görgey és a Flórián utca sarkán épült fel a Szent István Elemi Iskola, ma ebben az épületben működik az alsó tagozat (B épület). Igazgatója Böröcz Lajos volt. Mindkét épületet Boskó Géza Zoltán budapesti építészmérnök tervezte.
A két iskola egymástól függetlenül működött, eltérő feladatok ellátását tűzte ki céljául. Az elemi iskolák az alapoktatást látták el 6-tól 12 éves korig, míg a polgári iskolák a városi 10-14 éves fiatalok számára nyújtottak a polgári életben jól használható, praktikus ismereteket.
Az 1936-37. tanévtől Lipovniczky László lett a polgári fiúiskola rajztanára.
1944-ben mindkét épületben német tábori kórház működött, majd az orosz katonaság foglalta el.

  1. és 1946. között a magyar iskolarendszerben két alapvető változás történt. A korábbi népiskolák és polgári iskolák helyett a 6-14 éves tanulók számára nyolcosztályos új iskolatípust kellett szervezni általános iskola elnevezéssel. A másik változás az iskolakötelezettség időtartamát kiterjesztette a 12. életévtől a 14. életévig.
    Az 1945-46. tanévben a két épület közös igazgatás alá került, Vígh András igazgató vezetésével fiúiskolaként működött, Báthori utcai Általános Iskola néven.
  2. – igazgató: Wágner Ernő.
    1950-ben az iskolát államosítják, igazgatója ekkor Fülöp Béla.
  3. és 1956. között az igazgató Lippai Tibor.
  4. és 1977. között az igazgató Kováts Sándor.
    1962-ben megkezdik a koedukált oktatást az alsó osztályokban.
    1977-1984. - Lippai Nagy Antalné az igazgató.
    1983-ban a Báthori utcai Általános Iskola nevet felváltotta a Juhász Gyula Általános Iskola.
  5. és 1996. között az igazgató Mátyásffyné Jenei Gabriella.
  6. és 2014. között az igazgató Kocsi Károly.
  7. és 2019. között az igazgató Szalárdy József Attila.
    2020-tól Muszkáné Kocsis Emese vezetésével működik az intézmény

Váci Piarista Diákszövetség

  • Szervezet/testület
  • (1921) 1923 - 1948

Egy budapesti kávéházban 1921. október 24-én, egykori váci piarista diákok, dr.Acsay István, dr.Kisparti János, dr. Kornis Gyula és dr.Korpás János gyűltek össze baráti beszélgetésre és megalakították a váci piarista öregdiákok baráti körét, amely 1923. június 10-én több száz résztvevővel Váci Piarista Diákszövetséggé alakult át. Az alapítók a Diák- szövetség céljának jelölték meg „a lokálpatriotizmuson kívül a meleg baráti-bajtársi érzés állandó ápolását, egymás kölcsönös erkölcsi támogatását" és „a tanulmányaikat végző vagy pályájuk kezdetén nehézségekkel küzdő váci ifjúság felkarolását és pártolását." Az Alapszabály szerint a Diákszövetség további feladata „ a hazaszeretet, a keresztény nemzeti kultúra és összetartozás ápolása, és „Vác városát kulturális és társadalmi téren támogatni".
A Diákszövetség - a céljainak megfelelően - Madách emlékművet és a hősi halott öregdiákok nevét megörökítő emléktáblát helyezett el a gimnázium előcsarnokában. Évente irodalmi és tudományos emlékbeszédet tartott Az ember tragédiája valamely gondolatáról az öreg diákok egy-egy kiváló képviselője, akinek nevét a Diákszövetség Madách-serlegbe vésve örökítette meg. Emlékkönyvben és az iskolai évkönyvekben ismertette a kiemelkedő tanárok és tanítványok munkásságát. Minden tanévben jelentős pénzadománnyal támogatta főiskolai és gimnáziumi diákok iskoláztatását és jutalmazását. A Diákszövetség első két évtizedének meghatározó személyisége dr. Jakabffy Kálmán volt, aki otthonában adott hivatalos helyet a szövetség vezetőségének. 1948-ban a piarista gimnázium megszűnt, felszámolta az akkori hatalom. A Diákszövetség működésének betiltását dr. Andreánszky Gábor professzor jelentette be a tagságnak és a rendtagoknak.