Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A bejegyzéseket időrendben, évenként újra kezdődő sorszámozással látták el. 1835-ig a kötetek végén betűrendes névmutatók vannak. 1836-tól a névmutatók külön kötetet alkotnak. A névmutatók a lap és bejegyzés számára utalnak. Kutatni a névmutatók segítségével lehet.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Horváth József: A győri végrendelkezők "vidéki" kapcsolatai a XVII. század első felében in.: A Dunántúl településtörténete 9., Város - mezőváros - városiasodás (1992), 291 - 304. p.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Az elsõ kötetek: az 1567, 1617, 1634-dik évi kimutatást tartalmazzák, a vár, vagyis a belváros házairól (ölekben), az 1703-dik évi kötet Újvárosról készült, a többi kimutatás az egész város területére és a külterületekre vonatkozik. Az egyes kötetek általában külön-külön a városrészek adatait tartalmazzák.
Kutatni kötetenként, évszámok alapján lehet.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A fond a káptalan földesúri joghatósága alá tartozó Győr város vagyon és pénzkezelését ellátó kamarási hivatalnak a bevételekről és kiadásokról vezetett számadási naplóit és (csekély töredékben) számadási mellékletet tartalmaz. A kamarás tisztsége körül kialakult hivatal a XVIII. század elején kezdte meg működését a városi adóhivatallal egybekötve, de külön személyzettel, amelyhez a kamaráson kívül egy ellenőr és a szükséges segédszemélyzet tartozott. Legfontosabb feladata volt a pénztári teendők ellátása mellett hogy a város vagyon- és pénzkészletében bekövetkezett mindennemű változásról naplót illetve pontos számadásokat vezessen. Munkáját a tanács közvetlenül, valamint közegei által ellenőrizte.
A naplószerű füzetek időrendben sorolják fel az egyes jövedelmi ágakból befolyt ősszegeket és a gazdasági év során felmerült kiadásokat.
Az anyag rendezett, segédletek nincsenek, kutatni egy-egy számadási füzet (kötet) átnézésével lehet.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Bak Borbála: Győr szabad királyi város igazgatása 1743-1778., Budapest, 1980.
Közzétett
Közzétett
Az iratokat időrendbe szedték és sorszámozták. A később érkezett iratokat is (időrendbe) a gyűjteményhez csatolták emelkedő számsorban. A név- és tárgymutató az irat keletkezési évére és az irat számára utal.
Kutatni a név- és tárgymutató segítségével lehet. A mutató egybe van kötve a Mandata regia in Juridicis sorozat mutatójával.
Közzétett
Kutatni a mutató segítségével lehet. (Mutató: 1650-1779)
Közzétett
Királyi végzések, döntések másolatai a várost vagy a város lakóit érintő ügyekben. Jegyzőkönyvek névmutatóval ellátottak: 1744-1845. A bejegyzések az egyes kötetekben sorszámmal ellátottak, az időrend azonban még az egyes köteteken belül sem következetes. Ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy az iratokat akkor adták le másolásra, amikor azokra már nem volt szükség.
A névmutató a kötet oldalszámára és az ügy számára utal. A névmutató segítségével lehet kutatni.
Közzétett
A m. kir. udvari kamara Győr városához intézett rendeletei pénz és gazdaság ügyekben. Iratok: 1743-1836, névmutató: 1603-1836-ig terjednek. Rendezéskor az iratokat időrend szerint rendezték és sorszámozták. A későbben keletkezett iratokat is ugyanolyan rendszer szerint csatolták a sorozathoz.
A névmutató az irat keltére (régi elhelyezésére) és számára utal. Kutatni a betűrendes névmutató segítségével lehet. A mutató egybe van kötve a Kameral - Administration sorozat mutatójával.
Közzétett
A M. Kir. Helytartótanács Győr városához intézett leiratai közigazgatási ügyekben a sorozatba sorolták be 1850-tõl 1853-ig a fehérvári polgári kerület főispánjának, majd Győr megyefőnökének a városhoz intézett átiratait tartalmazza. Iratok: 1714- 1848, illetve 1853-ig, névmutatók: 1714-1853 terjednek.
A hat kötetes névmutató több évről összevonva abc rendben tartalmazza az érdekeltek neveit és az irat keletkezési évére (régi elhelyezésére) és számára utal. Az utolsó négy kötet mutató (1812-1836, 1837-1854) együtt használható, mert az első kötet A-K-ig, a második L-Z-ig készült.
Közzétett
A M. Kir. Helytartótanács Győr városához intézett leiratai katonai ügyekben. Iratok:1733-1783 tárgymutató: 1733-1780 terjednek. A második levéltár rendezéskor az iratokat időrendbe szedték, és az iratokat 1-254-ig futó sorszámmal látták el.
Tárgymutató az irat tárgyát tartalmazza alfabetikus rendben és az irat keletkezési évére és számára utal. A mutató egybe van a Mandata Regia Militaribus mutatójával.
Közzétett
Másolatok a Magyar Kir. Helytartó Tanács által közigazgatási és a Magyar Kir. Tábla által törvénykezési ügyekben kiadott rendeletekről. A bejegyzések időrendben történtek. A kötetekhez betűrendes tárgymutatót kötöttek hozzá, amely utal a kötet lapszámára és a bejegyzés számára.
A tárgymutató segítségével kutatható.
Közzétett
Közzétett
I. József-kori Győrött székelő kamarai igazgatóság Győr városához intézett iratai gazdasági ügyekben. Az iratok az időrendi sorrendet követve 1-tõl 401-ig terjedő sorszámozással vannak ellátva.
A betűrendes névmutató az irat keletkezési évére (régi elhelyezésére) és az irat számára utal. Mutató egybe van kötve a Decreta Cameralia sorozat mutatójával.
Közzétett
Kutatni az iratok áttekintésével lehet.
Közzétett
A pozsonyi ker. hadbiztosságnak a városhoz intézett átiratai hadiadó kivetése, elszámolások és átmenő katonaság elszállásolása tárgyában.
Az iratok időrendi sorrendben, de irattári jelzet nélkül vannak elhelyezve. A kutatónak az egész dobozt át kell néznie.
Közzétett
A nádor városhoz intézett levelei, főként az 1831. évi kolera ügyében.
A kutatónak az egész csomót át kell néznie.
Közzétett
Az egyesített Győr-Moson vármegyei alispánok értesítései a várost érintő ügyekben. Az iratok 1-tõl 1891-ig terjedő, az időrendet követő sorszám szerint rendezve. A név- és tárgymutató utal a keletkezési évére, az irat eredeti elhelyezésére (ladula, fasciculus) és számára.
Kutatni a mutató segítségével lehet. A mutató egybe van kötve a Mandata Comissarii Regii sorozat mutatójával.
Közzétett
A vármegyei hatósággal folytatott hivatalos ügymenet átiratai. Az iratok időrendi sorrendben taláhatóak.
Kutatási segédeszköz nincs, a kérdéses évből minden irat átnézendő.
Közzétett
A város hatóságához más hivataloktól különböző ügyekben érkezett megkereső levelek. Iratok: 1743-1847. Névmutató: 1758. A Litterae Missiles több (egymással időben párhuzamos) sorozatból áll. Ezek közül az első levéltár rendezéskor keletkezett mesterséges gyűjteményt kell kiemelni, melyhez névmutató is készítettek 1758-ban.
Az iratokat itt 1-tõl 410-ig terjedő sorszámmal rendezték. A levélküldők neveit tartalmazó névmutató az iratok keletkezési évére és számára utal. A többi irat időrend szerint rendezve, viszont mutatója nincs. Ezek vagy csomónként nézhetőek át, vagy a tanácsi jegyzőkönyvek mutatóinak segítségével kereshetők meg. Ebből az irat megléte és keletkezésének dátuma tudható meg.
Közzétett
Magánosok kérvényei a városi tanácshoz vegyes közigazgatási ügyekben (1743 -1758) Az iratok 1-tõl 340-ig terjedő sorszám szerint rendezettek. Segédeszközül az 1758-ban készült névmutató használható, ez az irat számára utal. Az iratsorozat összefügg a tanácsi jegyzőkönyvekkel. Az 1-tõl 71-ig a számozott iratok hiányoznak.
Kutatni a névmutató segítségével lehet.
Közzétett
Folyamodások, megkeresések, kérvények a városhoz közigazgatási ügyekben. Az iratanyag az iktató (tanácsi jegyzőkönyv) folyószámának sorrendjében találhatók
A segédkönyveket a tanácsi jegyzőkönyveivel közösen vezették.
Közzétett
Magánfelek vegyes ügyeket tartalmazó iratainak gyűjteménye. Iratok: (1735-1786). Névmutató: 1735-1786. Az iratok 1-tõl 569-ig tartó sorszám szerint rendezettek. A betűsoros névmutató az irat keletkezési évére (régi elhelyezésére) és számára utal.
Kutatni a névmutató segítségével lehet. A mutató egybe van kötve a Testamenta Privatorum állag mutatójával.
Közzétett
A város tanácsához érkezett megkereséseknek, leiratoknak, leveleknek megválaszolt fogalmazásai különböző tárgyakban. Az iratok évenkénti újrakezdődő sorszámozás szerint rendezettek. Az 1743-tól 1752-ig keletkezett iratok egy csomóban vannak csoportosítva folyamatos sorszámozással. A név- és tárgymutatók évenként betűrendben készültek, amelyek tartalmazzák az érintett nevét, az irat keltét és számát.
Kutatni a név- és tárgymutató segítségével lehet. 1786-ig mutató hiányában csomónként nézendő át. Ez az iratsorozat szorosan összefügg a Protocollum expeditionum copiatarum sorozattal. (lásd: IV.A.56 u) Az iratokból hiányzik 1790 évbõl 1- 133. számig, 1793 évbõl 121-339. számig, 1795 évbõl 1-290. számig, 1796 évbõl 1-137. számig, 1798 évbõl 1-320. számig ter-jedõ források sorozata.
Közzétett
Vegyes tárgyú fogalmazások másolatai, valamint a kiadásnál szükséges levélminták, továbbá a hivatalnoki esküminták gyűjteménye. A jegyzőkönyvek: 1743-1788. (Protocollum expeditiorum copiatorum) A 3-tól a 14-dik kötetig időrendi sorrendben vegyes tárgyú fogalmazásokat tartalmaz. A kötetek végén 1743-1777-ig név- és tárgymutatók találhatók. Az első kötet levélformulákat, eskümintákat, a második a királyhoz címzett felterjesztéseket (Raepresentationes 1773-75), a 15-dik kötet pedig a városhoz beadott kérvényekre (Instantiae) hozott döntéseket tartalmazza (1784-88). Ezekhez viszont nincs mutató könyv.
Általában véve a név- és tárgymutató segítségével kutatható. Az 1., 2. és a 15. kötethez nincs mutató. E köteteket a kutatónak át kell néznie.
Közzétett
Magánosoknak a városhoz intézett tiltakozásai, óvástételei stb., vegyes ügyekben.(1613-1838) Az első csomó az 1758-ig keletkezett iratokat tartalmazza, időrendben 1-tõl 136-ig terjedő sorszámmal. Ehhez az anyaghoz 1758-ban névmutató készült, amely az irat keletkezési évét és számát jelöli meg. Az 1759-tõl 1838-ig terjedő forrásanyag évek szerint van rendezve, viszont ehhez az anyaghoz nincs mutató. Az 1775-1799-ig terjedő forrásanyag hiányzik. A
kutatónak az első csomóhoz névmutató segít, a többi dokumentumhoz nincs segédeszköz.
