állag b - Kisfaludi Pikéthy család iratai

Open original Digitális objektum

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

HU VVL XIII-0001-b

Cím

Kisfaludi Pikéthy család iratai

Dátum(ok)

  • 1854–2002 (Keletkezés)

Leírási szint

állag

Terjedelem, adathordozók

0,47 ifm

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

A megőrzés története

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

A Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és Városai című sorozat Temes Vármegye kötete szerint a Pikéthy (Pigethy) család az egykori Temes vármegyei Angyalkútról (korábban Kisfalud, német neve: Engelsbrunn) származik. Ez a Maros menti kisközség javában németajkú volt.
A jelenlegi településre Neumann József lippai sótári tiszt 1766-ban német telepeseket telepített le.
1782-ben Pigethy Mihály vette meg a birtokot a kincstártól. Utóda Pikéthy István volt.
Pikéthy Tibor levelei között megtalálható a Magyar Királyi Országos Levéltár köszönetnyilvánító levele 1941-ből, amikor Pikéthy egy családjára vonatkozó adománylevelet adott örökletétként a levéltárnak. A levél alapján I. Ferenc király Bécsben 1801. augusztus 7-én „Pigetti” István részére kiadott adománylevele a Temes vármegyei „Kiss-Falu” birtokra vonatkozott és a Pigetti István nemességét elismerő kihirdetési záradékot 1842. február 10-én vezették rá.
Pikéthy Tibor nagyapja kisfaludi Pikéthy Károly 1805?-ben született és 1880-ban Budapesten halt meg. Három gyermeke volt: Gusztáv, Árpád, Etelka.
Pikéthy Ágoston (Pikgetti Gusztáv) honvéd tábornok 1805-ben született Kisfalun. 1822-től hadfi, 1839-től főszázados a 2. huszárezredben. 1848. májusától részt vett a délvidéki harcokban. 1849-től alezredes, később ezredes és ezredparancsnok, 3. osztályú katonai érdemrenddel tüntették ki, a 3. hadtest lovashadosztályának parancsnoka. 1849. július 1-től tábornok, a Feldunai hadsereg lovasságának főparancsnoka, július közepétől szolgálaton kívül (beteg). Budapesten 1850-ben a császári hadbíróság
5 évi várfogságra ítélte. 1876-ban halt meg Solymos Bucsaván (Arad vármegye) (forrás: Bona Gábor Tábornokok és törzstisztek a szabadságarcban 1848–49.)
Pikéthy Gusztáv, Pikéthy Tibor édesapja, déli vasúti főtiszt, állomásfőnök 1899-ben 56 évesen hunyt el, Nagykanizsán. Felesége Ritter Stefánia zongorista 1915-ben halt meg, Győrszentmártonban temették el. Gyermekeik: Ilona, Aranka és Tibor.
Pikéthy Tibor 1884. március 28-án született Komárom – Újszőnyben.
Nagykanizsán járt gimnáziumba, majd 1904-ben a Győri Tanítóképző Főiskolán szerzett oklevelet. Első zenei és zeneelméleti tanítómestere Kirchner Elek volt. Életpályáját Pannonhalmán a bencés apátságban kezdte meg. Tanítói működése mellett magánúton 1907-ben elvégezte a Zeneakadémia tanárképző szakát. 1915-ben jelentkezett a Zeneakadémia zeneszerzési szakára, ahol karnagyi és zeneszerzői diplomát szerzett.
Néhány éves tanítás után meghívták Vácra, ahol a püspöki székesegyház karnagya lett. 1915-től Vácon tanított, ahol 1934-ben megalakította az első államilag engedélyezett zeneiskolát. 1946-ban egyházzenei igazgatóvá nevezték ki. Közel 80 éves koráig otthonában is képezte magántanítványait.
Tanulmányaival párhuzamosan komoly zeneművei jelentek meg a Rózsavölgyi, Bárd, Klökner Zeneműkiadónál. Első miséjét előadatták a budapesti bazilikában, ahol művét hallva meghívták a Nemzeti Zenedébe tanárnak. Életműve a 105 Opus, zongora-, énekkari- és tíz kötet orgonamű. Béke miséjét a regensburgi Coppenrath Zeneműkiadó adta ki 1934-ben. Egyik legnagyobb koncertműve a B A C H Fantázia J. S. Bach neve felett, mely Brüsszelben jelent meg a Schott cégnél.

  1. július 21-én halt meg otthonában, Vácon, 88 éves korában.
    Pikéthy Tiborné Mányai Mária 1909-ben született Vácon. Pikéthy Tibor második felesége. Pénztárosként dolgozott. 1980. március 4-én meghalt a váci kórházban.
    Pikéthy Alexa 1919-ben született Győrszentmártonban. Édesanyja Gaulacher Róza 1954-ben halt meg Budapesten. Tanulmányait a váci Karolina Római Katolikus Polgári Leányiskolában kezdte, majd a Királyi Állami Tanítóképző Intézetben folytatta Cinkotán. Első férje Kapitány János, második férje Vörös Lajos kirakatrendező, dekoratőr 1909-ben született Debrecenben, és 1990-ben halt meg, temetése az Óbudai temetőben volt.

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

Anyag írásrendszere

Nyelv és írásrendszer megjegyzések

Fizikai jellemzők, technikai követelmények

Segédletek

Generált segédlet

Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

Eredeti példányok léte és őrzőhelye

Másolatok léte és őrzőhelye

Kapcsolódó leírási egységek

Kapcsolódó leírások

Megjegyzések adatcsoport

Alternatív azonosító(k)

Kapcsolódási pontok

Téma kapcsolódási pontok

Hely kapcsolódási pontok

Név kapcsolódási pontok

Műfaji Kapcsolódási pontok

Ellenőrző adatcsoport

Leírási azonosító

Intézmény azonosítója

Felhasznált szabályok és/vagy előírások

Állapot

A leírás részletezettségi szintje

A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

Nyelv(ek)

Írásrendszer(ek)

Források

Digitális objektum (Külső URI) jogi státusz adatcsoport

Digitális objektum (Referencia) jogi státusz adatcsoport

Digitális objektum (Bélyegkép) jogi státusz adatcsoport

Gyarapodási adatcsoport

Kapcsolódó témák

Kapcsolódó személyek és szervezetek

Kapcsolódó műfajok

Kapcsolódó helyek