Közzétett
Ügyviteli utasítások egyes városi hivatalok és tisztviselők részére, főképpen a piaci helypénz, vásári rendtartás és pénzkezelés tárgyában. Továbbá a városi tisztviselők és alkalmazottak részére készült esküminták gyűjteménye: 1753-1813-ig terjedően. Az ügyviteli utasítások jegyzőkönyve időrendben tartalmazza a bejegyzéseket. A két kötet azonban időben párhuzamosan van vezetve. Az esküminták jegyzőkönyveinek első kötetéhez nincs segédeszköz, a másik két kötethez viszont van, mely az oldalszámra utal.
Kutatni az esküminták két újabb köteténél a névmutató szerint, a többi kötetnél pedig azok átnézésével lehet.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A vásári bíró, majd később a rendőrkapitány által megállapított piaci árakról vezetett jegyzékek: 1743-1847-ig terjedően. Egyes árjegyzék táblázatok időrendben találhatók.
Kutatásnál csomónként kell átnézni a forrásokat.
Közzétett
A város által kötött szerződésekre és kezdeményezett perekre, továbbá határjárásokra, kiváltságokra, kegyúri jogokra stb., vonatkozó iratok. Az iratok az időrendi sorrendnek megfelelően 1-tõl 4991-ig terjedő sorszám szerint rendezettek. A név- és tárgymutató az irat keletkezési évére és számára utal. Ténylegesen az állag és mutatója tartalmazza az 1849-1854 közötti időszakot.
Kutatni a név- és tárgymutató segítségével lehet.
Közzétett
Napóleon által 1809-ben a demarkációs vonalon belül esett határ hadisarcának felosztásáról és elszámolásáról vezetett jegyzõkönyvek. A kifosztott városiak és vidékiek panaszlevelei a francia katonák zsarolásai miatt és egyéb, a francia itt tartózkodására vonatkozó iratok.. Az Acta Gallicana sorozat iratcsomói vegyes tartalmúak, mégis általában az 1. 2. számú csomó a francia hadvezérek által a városi bizottsághoz írt levelek, a 4. és 7-12. csomókban a hadisarc iratai, az 5., 6. csomókban pedig a polgárok panaszlevelei találhatók. Ezeket követik az un. elszámolási kötetek.
A kutatáshoz segédeszköz nincs, csomónként, illetve kötetenként kutathatóak.
Krisch András: Győr a francia megszállás alatt in.: Primus inter omnes (2015) 201-224. p.
Közzétett
Győri polgárok névsorát tartalmazó kimutatások és az úgynevezett új polgárok bejegyzései. A név mellett jelezve van a lefizetett illeték mennyisége is. Az első kötethez külön névmutató található, a második kötethez a névmutató hozzá van kötve.
Kutatni a névmutató segítségével lehet.
Közzétett
A kötetekben a bejegyzések általában időrendben találhatók meg. Az egyes személyekre vonatkozó bejegyzések többnyire a következő adatokat tartalmazzák: sorszám, név, az úti levél kiadásának kelte, hová kíván utazni és kinek a jótállására adták ki az útlevelet.
Segédeszköz nincs, kötetenként kutatható.
Közzétett
Birtok adásvételekkel kapcsolatos birtokszomszédi egyezségek.
Kutatni a kötet átlapozásával lehet.
Közzétett
Közzétett
Magánosok végrendeleteiből alkotott gyűjtemény: Az iratok időrendben 1-től 1600-ig terjedő sorszámmal vannak ellátva. Az anyaghoz betűrendes névmutató készült, amely az irat keletkezési évére, számára és régi elhelyezésére utal. Az 1850. utáni anyagot már nem sorszámozták a forrásokhoz, hanem betűrendbe szedték.
Az iratanyaghoz mutató nincs. Kutatni 1850-ig névmutatóval, ezután a betűrendes csomók átnézésével lehet.
Közzétett
Magáncsaládok okiratai, osztálylevelei, hagyatéki leltárai, csődelszámolásai stb.,(1600-1854).
Az iratok időrendben sorszámozva, 1-tõl 9550-ig terjednek. A névmutatók az érdekelt személyek neveit tartalmazzák betűrendben és az irat keletkezési évét, régi elhelyezését valamint az irat számát mutatják. Kutatni a névmutató segítségével lehet.
Közzétett
Az elhalt városi polgárok jegyzőkönyvbe másolt hagyaték leltárai. A jegyzőkönyvekben az egyes bejegyzések időrendben folytatólagos sorszámozással. A kötetek végén névmutató található, mely a kötet oldalszámára és esetleg a bejegyzés számára utal.
Kutatni a névmutatók segítségével lehet.
Közzétett
Felvallási jegyzőkönyvek alapján készült nyilvántartások az átírási díjak elszámolására. A jegyzőkönyvek: 1780-1850-ig terjednek. A kötetekben az egyes ügyek sorszámozva szerepelnek. 1792-tõl a kötetek végén névmutató van, amely 1824 évig a kötet lapszámára, ettől az időtől kezdve a lapszámra és ügyszámra utalnak. A névmutató a birtokváltozásban érdekelt személyek neveit tartalmazza betűrendben.
Az első kötethez mutató nem lévén az egészet át kell néznie a kutatónak.
Közzétett
Birtok változásokról vezetett jegyzőkönyvek (adás-vétel, csere). Kizárólag a Győr városi házakról, telkekről és földekről rendelkező nyilvántartások. A köteteken belül az ügyek sorszámozva találhatók. A névmutató a kötet lapszámára, esetleg az ügyszámra utal. 1839-tõl a jegyzőkönyveket nyomtatvány íveken vezetik, melyek rovatai tartalmazzák a birtokátírási díjakat is. Az 1829-es és az 1830-as évekből származó két füzet is ilyen nyomtatott íveken szerepel. Ezeknek a szövege azonban megtalálható a 11-dik kötetben is. 1830-tól 1844-ig van egy kötet névmutató-sorozat is. Ennek adatai azonban csak a 14-dik kötethez 1839-1844, és az 1829 valamint az 1830-dik évi füzetekhez használhatók. Valószínű, hogy 1829-ben megkezdték a nyomtatott íveken való jegyzőkönyvvezetést, ehhez készült a mutatókönyv, később azonban az 1831-tõl 1838-ig terjedő éveket két kötetbe átírták, ezért az eredeti oldal és ügyszámozás megváltozott, s így ehhez a két kötethez ez a mutató nem használható. Ezekhez a kötetekhez tehát új mutatókat kötöttek hozzá. Az 1839-tõl 1844-dik évig terjedő kötetekhez a "Sorozat"-on kívül nincs más mutató.
Kutatni a jegyzőkönyvek végén, vagy külön kötetben lévő névmutatók segítségével lehet. A mutatók betűrendben tartalmazzák az érdekelt személyek neveit és az ügy sorszámát, esetleg a kötet lapszámára utalnak.
Közzétett
A városi polgárok vagyonbiztonsága végett készült nyilvántartások a magánosok között létrejött záloglevelekről. A kötetben a bejegyzések folyamatos sorszámozással ellátva találhatók. A kötethez kötött névmutató betűrendben tartalmazza az érdekeltek neveit és a kötet lap- és ügyszámára mutat.
Kutatni a névmutató segítségével lehetséges.
Közzétett
Nyilvántartás az udvari kamarának illetve a kincstárnak hadi szükségletekre előlegezett kölcsönökről és egyéb szolgáltatásokról. A könyv néhány bejegyzést tartalmaz. Az egyes bejegyzések rendszerint tartalmazzák a kölcsönzésre vonatkozó felsőbb rendelkezést és a kölcsön összegét.
Közzétett
Kötelezvények, adóslevelek betáblázási jegyzőkönyvei. A bejegyzések évenként újrakezdődő sorszámozással vannak ellátva. A kötetek elején vagy a végén névmutató van, mely az érdekelt személyek neveit tartalmazza betűrendben és a kötet oldal- és ügyszámára utal.
Kutatni a névmutatók segítségével lehetséges.
Közzétett
Kutatni az iratok áttekintésével lehetséges.
Közzétett
A városi hatóság által vegyes ügyekben megejtett vizsgálatok irata. Négy úgynevezett csomó iratanyagát időrendbe szedték és 1-től 257-ig futó sorszámmal látták el. Ehhez névmutatót is készítettek, mely az irat keletkezési évére és számára utal. Három csomóban időrendben szerepelnek ugyan az iratok, de nincsenek sorszámozva és nincs hozzá mutató sem. Az iratok ugyanabból a korból valók, mint az előzőek, valószínű, hogy ez a három csomó egy későbbi gyűjtés eredménye.
Kutatni névmutató, valamint a csomók átnézésével lehet.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A fond a káptalan földesuraság joghatósága alól felszabadult és szabad királyi rangra emelt Győr város házipénztárának (kamarási hivatalának) a vagyon- és pénzkezeléssel kapcsolatos számadás könyveit tartalmazza. A szoros értelemben vett közvetlen bevételeken kívül a házipénztár kezelte az adóhivatal által beszedett állami és városi adókat is, valamint az árvavagyont is. ez utóbbit azonban teljesen elkülönítve. A hivatal szervezete megtartotta eredeti kereteit, ellenőrzését a tanács megszigorította, majd 1831-től kezdve a számvevői hivatal vette át. Ügymenete a vagyon és pénzkezelési teendők szaporodásával áttekinthetőbb számadás vezetést követelt.
A bevételeket és kiadásokat évenkint összefoglaló naplók kronologikus sorrendben tüntetik tel a város vagyoni helyzetében beállott változásokat.
Az anyag rendezett, segédletek nem állnak rendelkezésre, kutatni az egyes számadás-könyvek (füzetek) átnézése útján lehet.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A város útburkolatának igénybevétele alapján a fuvarok, állatok után ún. kövezetvám-illetéket szedett.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Lettmeyer György győri polgár és tímár alapítványa.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A házak úgynevezett öleire kivetett adólajstromok és a befolyt összegekről vezetett elszámolások, továbbá a város által a megyének és a katonai kincstárnak átszolgáltatott adóöszszegek elszámolásai: 1712-1849-ig terjedően. A nagyalakú iratok tékákban, a számadásfüzetek pedig mindegyik dobozokban, időrendben lettek elhelyezve.
Kutatáshoz segédeszköz nincs.
Közzétett
Közzétett
A Győri vásári bíróság és vásári csendőrség által vezetett jegyzőkönyvek. A vásári bíróság a vásári adás-vétel folytán keletkezett és szóban bejelentett panasz ügyében ítélkezett, gyakran szakértők (pl.: állatorvos) meghallgatásával. Jogos panasz esetén az adás-vétel érvényét megszüntette. A vásári csendőrség az országos vásárok alkalmával történt lopásokra, kihágásokra és rendbontásokra ügyelt. A gyűjteményben található még a lopásokra, adósságokra, kihágásokra, feljelentésekre stb., naplószerű töredékes feljegyzés, továbbá a kéjnőkre vonatkozó nyilvántartások és vizsgálatok: 1829-1859-ig terjedően.
A vásári bíróság jegyzőkönyvében a tárgyalt ügyek sorszámmal vannak ellátva. A kötet végén lévő névmutató oldal és ügyszámra utal.
A vásári csendőrség jegyzőkönyvei időrendben, irattári jelzet nélkül vannak csoportosítva. A közrendőri feljegyzések, a „kéjhölgyek vizsgálatai" című dobozok rendezetlenek.
Közzétett
Közzétett
Fellebezett vagy hosszú ideig elhúzódó perek füzetekbe másolt másodpéldányai, amelyek a perre vonatkozó összes adatokat együtt tartalmazzák. Egy-egy füzet legtöbbször egy per anyagát tartalmazza.
Raktári nyilvántartás.
Közzétett
Közzétett
Törvénykezési ügyekben Győr városához érkezett királyi parancsok: 1603-1835-ig. Az iratok 1-1641-ig tartó sorszám
szerint rendezve. Az érdekeltek neveit tartalmazó névmutató az irat keletkezési évére és számára utal.
Kutatni a névmutató segítségével lehet.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A hétszemélyes táblának Győr város törvényszékhez intézett parancsai, köriratai. Az iratok 1-616-ig, sorszámmal ellátva.
A névmutató az irat keletkezési évére, számára és a régi elhelyezésére utal.
Kutatni a névmutató segítségével lehet.
Közzétett
Budán székelő kir. ítélőtábla leiratai a Győr városi törvényszékhez. Az iratok az időrendet követve 1-88-ig lettek sorszámozva. 1789-től az 1790-dik évig azonban az iratok már nincsenek sorszámozva, sem a mutatóba bevezetve. A névmutató az irat keletkezési évére (régi elhelyezésére) és számára utal.
Kutatni a névmutató segítségével lehet, illetve 1789 és 1790 közötti iratok átnézésével lehet.
Közzétett
Kutatni a kötet áttekintésével lehetséges.
Közzétett
Kutatni az iratok átnézésével lehetséges,
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Győr város törvényszéke üléseiről vezetett jegyzőkönyvek és a hozzájuk tartozó iratok és segédkönyvek tartoznak ebbe az iratsorozatba. Az anyag főképpen polgári pereket tartalmaz, bár kezdetben a bűnügyekről nem vezettek külön jegyzőkönyveket. Jegyzőkönyvek: 1760-1850-ig terjednek. Iktató: 1836 és 1857. Névmutató a jegyzőkönyvekhez: 1795-1812 és 1833-1842. 1843-1850-ig egybekötve a jegyzőkönyvekkel. Iratok: (polgári perek) 1600-1849. Névmutató az iratokhoz (Processus civiles): 1600-1849. Iratok: (Proccesus in Prothocollis reperibilis) XVII. sz. egy doboz. A győri püspöki, abdai és magyaróvári vámok ügyében vitt perek irományai: 1823-1825-ig egy dobozban találhatók. A győri püspökségtől 1846-ban megváltott vámok iratai, hozzákötve:
acta ad excessus teloniales pertinentia: 1782-1825-ig egy doboz. A jegyzőkönyvekben az egyes ügyek évenként újrakezdődő sorszámozással jelölve. A névmutatók a jegyzőkönyv lapszámára és a bejegyzések számára utalnak. 1794-ig és 1813-tól 1832-ig nincsenek mutatók. Az iratokat időrendbe szedték és folytatólagos sorszámozással látták el. Az iratok jelenleg 1-4964-ig futó sorszámmal vannak ellátva. Névmutatójuk csak az irat számára utal. A jegyzőkönyv és az ügyirat közötti összefüggés sehol nincs feltüntetve. A Processus in Proth. rep. sorozat iratai 1-43-ig sorszámozva.
Kutatni a jegyzőkönyvekben általában a kötetek átnézésével lehet, kivéve azokat a fentebb említett éveket, ahol névmutatók is vannak. Az iratokban a kutatás névmutató alapján lehet. A Processus in Proth. rep. című dobozt a kutatónak egészében át kell tekintenie.
Közzétett
Győr város törvényszékén bűnfenyítő ügyekben vezetett jegyzőkönyvek és bűnfenyítő ügyekben keletkezett iratok tartoznak 1720-1850-ig.
A jegyzőkönyvhöz mutató nincsen. Az iratok 1-297-ig terjedő sorszámozással vannak ellátva és egy doboz található 1825-1841 évjelzéssel ellátva. Ez utóbbi forrás együttes iratai nincsenek bevezetve a névmutatóba. A többi doboz irataihoz névmutató készült, amely az ügyben érdekelt felek neveit, az irat keletkezési évét és számát mutatja. A mutatóba fel nem vett fenyítő ügyek, és a „Missiles in criminalibus" feliratú iratdoboz iratai részben időrendben találhatók, részben rendezetlenek. Ezekhez mutató nincs.
Közzétett
Kutatni a két kötet átlapozásával lehet.
Közzétett
Tárnoki székek üléseiről vezetett jegyzőkönyvek találhatók ebben az állagban. Jegyzőkönyvek: 1744-1835-ig terjednek. Az 1801-dik évtől mutatóval egybekötve. A jegyzőkönyvek 1744-ben kezdődnek, ez a könyv azonban tartalmazza az 1551-től az 1618-dik évig tartó jegyzőkönyvek tartalmi kivonatát is. Mutatók csak az 1801-dik évtől állnak a kutató segítségére. Ezek részben betűrendben tartalmazzák az érdekelt felek neveit, részben lajstromok, vagyis az ügyek sorrendjében tartalmazzák a fenti adatokat.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A "választott község" és a belső tanács közötti viszálykodás lecsendesítésére kiküldött Boronkay János kir. biztos működésére vonatkozó iratok.
Atyja Linzből származott; tanulmányait a pozsonyi evangélikus líceumban kezdte, s a győri akadémiában végezte. Az ügyvédi vizsga után 1820-ban szülővárosában törvényszéki jegyzővé, 1824-ben városi tanácsossá, 1831-ben polgármesterré és 1836-ban főbíróvá neveztetett ki; közben négy országgyűlésen, mint városának követe vett részt. A Magyar Tudományos Akadémia 1832. március10-én választotta rendes tagjai sorába. 1836-ban Győr- és Moson vármegyék, nem nemes létére is táblabíráik közé sorozták, 1840-ben pedig V. Ferdinánd király az újonnan fölállított tanulmányi és központi könyvvizsgáló bizottmány másodülnökévé nevezte ki s egy hónappal utána magyar nemeslevéllel ajándékozta meg. 1848-ban a királyi kincstári levéltár igazgatójává, 1850-ben kincstári, 1854. pénzügyi tanácsossá neveztetett ki. Emlékbeszédet 1854. november 27-én Toldy Ferenc mondott fölötte az akadémiában.
Toldy Ferenc: Emlékbeszéd (Új Magy. Múz., 11. 1854.)
Közzétett
Czech János Győr városi bíró bűnfenyítő ügye.
Czech János (néhol Czeh János formában is)
(Győr, 1798. június 10. – Pest, 1854. november 1.) városi bíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Az iratok egyenkénti átnézésével kutatható.
Értekezései megjelentek a Tudományos Gyűjteményben (1828–29. 1838.), Hormayr Archivjában (1828.) és Taschenbuchjában (1830–31.), Tudománytárban (1835–36.) és az Akadémia Évkönyveiben (1831–35.); a Századunkban (1839–40.) több közjogi czikke van; történeti cikket irt még az Uj Magyar Muzeumba (1851–52.)
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A fond a polgári reformtörvények folytán részben átszervezett szab. kir. Győr város vagyon- és pénzkezelését ellátó házipénztár (kamarási hivatal) számadási naplóit tartalmazza. A hivatal hatásköre és szervezete szempontjából az időszak során változások nem történtek, de az ellenőrzést a számvevői hivatal mellett az új rendelkezések szerint megalakított tanács fokozott mértékben gyakorolta.
A pénztári bevételeket és kiadásokat feltüntető naplók időrendben sorolják fel a két év alatt történt vagyonváltozások tételeit.
Az anyag rendezett, segédletek nincsenek, kutatni az egyes kötetek átnézésével lehet.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Tartózkodási engedélyek, 1856-1859-ig. Tolonckönyv: 1856-1868-ig, Idegenek nyilvántartása 1852-1860-ig. stb. A köteteken belül évenként újra kezdődő számozással találhatók az egyes ügyek.
Kutatni segédeszközök hiányában az iratok átnézésével lehet.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A fond az abszolutizmus folytán önállóságától részben megfosztott Győr város vagyon és pénzállományát nyilvántartó házipénztári (kamarási) hivatal számadási naplóit tartalmazza. A Bach-korszak igazgatási gépezete e hivatal szervezetét nem módosította, ügymenete azonban a beállott változások következtében bizonyos fokig bővült Megszigorított ellenőrzését a számvevőségen kívül a cs. kir. kormány biztos is gyakorolta, saját közegei segítségével.
A bejegyzések naplószerűen, időrendben – 1859-től kezdve rovatok szerinti, számszerű csoportosításban - mutatják ki a város vagyoni helyzetének évenkénti alakulását.
Az anyag rendezett segédletek nem állnak rendelkezésre, kutatni egy-egy kötet átnézése útján lehet.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A fond a teljes önkormányzatát visszanyert Győr város jövedelmeit és kiadásait számontartó házipénztár (korábbi nevén: kamarási hivatal) számadási könyveit tartalmazza. A hivatal szervezete az időszak folyamán nem változott, de a pénztári és vagyonkezelési eljárások sokrétűsége bonyolultabb ügymenetet követelt. Az ellenőrzés jogköre - a függetlenítésre irányuló törekvések eredményeképpen - fokozatosan a városi számvevőségre szállt mely e feladatát 1867 után már teljes önállósággal látta el.
A kötetekből álló főkönyvi sorozat tárgyi alapon csoportosított rovatok szerint kronologikus rendben tűnteti fel a Járandóságokat (előírásokat) és az évközben történt levonásokat.
Az anyag rendezett, segédletek nincsenek, kutatni egy-egy évfolyam bevételi, illetve kiadási főkönyvének átnézése után lehet.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Lippay Zoltán (kormánybiztos) 1918–1919
Wajdits Béla (kormánybiztos) 1919
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között. Az elnevezés abból adódott, hogy e városok egyenrangúak voltak az 1870-től egységes szervezetű területi törvényhatóságokkal és azoktól különálló közigazgatási területi egységeket alkottak. A törvény eredetileg a törvényhatósági joggal felruházott város formulát használta, ezt azonban bonyolultsága miatt csak a szigorúan formális fogalmazást igénylő helyzetekben használták.
Városoknak törvényhatósági joggal való felruházása vagy attól való megfosztása törvényhozási hatáskör volt. Ez alól kivételt csak az 1938. évi XXXIV. törvénycikk[1] engedett, mely az ún. visszatért területeknek az ország fennálló jogrendjébe való beillesztése végett szükséges intézkedések megtételére teljeskörű felhatalmazást adott a kormánynak.
A törvényhatósági jogú városok szervezete lényegében megegyezett a többi törvényhatóságéval, vagyis a vármegyékével és a fővároséval, de mindkettőtől kisebb mértékben el is tért.
A városi törvényhatóság élén a vármegyékhez hasonlóan főispán állt, akit a belügyminiszter előterjesztésére az államfő (a király, majd a kormányzó) nevezett ki, a kormány képviselője volt a városban, és számos jogosítvánnyal rendelkezett az önkormányzat vezetésére és ellenőrzésére.
A legfőbb testületi szerv a törvényhatósági bizottság volt, melynek összetétele ugyanolyan volt 1929 előtt és után is, mint a vármegyék hasonló testületéé, eltérés csak 1929 után volt a bizottság virilista tagjainak választási módjában. A törvényhatósági bizottság képviselte a város önkormányzatát, és tőle származott valamennyi további önkormányzati szerv és tisztviselő megbízatása.
A városi törvényhatóság első tisztviselője a polgármester volt, ellentétben a vármegyében működő alispánnal. A két tisztségnek nem csak az elnevezése, de feladataik és hatáskörük is különböző volt.
A törvényhatósági jogú városok sajátos testületi szerve volt 1929-ig a városi tanács, melyet tisztviselőtanácsnak is neveztek, mivel kizárólag tisztviselőkből állt, és kettős szerepet töltött be. Egyrészt ellátta a vármegyék állandó választmányának feladatait, vagyis előkészítette a törvényhatósági bizottság üléseit és döntéseit. Másik feladata a törvényhatósági bizottság döntéseinek végrehajtásában való közreműködés volt, ami azt is jelentette, hogy a polgármester hatásköre szűkebb volt a vármegyei alispánénál, mivel az utóbbi egyszemélyben irányította a döntések végrehajtását. A tanácsban való elnöklés attól függően alakult, hogy az ülésen éppen mely hatáskörében járt el a testület: az előkészítő hatáskör gyakorlása esetén a főispán, a végrehajtó hatáskör gyakorlásakor viszont a polgármester volt az elnök. A tanács tagjai a polgármesteren kívül a tanácsnokok, a főjegyző, a tiszti főügyész és a rendőrkapitány voltak. A közigazgatás 1929-es átszervezésekor a városi tanács megszűnt, feladatainak egy részét az ekkor létrehozott törvényhatósági kisgyűlés vette át.
1876-tól működött valamennyi törvényhatóságban, így a t.j. városokban is a közigazgatási bizottság, melynek fő feladata az önkormányzati és az állami közigazgatás összehangolása volt. A város területére illetékes állami szervek vezetőiből, a városi önkormányzat vezető tisztviselőiből, továbbá a törvényhatósági bizottság által saját tagjai sorából választott tagokból állt.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Bisinger József (Győr, 1780. május 24. – Győr, 1843. április 21.) üvegesmester. Apjától tanulta a mesterséget, majd külföldön dolgozott inasként. 1809-ben nyitotta meg saját üzletét Győrben, itt dolgozott iparosként. Művelt ember volt, s nagy megbecsülésre tett szert. A város beválasztotta külső tanácsa tagjának. Élete során támogatta a szegényeket és árvákat. Tekintélyes vagyonnal rendelkezett, amelyről a halálát megelőző napon úgy végrendelkezett, hogy abból egy alapítvány állíttassék fel. Kitért még a győri óvoda támogatására, szegénykórház, árvaház és dologház létesítésére és a győri városháza megnagyobbítására.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A megyék és a törvényhatósági jogú városok árvaszékei 1872. január 1-én kezdték meg működésüket. A munkájukat szabályozó rendelkezések azonban még öt évet késtek, mig 1877-ben a 20. tc. végre pontosan meghatározta az árvaszék szervezetét, amely a törvényhatósági bizottságnak alárendelt önkormányzati szerv volt.
Az árvaszékek 1950 nyarától a szerveződő városi tanácsok igazgatási osztályaiba olvadtak, helyüket a gyámhatóságok vették át.
Közzétett
A beérkező iratok nyilvántartása a következő volt: az iktatószámok mellé az előiratok számát is feljegyezték. Az iktatóhivatalban sorszámos iktatást végeztek. Külön iktatókönyvet vezettek az elnökileg elintézendő ügyekről. A beérkező ügyiratdarabokat itt szerelték össze az eloiratokkal, és minden előadó számára külön jegyzéket vezettek, amibe számsorrendben beiktatták az illető előadóra szignált ügyeket. Az iktatókönyvbe bevezetett rövid tárgymegjelölés vezérszava alapján mutatókönyvet is vezettek.
Csipes Antal: Az árvaszék szervezete, működése és iratai Magyarországon a kapitalizmus korában. in.: Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám, 176 - 188. p.
Közzétett
Közzétett
A fond az 1870. évi 42. törvénycikk alapján törvényhatósági szintre emelt Győr város vagyon- és pénzkezelését ellátó pénztári (korábbi nevén: házipénztári) hivatalának a város egész háztartását visszatükröztető számadási főkönyveit tartalmazza. A hivatal szervezete és hatásköre az időszak folyamán bővült, mivel a törvényhatósági jogú város közvetlen helyhatósági teendőket is végzett, vagyis alsó fokon önmagát igazgatta. Személyzete 1888-tól kezdve: 1 pénztárnok, 1 ellenőr, 1 számtiszt, 1 díjnok. Hatásköre kiterjedt az adók és egyéb jövedelmek kezelése mellett az összes alapok, letétek és helyhatósági díjak pénzeinek kezelésére is. Működését a számvevőség állandó ellenőrzése és szakszerű támogatása mellett fejtette ki.
A külön bevételi és kiadási kötetekből álló sorozat háztartás-számadási főkönyvekből áll, amelyek bevételi források és kiadási költségnemek szerint tagolva tartalmazzák a pénztári előírásokat és lerovásokat.
Az anyag rendezett, segédletek nincsenek, kutatni egy-egy évfolyam bevételi, vagy kiadási kötetének átnézésével lehet.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Győr Városi és Megyei Tűzoltó Szövetség 1885-ben alakult meg. A századfordulóra már igazi nagyvárossá fejlődött megyeszékhely egészen más követelményeket támasztotta tűzvédelemmel szemben. 1908-ban mindezt figyelembe véve a törvényhatósági jogú város önkormányzata létrehozta a saját hivatásos tűzoltóságát. Első parancsnokáról, Dr. Erdély Ernő (1881-1944) nemzetközileg elismert szakember, szakíró volt. ő töltötte be 1920-tól a Tűzrendészeti Közlöny felelős szerkesztője tisztét is.
A Munkácsy utcai tűzoltólaktanya felszerelését korszerűsíteni kellett. 1910-ben kapta meg a hivatásos tűzoltóság a még 1908-ban megrendelt gőzfecskendőt. 1917 végén két autófecskendőt is beszereztek. Erdély jól ismerte kora élvonalbeli tűzoltó módszereit, eszközeit, és igyekezett korszerű felszerelést biztosítani a győri tűzoltóságnak. A tűzoltólaktanya 18,3 méter magas négyemeletes mászóházzal bővült, melynek az első emeletén a múzeum és a tanterem volt. Igyekezett az önkéntes tűzoltó egyesülettel, a gyári tűzoltósággal és a katonasággal jó kapcsolatot fenntartani. Erdély Ernőt 1910-ben a győri városi hivatásos tűzoltóparancsnoki tisztség mellé megválasztották a Győri Önkéntes Tűzoltóegyesület elnökévé is, így mindkét, amúgy is egy laktanyában lévő városi tűzoltó szervezetet erőforrásaival tudott gazdálkodni.
A győri tűzoltók különösen embert próbáló időket éltek meg a település 1944^45-ös bombázásai során, hisz a majd 6000 győri épületből 5308 kapott találatot. A második világháborút követően, pontosabban 1948 novemberében a városi hivatásos tűzoltókat „államosították".
Közzétett
Dr. Sáry István: A győri tűzrendészet és tűzoltóság története. 125 éves a Győr városi tűzoltóság. Győr, 1995. Győr Városi Tűzoltóság, Győr Megyei Jogú Város
Czigány Jenő: A győri tűzoltás története. Győr, 1969.
Grábics Frigye: Erdély Ernő (1881-1944). In: Győri tanulmányok, 9. köt. Győr, 1988. p. 201-220.
Hullámos László: A győri tűzoltóság és tűzoltás története. Győr, 2000.
A győri tűzoltóság története képekben 1870-2005. Győr, 2005, Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága
Szakál Gyula: Vállalkozói karrierek. In: Az EU kapujában. Győr, 2002. p. 145-179.
A győri tüzoltó-ünnep. In: Győri szemle, 1932. p. 260-261.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Csipes Antal: Az árvaszék szervezete, működése és iratai Magyarországon a kapitalizmus korában. in.: Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám, 176 - 188. p.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A felsőkereskedelmi iskola anyagi alapját a Győri Első Takarékpénztár, a Győri Kereskedelmi- és Iparkamara, valamint a város módos polgárainak adományai és alapítványai teremtették meg. A város vezetése az 1897. április 23-án tartott közgyűlésen elhatározta az iskola megalapítását.
Az intézmény egyre fejlődött, tanulólétszáma növekedett, és 1911-ben már mindhárom évfolyamon párhuzamos osztályok voltak. A növekvő létszám miatt az épület szűknek bizonyult. Már készek voltak az új épület tervei és jóváhagyásra vártak, amikor kitört az első világháború. Az épületet két évre katonai célokra vették igénybe, az iskolának a Városháza és az Állami Főreáliskola biztosította a helyet. 1919-ben miniszteri rendelet emelte négy évre az iskola tanulmányi idejét.
1921-től kezdődően évről évre nőtt az iskola tanulólétszáma, amíg az 1928-ban kezdődő gazdasági válság hatására egyre kevesebben engedhették meg maguknak gyerekeik iskoláztatását.
1934-re a tanulók száma felére esett vissza. A második világháború évei alatt a tanítás - a nagy nehézségek ellenére - folyamatos volt. Az épületet most is a katonaság vette igénybe és a Kereskedelmi Leányközépiskola adott ideiglenes helyet. A tantestület sok tagját katonai szolgálatra hívták be - munkájukat a többi tanár és óraadók látták el. A megszálló német csapatok a lányiskolát is lefoglalták, 1944. március 31-én a tanévet be kellett zárni. 1945. május 10-én nyitotta meg kapuit újból az iskola, és a tanítás július 14-ig tartott.
II. világháború utániidőkben az iskola elnevezése gyakran változott:
1947: közgazdasági középiskola
1949: közgazdasági gimnázium
1952: közgazdasági technikum ipari tagozat
A közgazdasági technikusi oklevelet képesített könyvelői, alapfokú tervezői és statisztikus képesítésnek fogadták el. A közgazdasági technikumok tagozatos rendszere a direkt irányítási rendszer megfelelője volt az oktatásban. Az újonnan bevezetett politikai gazdaságtan - a minden tantárgyba beépített politika mellett - a marxista eszmék terjesztésére volt hivatott. 1952-ben kezdődött meg a felnőttoktatás, amely - bár hosszú ideig önálló iskolaként működött - mindig az iskola szerves része volt. Még egy lényeges változást hozott ez az esztendő: az addig tiszta fiúiskolában beindult az első lányosztály.
Politikai nyomásra 1961-ben felvették az iskola volt tanulójának, a Tanácsköztársaság rosszemlékű vezetőjének, Szamuely Tibornak a nevét. 1962-ben már szakközépiskolai osztályok indultak, amelyek, a korábbi technikumhoz viszonyítva, bővítették a közismereti tárgyak oktatására fordítható időt. Ez az iskolatípus a korábbinál nagyobb általános- és szakmai műveltséget jelentett, de fokozott tanulói- és tanári leterheltséggel járt. Továbbra is megmaradt a túlzott specializálódást jelentő ágazati bontás. A nyelvi osztályok magas szintű nyelvoktatása az idegen nyelvi gép- és gyorsíró osztályokban élt tovább. A közgazdasági szakemberek iránti fokozott igény a tanulólétszám növelését kívánta meg, de azt a régi épületben már nem lehetett biztosítani. A megyei vezetés döntése alapján 1964-ben iskolánk kapta meg a Bem téren felépült új iskolaépületet.
Az intézmény 1990-ben felvette az egykori győri képviselő és gazdasági kérdésekkel intenzíven foglalkozó közlekedési miniszter Baross Gábor nevét.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter 1908. április 13-án engedélyezte, hogy 1908. szeptember 1-én megnyílhat Győr első felsőbb leányiskolájának első és ötödik osztálya.
Az új oktatási intézmény az iskola épületének átadásáig ideiglenes jelleggel a Czuczor Gergely utca 26-ban kezdte meg működését. Strasser Sándor, az iskola első igazgatója 28 éven át, 1936-ig állt az intézmény élén, amely az ő vezetésével vált a győri leánynevelés központjává. Az alapítás idején, az iskola jellegéből adódóan a heti 26-28 órás foglalkozások nagy részét a humán műveltséget adó tantárgyak alkották, míg a heti 2 órás mennyiségtan és az ugyancsak alacsony óraszámban tanított természettudományos tantárgyak csak az alapfogalmak megtanítására szorítkoztak.
Az osztályok száma és a tanulói létszám folyamatosan nőtt, így egyre sürgetőbbé vált a kormányzat által ígért új iskolaépület átadása. 1913. nyarára már el is készült a háromszintes, impozáns épület. A tervek és a statikai számítások Orth Ambrus és Somló Emil, a kivitelezés Hlatky-Schlihter Gyula győri építési vállalkozó szakértelmét dicséri.
"A női hivatás maradéktalan betöltése" mellé egyre inkább a megélhetést biztosító és a felsőoktatási intézményekben folyó tanítás előkészítő ismeretanyagának átadását várták a leányiskoláktól is. Ennek jegyében indult Győrött is mozgalom azért, hogy a hatosztályos felsőbb leányiskolát fejlesszék tovább teljes jogú, egyetemekre is felkészítő nyolcosztályos középfokú oktatási intézménnyé.1916-tól hétosztályos felsőbb leányiskolaként, 1917-től nyolcosztályos leánygimnáziumként működhetett iskolánk, és az 1919-20-as tanév végén adott először érettségi bizonyítványt . Iskolánk 1927-ben leánylíceummá alakult.Amikor fennállása 25. évfordulója megünneplésére készült,az 1932-33-as tanévben, visszakapta gimnáziumi rangját. Az iskola hivatalos neve 1933. és 1944. között Győri Magyar Királyi Állami Apponyi Albert gróf Leánygimnázium, majd 1945. és 1950. között Győri Állami Apponyi Albert Leánygimnázium. 1936. július 1-én nyugalomba vonult Strasser Sándor igazgató, tanügyi főtanácsos, akinek a helyére 1936. október 6-án dr. Gábor Gézát, a soproni leánylíceum magyar-latin szakos tanárát nevezte ki a művelődési kormányzat.
Az 1941-42-es tanév során, 1941. november 18-án dr. Puhr Ferenc a szegedi gyakorlógimnázium német-latin szakos tanára vette át az intézet vezetését.
A középfokú oktatási intézmények átszervezése 1950-51-ben fejeződött be egy sor áthelyezéssel, igazgatócserével, és ahol eszmei-politikai szempontból a felettes hatóság szükségesnek tartotta - az iskola nevének megváltoztatásával. A névváltozáskor először csak az vált biztossá, hogy Apponyi Albert neve - a politikai rendszer jellegéből adódóan - nemkívánatos. Az új névadót az iskola tanári testülete választotta ki egy - a Művelődési Minisztérium által összeállított - névjegyzékből. Az 1950-51-es iskolaév tanári testülete - egyedüliként az országban - Kazinczy Ferencet választotta névadóul.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Az iskola első őseként a Mária Teréziától 1777-ben kiadott Ratio Educationis reális irányzatának megfelelően megnyiít Győrött 1787. őszén a ,,Kir. Nemzeti Főbb Iskola" mellett a ,,Kir. Nemzeti Főbb Rajzoló Iskola". Ezt szervezte meg és szerelte fel Révai Miklós. 1848. óta a „Szab. Kir. Győrbelvárosi Elemi Főtanoda" mellett mint „Győri Kir. Népfőtanodai Rajziskola" működött, majd 1850—51-ben „Szab. Kir. Győrbelvárosi Alsó Mű- és Elemi Főtanodává" lesz. 1852—53. évtől mint „Katolikus Alreáltanoda" szerepel és 1860 — 61-től „Szab. Kir. Győrbelvárosi Nyilvános Alreáltanodá“-vá lesz. Ez az iskola elkülönül társiskoláitól is és előbb az Andrássy-úti 43. sz. telek épületébe, 1865-től pedig a régi Megyeháza épületébe költözik. 1870 ben községi lesz. 1873 — 74-től „Állami Főreáliskola" néven működik. 1875—76-ban volt benne az első érettségi vizsgálat. Teljes 8 osztályúvá 1877-78-ban lesz.
1893 ban a Honvéd-ligetben épülti épületébe költözik. A tanulók számának rohamos emelkedése miatt 1914-ben a tőszomszédos városi bér- házban kellett bérelnie egy négyszobás lakást. Ez a megoldás azonban a népes (1918 — 19-ben 649 a nyilv, tanulók száma) osztályok elhelyezésére nem bizonyult kielégítő megoldásnak, ezért az igazgatóság az iskolát visszaszorította épületének keretei közé, 1921—22-ben vette fel címébe az iskola nagy alapítójának, Révai Miklósnak a nevét.
Az 1934, XI. t.-c. 43, §-ában foglalt felhatalmazás szerint a VKM. megszüntette a reáliskola I. o. tantervét s helyébe a reálgimnáziumi tantervet vezette be.
1935 — 36. iskolaévtől az iskola megkezdte gimnáziumi átalakulását az első osztállyal. Ettől a tanévtől az iskola neve: „Győri M. Kir. Állami Révai Miklós-Gimnázium".
Az ötvenes években vegyes típusú lett: mintegy 20 évig szakközépiskolai osztályai is voltak. Második virágkora a hatvanas évektől a tagozatos osztályok belépésével kezdődött meg. Tanulmányi, sport és kulturális munkája révén az intézet fontos szepet játszik a megyében. A Révai gimnázium a továbbtanulni akaró, kiváló tehetségű diákokat vonzotta, s a tanári kar a szülők áldozatvállalásával eleget tudott tenni a megnövekedett igényeknek. Eredményeit országszerte ismerik. 1980-tól ismét csak gimnáziumi osztályokkal rendelkezik az iskola. 1992-től új osztálytípusokkal gyarapodtak: hatévfolyamos képzés.
Közzétett
Ma: Révai Miklós Gimnázium
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A győri tanítóképzés több mint 235 éves. 1778. július 1-jén nyílt meg a Ratio Educationis rendelkezései alapján Győr város Nemzeti Iskolájában a történelmi Magyarország második mesterképző tanfolyama. Tradicionálisan Nyugat-Magyarország tanítójelöltjei és tanítói látogatták az intézményt, de szép számmal gyarapították mesterségbeli tudásukat Kolozsvárról, Munkácsról, Felvidékről érkezők is. Az egykori anyakönyv, a Protocollum ad Magisteria Praeparandorum de anno 1778 arról tanúskodik, hogy 1778 és 1847 között a tanítói mesterségről 993-an szereztek "Testimonium"-ot (bizonyosságlevelet), és térhettek vissza az iskolákba „a szellemugar megmunkálására”. 1847 októberében önálló intézményként, önállótestülettel a pannonhalmi főapát, a csornai prépost, a győri káptalan, Moson megye és Győr város anyagi támogatásával folytatta a Mesterképző Intézet a tanítók képzését, továbbképzését. Az önálló katolikus mesterképzőben a tanítás időtartama két év lett.
A tanítóképző intézet az 1869/70-es tanévtől vált háromévessé az 1868. évi 38. törvény értelmében. Az átmeneti tanterveket dr. Zalka János megyés püspök tervei alapján készítették. Ebben a tanévben jelölte ki a megyés püspök az intézet gyakorlóiskolájának a belvárosi hatosztályos elemi iskolát. 1875. október 20-án megnyílt az Állami Tanítónőképezde, Trefort Ágoston kultuszminiszter rendelete alapján. A kor színvonalán álló tanterv, haladó polgári szellemű tantestület, igényes pedagógiai tevékenység jellemezte az intézetet.
1884-ben elkészült az állami intézet új épülete (jelenlegi Kiss János utcaiépületszárny), majd a püspök is új épületet emelt a fiúképzősöknek (mai gyakorlóiskola). A miniszteri rendelettel előírt négyéves tantervű tanítóképzés Győrött 1893-ban kezdődött. Ebben az évben megszűnt a soproni katolikus tanítóképző, melynek feladatait a győri képző vette át. Ettől a tanévtől nevezték ki a képző gyakorlóiskolájának első önálló vezetőjét, Öveges Kálmánt.
Dr. Zalka János megyés püspök 1894. szeptember 1-jén kelt levelével az alapítványi intézetet a győri egyházmegyének ajándékozta.
Az első világháború hosszú időre megtörte az intézetek fejlődését.
Az 1920/21-es tanévtől megindult a hatéves tanítóképzés, 1923/24-től öt évre változott. 1926 szeptemberében a Szent Orsolya Rend is megnyitotta tanítónőképző intézetét, amit az államosítás 1948-ban megszüntetett. A tanítóképző intézet a magyar tannyelvű iskolákban érvényes képesítés mellett 1927-től horvát, majd 1928-tól német tannyelvű elemi iskolában való tanításra is adott ki diplomát.
Az 1938. évi XIII. és XIV. tc. alapján a győri tanítóképző is átszerveződött négyéves líceummá és kétéves tanítóképző akadémiává. 1945/46-ban volt az első líceumi érettségi, amit agyakorlatban egy év múlva követett a "képesítő vizsgálat".
Az 1948. XXXIII. tc. az intézményeket államosította. A tanítóképző pedagógiai gimnáziummá alakult, majd egy év múlva a hagyományos 4 + 1 formában működött tovább. A fiú- és a leány tanítóképző összevonására 1953-ban került sor, az összevont intézmény a Megyeház utcai épületben (ma: Liszt Ferenc u. 42.) folytatta tevékenységét.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
1963-ben a Kazinczy Gimnázium kebelén belül és annak épületében jött létre, Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola néven. 1986-ban önálló épületet kapott, melyben 600 áplónő és aszisztens képzését biztosították.(150 férőhelyes diákszálló, 12 tantermes szakközépiskola, valamint egy 300 adagos melegítő konyha, étteremmel.)
Közzétett
Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola évkönyve, 1908-1983. Szerk.: Z. Szabó László. Kiadja az iskola, Győr, 1984.
Petz Lajos Egészségügyi Középiskola és Kollégium : emlékkönyv, 1985-2006. 2006. Győr
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Az iskola 1997-ben jogutód nélkül megszűnt.
Kutatni az állagok átnézésével lehet. A levelezéshez segédletként csak az iktató könyvek állnak rendelkezésre 1949-1997. között.
Közzétett
Közzétett
Diószegi Hajnalka: A társadalmi mobilitás tükröződése a győri József Attila Általános Iskola életében, 1971-80, Győr
Közzétett
A levéltár csak 2002-ben tudta átvenni az akkor már 10 éve megszűnt Gombos Ferenc Általános Iskola fennmaradt iratait. Ugyanis annak idején az önkormányzat a megszűnést követően nem intézkedett az iratok levéltárba adásáról, így a valójában nem jogutód Tánc és Vizuális Általános és Szakközépiskola vitte magával ezen iratokat. Az irattári ellenőrzés azonban feltárta e helyzetet és a levéltár felkérte az iskolát, gondoskodjék az iratok levéltárba adásáról.
Pió Mária: Balett az iskolában - Egy moszkvai asszony győri évei - Ludmilla Cserkaszova vallomása élményeiről, Kisalföld, 1983. május 1.
Pénzes Zoltán: Mesterséges viharkeltés avagy: így értelmezik Győrött az egyház kártalanítását , Új Ember, 1992./20.
Hajba Ferenc: Gyor: Egy iskola halala? Népszabadság, 1991. december 20.
Dr. Rédly Elemér: Egy iskola feltámadása - Győri történet, katolikus megvilágításban, Népszabadság, 1992. január 17.
Közzétett
Megszűnt 2011-ben. Az óvodások és az általános iskolások a Kovács Margit Általános Művelődési Központhoz kerültek át, a középiskolások a Krúdyba, a megüresedő épületbe pedig a Szent-Györgyi iskola költözött.
Közzétett
A Quantum Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola 1994 ben nyitotta meg kapuit Győrben. Első éveiben szakmunkások szakközépiskolájaként működött, amikor 2 tanév alatt érettségire készitette fel diákjait. Ezt követően érettségizetteket készitett fel OKJ szakmai vizsgára nappali tagozaton. Fő ágazatai logisztika, külkereskedelem, belkereskedelem, idegenforgalom. Több ezer tanuló végezte itt tanulmányait. 2010 után ismét megnyitotta kapuit a 8. osztályt végzetteknek, és szakács, pincér, kereskedelmi eladó szakon valamint kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolaként működött. A megváltozott állami finanszirozási rendszer lehetetlenné tette további működését, ezért 2015 augusztus 31.-én jogutód nélkül megszünt.
https://www.facebook.com/pages/category/School/Quantum-%C3%9Czleti-Szakk%C3%B6z%C3%A9piskola-%C3%A9s-Szakiskola-Gy%C5%91r-128133197284958/
Közzétett
Elődje, a kézimunka tanfolyam 1989-ban létesült, a négy polgárit végzett leányok családi nevelését célozta meg. A tanfolyam képezte a nőipariskola alapjait. A m. kir. Kereskedelmi Miniszter 79.595/1923. rendeletével "Nőipariskola" címet adományozott, ami három évfolyamú, gyakorlati irányú szakiskolát jelentett. Megfelelő oktatási környezetet biztosító helyre 1940-ben kerültek, Sz. Orsolya Rend dr. Hóman Ottó tanintézete néven.
A m.kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 80.200/1941.V.2. sz. rendeletével hozzájárult, hogy a nőipariskolát az 1941/42-es tanévtől leány középiskolává szervezzék át.
(Szt. Orsolyita-rendi Ipari Leányközépiskola és Nőipariskola)
1948-ban az iskolát állami kezelésbe veszik.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
1968. június 30-án a győri Magyar Vagon- és Gépgyár tervpályázatot hirdetett a győri ifjúsági ház (PSVMK) felépítéséhez. 1970 őszén megkezdődött a kivitelezés és 1971. január 25-én Gede Jenőné, a KISZ Győr városi Bizottságának első titkára helyezte el az intézmény alapkövébe az “időkapszulát”, mely tartalmazta a makett fényképét, a tervrajzokat, különböző címletű pénzeket és az aznapi sajtótermékeket. A házat 2016 március elejére lebontották.
Közzétett
Magyar Építőművészet, 1974/1. p. 30–37.
Műszaki Tervezés 1970/6. p. 40–41.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A szőlőhegy birtokos vagy bérlő gazdáinak bizonyos önkormányzattal rendelkező intézménye a 16-19. században. Kialakulásuk körülményei tisztázatlanok. Az 1888. évi törvény mindenhol elrendelte a hegyközségek felállítását.Ez több évtizedig is eltartott, ugyanis Pécsett csak 1939-ben jött létre a hegyközség.A hegyközség hasonlóan gazdasági és közigazgatási egység volt, mint a falu, melynek határában feküdt. Tagjai a szőlőbirtokosok és bérlők (együttesen: a hegynép) évi 2-4 alkalommal hegygyűlést tartottak. Ekkor döntöttek a felmerült vitás ügyekről, megválasztották a hegyközség vezető emberét, a hegymestert, s az őt segítő 6-12 fős tanácsot. A hegyközségek életét az ún. hegytörvények szabályozták.
Közzétett
Bobvos Pál 2013: Hegytörvények - hegyközségek. In: Ünnepi kötet Dr. Blazovich László egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szeged.
Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból. L'Harmattan Könyvkiadó, Budapest, 2001, 19-59. o.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Alapszabályát a m. kir. belügyminister az 1909. évi 15.454. szám alatt láttamozta. A kör tevékenysége az első világháború idején stagnált, majd az 1920-as évek elején erőteljesen fellendült. Ezekben az évtizedekben számos olyan felolvasó ülést tartott tak Győrött, amelynek országos visszhangja volt.
A kör irataiból megtudható, hogy 1921. április 24-én állították fel újra régi helyén, az akkori Erzsébet téren a Kisfaludy-szobrot. Az ünnepi beszédet dr. Gálos Rezső irodalomtörténész mondta. A két Kisfaludy emléktábláját a kör támogatásával 1926. október 31-én helyezték el a Kisfaludy utca 24. számú ház falán (ma is ott látható). Az emléktáblát Birkmayer János kőfaragó mester készítette.
A Györi Szemel kiadója.
Közzétett
Hét esztendő. A Győri Kisfaludy Irodalmi Kör negyedik évkönyve. 1934— 1940. Szerkesztették; dr. Újlaki Géza és dr. Jenei Ferenc.
Lovassné Boros Viktória: A győri Kisfaludy Irodalmi Kör története 1945-ig. Szakdolgozat, 1986., győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola.
Antaliné Hujter Szilvia: A győri Kisfaludy Irodalmi Kör történetének utolsó évtizede (1941-1950) in.: A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár évkönyve, 2008. Szerk.: Horváth József.
A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat alakuló közgyűlésére 1919. szeptember 28-án délelőtt 11 órai kezdettel, ünnepi keretek között került sor a Városháza Dísztermében. 1919 és 1944 között a Társulat 47 különféle kiállítást rendez.
Taglétszáma 1919-ben 350 fő, a legmagasabb 1923-ban: 1303 fő, 1947-ben már csak 273 fő.
Közzétett
Győri Xántus János Múzeum képzőművészeti adattárában található, a Társulatra vonatkozó iratok.
Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat – 1919-1944. Xántus János Múzeum, Győr. 1999.
A győri Ének- és Zeneegyletet 1862-ben a világhírű győri születésű karmester, Richter János édesapja Richter Antal alapította. Az egylet nagy jelentőséggel bírt a város kulturális életében. Az egylet zeneiskolát is fenntartott.
Közzétett
felpéczi Petz Lajos: Győr város zenei élete, 1497-1926, Győr 1930.
Közzétett
Közzétett
Vargáné Blága Borbála: Hermann László, a győri zenei élet egyik felvirágoztatója, Várostörténeti puzzle 133. rész https://www.gyoriszalon.hu/news/14292/66/
Közzétett
A Raaber Schützengesellschaft 1650-ben alakult meg Győrött. Nevezetes esztendő volt 1650: Zichy István volt akkor a városparancsnok-kapitány, a sok osztrák vámagykapitány között ezúttal magyar. Amikor a győri magyar polgárok megunták a német Schützengesellschaft nevet, magyar elnevezést adtak neki, és lett 1827-ben Győri Lövész Társulat.
Ennek már országos hírű tagjai voltak, nagy lövészversenyeket rendeztek. 1937-től Győri Polgári Lövész Egyesület a neve. Az is dokumentált tény, hogy a lövészklub még 1946-ban is a „Győri Polgári Lövész Egyesület mint az 1650- ben alakult Győri Lövész Társulat jogutóda” szövegű pecsétet használta a Győr város építtette Bácsai úti lőtér tulajdonjogáért folyó levélvitákban. Mivel az MHSZ ezen a bázison folytatta a lövészsportot, és újabban a Győri Lövészklub nevet viselő egyesület szintén a Bácsai úti lőteret használja, a jogfolytonosság immár három és fél évszázada fennáll. Forrás: Kisalföld, 2000. január 29.
Közzétett
Bár vidéken már a XIX. század végén megjelentek az első automobilok, majd az 1900-as évek elején megjelentek a helyi kereskedések is, a motorizációhoz kötődő egyesületek megalakulására csak az 1920-as évek második felében került sor. Győrben 1909-ben dr. Petz Lajos kórházigazgató vásárolt egy Fiat típusú járművet - amely ritkaságával azt is kivívta, hogy korabeli győri képeslapon szerepeljen - míg Sándori Ferenc vaskereskedő 1911-ben egy német NAG autó tulajdonosa lett. Ők voltak az úttörők, akik gyermekeiket is megfertőzték a "benzingőzzel".
A húszas évek vége felé Győr sem maradhatott hát ki az addigra jócskán megszaporodott járművek tulajdonosainak összefogásából, így szinte szükségszerűvé vált az autósokat és motorosokat összefogó club létrehozása.
Az 1929. aug, 24.-i Győri Hírlap büszkén hirdette: "Meg kell alakítani Győrött az autósok klubját". Az ekkor még csak 60.000 lakosú város akkor már több mint 70 éves napilapja felemlíti a rajta régóta átszáguldó kulturális és technikai fejlődést. Ugyanakkor kissé meg is szólja lakosait akiknek "kényesre csiszolta az ízlést, túlságosan magasra növelte az igényeit" a világ országútja mentén való elhelyezkedése.
A város ez időkben színes és nagyon gazdag, sokrétű társasági életet élt, erőteljes és komolyan dolgozó egyesületekbe gyűltek össze már szinte minden területről a zenebarátok, rádiósok, repülők, turisták, művészek és különféle "különcök". Igen, szinte minden területről, de az automobilizmus valamiért kivétel volt. A cikk megjelenésekor Győrben már 768 gépjármű van forgalomba bejegyezve, amiből 370 személyautó, 252 motorkerékpár a többi teherautó és egyéb speciális jármű.
A Győri Automobil és Motor Club végül 1929. szeptember 28-án, szombaton alakult meg. Az alakuló ülést a XX. század elején épült, díszes Royal Szálló (ma Rába Hotel) Gobelin termében tartották. Az alapítók között helyi és országos szinten is elismert személyeket találunk, az eseményen mintegy 45-en vettek részt. Az egyesület tagságát a vagyonnal rendelkező és a modern iparhoz kapcsolódó tulajdonosi és alkalmazotti értelmiség jelentette. A Monarchia végének és a húszas éveknek a jómódú kereskedő és iparos figurái - noha anyagi lehetőségük megengedte volna - hiányoztak a körükből. Olyan új szerveződési formáról volt szó, ami alapvetően eltért a hagyományos politikai vagy vallási elvektől. Ebben az egyesületben a tagok magatartása annyira különbözött a szokásos érintkezési formáktól, hogy az már a kortársaknak is feltűnt. Úgy vélték, "megteremtették egyesületi életükben azt a társadalmi konvencióktól, rétegződéstől mentes polgári szellemet", ahol senki sem kérdezte, hogy klubtársának ki volt a nagyapja, és mi a foglalkozása. A club mindenesetre fontosabbnak tartotta a tagok egymással való kapcsolatainak ápolását, azok hasznos szabadidő eltöltését, legyen szó bármilyen megrendezett versenyről vagy eseményről. Későbbiek folyamán aztán az említett hiányréteg is képviseltette magát.
A GyAMC aztán 1930-tól igazán mozgásba lendült. A II.világháború közelsége és a vele alkotott törvénykezések miatt mindössze 1939-ig működhetett az egyesület, de a 10 éves fennállásuk alatt így is nagyszabású terveket szőttek és valósítottak meg. Ilyen volt például az Európát átszelő Transzkontinentális útvonal tervében való részvétel, ami révén vendégül látták az akkori Nemzetközi Automobil Egyesületet. Ezen túl számos autós szépségversenyt, motorkerékpár versenyt, csillagtúrát és ügyességi versenyt rendeztek, melyek közül nem egy évenkénti visszatérő országos és nemzetközi szintűvé nőtte ki magát. Nagy hangsúlyt fektettek tagjaik informálására, főleg az akkor (is) rohamléptekkel fejlődő automobilizmust érintő témakörökben. Ezáltal országos hírnévnek örvendő prominens személyek (mint Szelnár Aladár KMAC titkár, Delmár Walter világhírű autóversenyzőnk) tartottak minden bizonnyal érdekfeszítő előadásokat. Persze nem volt hiány külföldi látogatókból és vendégekből sem, hiszen baráti viszonyt ápoltak például több osztrák autós- és motoros klubbal. Szintén ekkor fordult meg városunkban a híres első világháborús angol haditudósító éppúgy, mint a Talbot- és Riley Club vagy az amerikai világjárók különböző autós és motoros tagjai. Később aztán - előrevetítve a második világháború árnyait - túráztak a német autósport és a katonaság jeles képviselői is, de erre haladtukban a Norvég Királyi Autóklub vagy az Olasz "fekete ingesek" motorosai is útba ejtették a Kisalföld szívét.
Közzétett
Takács János: Győri Automobil és Motor Club Aranykönyve 2012.
Közzétett
Közzétett
Az iratok az Alapítvány végelszámolási eljárása során kerültek a levéltárba.
Közzétett
Közzétett
A győri Kereskedelmi Gyülde Győr kereskedőinek, különösen a gabonakereskedőknek volt a testülete, mely 1856-ban alakult meg. Azért, hogy más kereskedőket is bevonhassanak az üzleti forgalomba, és élénkebbé tehessék az egyesületi életet, újabb helyiségekre volt szükségük.
Az épület tulajdonjogát a győri Kereskedelmi Gyülde 1862. április 24-én kapta meg, majd megnyitására 1862. április 27-én került sor.
A Kereskedelmi Gyülde 1872-ben megújította alapszabályát, melyben elnevezését „Győri Lloyd”-ra változtatta.
A Lloyd épület megnyitására 1885. december 29-én került sor ünnepélyes keretek közt.
A Győri Lloyd 1935-ben költözött el az épületből.
Közzétett
Bay Ferenc: A Győri Lloyd városáért és kereskedelméért, 1856-1936. Győr, 1942.
Nádorvárosban a Malom liget őrzi nevében az egykori Back-féle gőzhengermalom emlékét. Ezen a területen, a Hosszú utcában készült el az az épületegyüttes, amely az 1910-es évek elején már a Dunántúl legnagyobb teljesítményű malma volt.
A legkorszerűbb eszközökkel ellátott hengermalom az 1800-as évek közepén a Thoma (Toma) János által alapított gőzmalomból alakult ki, és egy esztendő híján száz évig termelt. Győrben akkoriban vízimalmokkal őrölték a gabonát, a molnárok céhekbe tömörültek. 1846 márciusában a helybeli újságból arról értesülhettek a polgárok, hogy Thoma János gőzmalom építésére nyert engedélyt.
Thoma János vállalkozását már 1847-ben részvénytársasági alapra igyekezett helyezni, október 14-én meg is tartották a részvényesek közgyűlését.
A malom 1858-ban Latesz Jakab, majd 1868-ban Fischer Salamon tulajdonába ment át, aki 1865-től már bérlője volt. Az új tulajdonos csődje következtében a malom 1870-től 1874-ig üzemen kívül volt. Ekkor Bégavári Back Hermann vette át a csak 6 pár kővel berendezett, 80 lóerős gőzgéppel működő kezdetleges malmot, amelyet azután bővített, és fokozatosan fejlesztett. Back Hermann a folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően az 1880-as évekre a napi maximális termelés terén elérte az 500 métermázsát.
A gőzgép és a gyúlékony gabona jelenléte miatt a tűzoltóság a malmot mindig veszélyes üzemnek ítélte, tűz esetén szinte megfékezhetetlenül terjedhettek a lángok. Sajnos ez be is igazolódott: 1907 szeptemberében tíz perc alatt az egész épületcsoport lángokban állt. A Back-malom porig égett, nyolcan estek áldozatul, és sok volt a sebesült is.
Weisz Oszkár tervei alapján, Hlatky Schlichter Lajos építész kivitelezésében 1908-ban azonban újjáépült a malom, 1910-ben már újra 126 fő dolgozott itt.
Az újjáépítésében jelentős szerepet vállalt Richards Richard Ágost is, aki 1900 márciusától hengermalmi cégvezető, 1904-től társtulajdonos volt. A sajtó szerint 1900 óta ő volt a Back-malom kiszemelt tulajdonosa. Back Hermann unokahúgát (első unokatestvérét) vette feleségül. 1905-ben Richards Richard Ferenc Józseftől a közgazdaság terén szerzett érdemeiért „dunaréti” előnévvel nemesi rangot kapott. 1905-ben a Back-malom egyik helyiségében rendezte be első szövőműhelyét. (1906-ban szerzett gyáralapítási engedélyt, majd önálló szövőüzemet is elindított.)
Back Hermann kezdeményezésére az országban működő Back család által működtetett malmok (a győri, a szegedi és a nyitrai) 1910-ben fúzióra léptek egymással, három részvénytársasági igazgatóság alakult meg Győrben, melyek megerősítették együttműködésüket.
Az újjáépült malomban közel 16 ezer négyzetméteres területen, 36 funkciójú létesítményt hoztak létre, amely a fejlett gyártási technológiát mutatja. A sokablakos, ötemeletes főépületben, a világos, tágas géptermekben a legkorszerűbb üzemi berendezések, a hengerszékek sorakoztak. A gyártás során keletkező port ventilációs elszívó rendszerrel csökkentették, ezenkívül a hő és pára elszívásáról is gondoskodtak. Az üzem utolsó nagy átszerelése 1928-29-ben volt, a Ganz gyár hengerszékei és az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) gabonatisztító és szitáló berendezései kerültek beszerelésre. A fejlesztés után a korábbi visszaöntési technológiát „összekötött” rendszerű őrlés válthatta fel. A búzalisztet 44, a rozslisztet 8 őrlőrendszeren át őrölték meg. Sokféle, jó minőségű terméket állítottak elő, csak kenyérlisztből 5-6 féle készült.
1918 után a nyugati piacok beszűkülése és a gazdasági válság hatása miatt a malomiparunk értékesítési, elhelyezési gondokkal küzdött. A 30-as években az évi 300 000 q kapacitású hengermalom termelési lehetőségeinek 50-70 százalékát használta ki, átlagban 140 munkást foglalkoztatott. A válságot azonban túlélte (nem úgy, mint a nála kisebb Jankovich-féle gőzmalom), ezután a céget a második világháborúig folyamatos gazdasági fejlődés jellemezte. Ez lemérhető volt a telephelyen is, ahol parkosított udvarrész, kertészet létesült. A parkot övező tiszta vizű csatornában nyáron még fürdőzni is lehetett. 1938-tól 1945-ig id. Oszter Sándor volt a malom üzemvezető főmolnára, aki sokat tett a munkások szociális körülményeinek javításáért is.
A Győri Hengermalomnak önálló labdarúgó-, teke- és asztalitenisz csapata is volt, valamint társadalmi munkával felépített tekepályájája és klubháza. Az 1. osztályúvá lett labdarúgó csapatát 1936-ban alapították Győri Hengermalom SE néven.
A győri malom 132 fős személyzete az 1940-es évek elején többek között 15 tisztviselőből, 1 főmolnárból, 1 főgépészből, 3 gépkezelőből és 40 molnárból állt.
A második világháború háborús évei alatt a malom hadiüzemként működött, hadiőrlést végzett a magyar alakulatoknak, később a németek ellátására is. 1944-ben német katonák „vigyázták” a termelés zavartalanságát. Az 1944-es légitámadások sorát szerencsés módon sértetlenül túlélte a malom.
1945 márciusának végén a szovjet csapatok már a külvárosban voltak. A németek alá akarták aknázni a telepet. Oszter Sándor főmolnár mindent megtett, németül tárgyalt, alkudozott, hogy az épületet kíméljék meg, és „csak” a gőzgépekben tegyenek kárt. Sajnos az ígéretet nem tartották be, a németek március 28-án, pár órával az oroszok bejövetele előtt felrobbantották az épületet. Egy visszaemlékező szerint a malom tetőzete felemelkedett, majd földre terülve takarta el a falak és a gépek romhalmazát. Porfelhő, csend, füst és égig érő lángnyelvek követték a robbanást. A malom több napig lángolt, teljesen kiégett. A kissé távolabb álló silóra azonban nem terjedt át a tűz.
A malom ezután már nem épült újjá, nyomtalanul eltűnt. A jelenlegi Malomliget helye (korábbi nevén Szamuely park) is valamikor a malomhoz tartozott. 1945 után kezdték meg a terület rendezését. A telep egykori helyén lakóházak is épültek az 1952-ben. Telepítésük a leégett Back-malom romjai közt megbújó artézi kutak felhasználásával, részben a silók bontásával keletkezett területen valósult meg.
Forrás: Antaliné Hujter Szilvia: A nádorvárosi Back-malom – a Győri Hengermalom
Várostörténeti puzzle – 29. rész
Közzétett
Horváth István: A Győri Hengermalom Rt., (korábban Back malom telepe). Gépirat. Győr, 1993.
Horváth István: Molnár mesterség és malomipar Győr-Sopron megyében. Első rész, a II. világháború végéig. Gépirat. Győr.
Közzétett
Finta Lajos édesapjához hasonlóan Győrben született. Itt végezte el középiskolai tanulmányait, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett történelemtanári diplomát. Néhány hónapig tanított Győr-Gyárvárosban és Rajkán. Egyetlen munkahelye tulajdonképpen a „Torony” alatt volt, ahol kezdetben Győr kulturális életének akkori irányítója, Pernesz Gyula közvetlen munkatársaként dolgozott. Először az amatőr népművelési mozgalmakat irányította és szervezte. Később részt vett többi között a Győri Nyár, a Győri Művésztelep, a városi könyvtár létrehozásában. Nevéhez fűződik több győri művészeti és kulturális létesítmény felállítása és elhelyezése, Eskulits Tamás Mosolygó Vénusz című carrarai fehér márványból készült szépséges szobra, Kerényi Jenő Bisinger sétánybeli Faun-szobrai, meg Borsos Miklós Bartók-emlék- műve.
Létrehozta a TIT Győr városi részlegét, amelynek alelnöke volt.
Győrről és utazásai során nagy mennyiségű fotót készített, Győri Hangulatok című 11 fényképfelvételével a Győri Fotóklub pályázatán előkelő helyezést ért el.
Munkásságának relikviáit, emlékeit több vaskos albumban gyűjtötte össze, amelynek egyikén az alábbi Vergilius-idézet olvasható: „Egykoron talán öröm lesz gondolni ezekre.”
Közzétett
A kulturális tanácsos népművelési csoportnál végzett munkájához kapcsolódó iratok.
Hozzászólás a „Látatlan" című cikkünkhöz. in.: Kisalföld, 1966. szeptember 23.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Bajtay András 1963-ban végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Frissdiplomásként nősült, német asszony lett a felesége, így hat évre Pomerániába költözött. Németországban tett ortopéd szakvizsgát, egy kiváló cseh professzor a brnói ortopéd iskolából volt a mestere. Hazatérve Tatabányán dolgozott baleseti sebészként, szakvizsgázott is sebészetből, később a győri megyei kórházban az ortopéd szakrendelést vezette hét éven át, mígnem 1990-ben a Népjóléti Minisztérium egészségügyért felelős helyettes államtitkárává nevezték ki.
Bajtay doktor a magas állami hivataláról egy évvel később önként lemondott, megpályázta a Győr-Moson-Sopron megyei tiszti főorvosi posztot, amit elnyert. 2002-ben nyugállományba vonult.
Kitüntetés:
MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT polgári tagozata 2017.
Közzétett
Bajtay András: Rendszerváltás a magyar egészségügyben, in.: Egészségügyi gazdasági szemle 1990. 5-6. sz.
Várady György (Nagyvárad, 1926. július 11. – Budapest, 1980. november 29.) Jászai mari-díjas magyar színrendező, színházigazgató, színész, érdemes művész.
A színészképzőt Nagyváradon végezte el 1944-ben. 1945-ben, a budapesti Színművészeti Akadémia befejezése után a nagyváradi Szigligeti Színházban kezdte pályafutását. Budapesten színész-rendező vizsgát tett. 1949-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház főrendezője volt. Ezen kívül rendező-színész volt a Madách Színházban, a Belvárosi Színházban, és a Magyar Színházban. A Vígszínházban mint segédrendező, illetve mint rendező működött. 1953-tól egy évadon keresztül volt az Állami Faluszínház (1955-től Déryné Színház) főrendezője. 1963-ban kinevezték a győri Kisfaludy Színház igazgató-főrendezőjévé is, itt 1975-ig munkálkodott. A Győri Kamaraszínpad alapítója volt, ezen kívül részt vett a Fertőrákosi Barlangszínház, a Tác-Gorsiumi Nyári Játékok, valamint a Víziszínpad létrehozásában.
Szorgalmazta az új győri színház építését, kidolgozta az új színház működési elvét és tervét ötéves távlatra. Igazgatói munkássága alatt kezdték el a színház alapozását. Az 1970-es évek elején a város felkérésére a Győri Nyár művészeti tanácsadója lett. 1975-ben a Vidám Színpad főrendezőjévé nevezték ki, így halála előtti öt évét ismét Budapesten töltötte. 1985-től a Győri Kisfaludy Színháznál nevét díj őrzi.
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 17 színész; 99 rendező
Közzétett
Egykori MDF tag, Győr MJV Önkormányzatának képviselője, jogtanácsos, ügyvéd, az Antall kormány köztársasági megbízottja 1990 - 1994.
Közzétett
http://rotarygyor.hu/images/Esemenyek/Eloadas_20150407/horvath_jozsef.pdf
Ybl-díjas (1962) építészmérnök: „Győr városépítészeti kialakításában kifejtett eredményes munkásságáért, a műemlékvédelmi feladatok kulturált megoldásáért és a Győr, Álmos utcai
középmagas ház tervéért” kapta.
1951-től volt a Győri Tervező Vállalat építésztervezője.
1964 és 1974 közt Győr föépitésze.
Közzétett
Győr - Városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között. Győr 2011.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Az egyházi anyakönyvek másodpéldányainak törvényhatósági levéltárba juttatását az 1827. évi 23. tc. rendelte el. Ennek értelmében a felekezeteknél vezetett anyakönyvek egyik hitelesített példányát át kellett adni a vármegyének. A levéltárak 1828–1895 közötti időszakból őrzik ezeket a dokumentumokat. Az 1895 utáni állami anyakönyvek másodpéldányai hasonlóképpen megtalálhatók a levéltárakban.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Az archívum a Városi Televízió információs anyagát őrzi, amelyeken híradók, beszélgetések, sport közvetítések önálló filmek, riportok szerepelnek. A kazetták az adásba került anyagokat tartalmazzák. 1991 évig név és tárgymutató készült, a további kazetták a napi adásokat a sugárzás sorrendjében őrzik.
Adási időpont meghatározásával kereshetők vissza az egyes anyagok.
A Revita Televízió 1993 és 2013 között működő kereskedelmi televízió. A társaság fő tevékenysége televíziós műsorok készítése, de reklám- és referenciafilmek, útifilmek gyártásával is foglalkozott. Megrendelői között megtalálható volt többek között az Audi Hungaria Motor Kft., az E.on, az ÉGÁZ, a Cereol, a Kisalföld Volán, a Magna Steyr, a Fliegl, a Nokia, a Philips, a SAPU, a Mayer, a Graboplast, a Quaestor, az Integrál Hexa, a Leier és a Hödlmayr.
A szerkesztőség nagy hangsúlyt fektetett a helyi hírek és a tematikus magazinműsorok készítésére. A televíziós műsorokat 22 szakember állította elő, valamennyien képzett műsorvezetők, riporterek, operatőrök, vágók, rendezők.
Heti öt alkalommal jelentkeztek hírműsorai, amelyek a város és a régió legfontosabb politikai, kulturális, gazdasági és sporteseményeiről számoltak be.
A Híradó után Téma címmel hírháttérműsort is készítettek, mely a legfontosabb eseményeket kompetens stúdióvendégek segítségével dolgozta fel részletesebben. Sportműsorai minden helyi élvonalbeli klub életét bemutatták, sportközvetítései révén pedig ott voltak a legjelentősebb csapatok mérkőzésein (kézilabda, labdarúgás, futsal, kosárlabda). Természetesen nem feledkeztek meg a tömegsportról és az utánpótlásról sem, minden jelentős városi – vagy Győrben megrendezett nemzetközi – eseményről beszámoltak nézőiknek.
Tematikus magazinjaik a kultúrától az életmódon és a gasztronómián át, a gazdaságon, politikán, szolgáltatóiparon keresztül egészen a regionális eseményekig, az élet szinte minden területét feldolgozták.
Kapcsolatrendszerüket nemcsak helyben, hanem regionálisan és országosan is kiépítették, sőt, még határon túli televíziós partnerük is volt. Alapító tagjai voltak a Nyugati Régió televíziós együttműködésnek, a West Pannon Audiovizuális Klaszternek.
2007-ben a televízió két elismerésben részesült: „Kisalföldi Presztízs Díjak - a közösségért” és „Príma Díj - elektronikus média” kategóriákban. Ezek a sikerek azt jelzik, hogy a Revita Televízió jó úton járt, s 15 éves áldozatkész munkájával a régió egyik legdinamikusabban fejlődő médiumává vált.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A polgári forradalom korában a területi igazgatás legfontosabb és legszélesebb körben alkalmazott formája a kormánybiztosi intézmény volt. Nemcsak a földrajzilag adott közigazgatási egységek vezetésével, de politikai, gazdasági, katonai és egyéb szempontok alapján a legkülönbözőbb szakfeladatok ellátásával (pl. hajózási ügyek, katolikus ügyek intézésével) bízott meg kormánybiztosokat a minisztertanács. A helyi igazgatás átalakításában az első a dualizmus éveiben kinevezett – tehát az új kormány számára legtöbb esetben megbízhatatlan – főispánok leváltása, s helyükbe megbízható kormánybiztos–főispánok kinevezése volt.
A népköztársaság kormánya elrendelte néptanács választását minden önkormányzati szinten (főváros, megyei és városi törvényhatóság, nagyközség, kisközség). Eltörölte a virilizmust, és minden néptanács létszámát annyiban állapította meg, amennyi a dualizmus kori törvényhatósági bizottság, vagy képviselő-testület tagszáma volt. A néptanácsba rendes tagokat és póttagokat (a rendes tagok egynegyede) választottak kétévente négy évre titkos választójog alapján. A kisebbségi képviselet is szabályozva volt: ez alapján, ha minden rendes néptanácsi hely betöltése után akadt olyan jelölt, aki a kerületben leadott szavazatok egynegyedét megszerezte, az bekerült a néptanácsba. Sok vidéki településen létrejött a helyi nemzeti tanács, amely a kormány helyi támasztéka volt, s gyakran a közigazgatás mechanizmusába is bekapcsolódott. A katonák között szerveződött katonatanácsok a fegyveres testületek politikai igazgatását és érdekképviseletét végezték.
A proletárdiktatúra kiépítette a tanácsrendszert, amelynek alapját a közvetlenül és széles körű választójog alapján választott tanácsok képezték. Tanácsi választójoggal bírt és választható volt minden 18. életévét betöltött személy – férfi és nő egyaránt –, aki „hasznos munkából” élt, vagy ha munkaképtelen, akkor korábban abból élt, és aki a Vörös Hadsereg tagja. A falu tanácsába minden ötven lakos után választottak egy tagot (számuk azonban három és ötven között kellett, hogy legyen). A városi és a budapesti kerületi tanácsba minden 500 lakos után választottak egy főt (a testület taglétszáma azonban nem haladhatta meg a 300-at). Falusi, városi és fővárosi kerületi szinten a tanácsválasztás közvetlen, ettől felfelé pedig közvetett volt. A fővárosi (500 tagú) központi tanácsba a kerületek lakosságuk arányában delegáltak tagokat. A – maximum 60 főből álló – járási tanácsok tagjait a falusi és városi tanácstagok jelölték. A kerületi tanácsokat – amelyek legfeljebb 300 tagúak lehettek – a megyéhez (kerülethez) tartozó járások, városok, törvényhatósági jogú városok tanácsai választották (elvileg 5000 fő után egy delegáltat). A tanács élén szűkebb vezető csoport, az intéző bizottság állt, amit – szovjet mintára – gyakran direktóriumnak neveztek. A centralizált tanácsrendszer csúcsán a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése állt.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
http://vbjegyzokonyv.gyorileveltar.hu/
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
A tervezési megbízáshoz kapcsolódó szerződéseket és levelezéseket, valanint iktató és mutató könyvek szerepelnek az anyagban.
Közzétett
1. Pausztár, kiterítve és hengerekben ,74 fm
2. Terv fénymásolatok 360 fm
3. Talajmechanikai anyag 100 fm
Az 1-3300-ig terjedő, úgynevezett munkaszámú tervanyagot a munkaszámok nyilvántartása alapján lehet visszakeresni.
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett
Közzétett