Az iskola elődjét gróf Csáky Károly püspök javaslata alapján kezdték megszervezni, míg a másik épület a létrejöttét a váci katolikus egyházközségnek, Hanauer Á. István váci püspöknek és Korniss Gyula országgyűlési képviselőnek köszönheti.
1932-ben a Báthori, a Görgey utcák és a Csányi körút által határolt telken felépült a Váci Római Katolikus Polgári Fiúiskola. Igazgatója Melha Endre volt. Ebben az épületben működik ma a felső tagozat (A épület).
1938-ban a Görgey és a Flórián utca sarkán épült fel a Szent István Elemi Iskola, ma ebben az épületben működik az alsó tagozat (B épület). Igazgatója Böröcz Lajos volt. Mindkét épületet Boskó Géza Zoltán budapesti építészmérnök tervezte.
A két iskola egymástól függetlenül működött, eltérő feladatok ellátását tűzte ki céljául. Az elemi iskolák az alapoktatást látták el 6-tól 12 éves korig, míg a polgári iskolák a városi 10-14 éves fiatalok számára nyújtottak a polgári életben jól használható, praktikus ismereteket.
Az 1936-37. tanévtől Lipovniczky László lett a polgári fiúiskola rajztanára.
1944-ben mindkét épületben német tábori kórház működött, majd az orosz katonaság foglalta el.

1945. és 1946. között a magyar iskolarendszerben két alapvető változás történt. A korábbi népiskolák és polgári iskolák helyett a 6-14 éves tanulók számára nyolcosztályos új iskolatípust kellett szervezni általános iskola elnevezéssel. A másik változás az iskolakötelezettség időtartamát kiterjesztette a 12. életévtől a 14. életévig.
      Az 1945-46. tanévben a két épület közös igazgatás alá került, Vígh András igazgató vezetésével fiúiskolaként működött, Báthori utcai Általános Iskola néven.
1946. – igazgató: Wágner Ernő.
      1950-ben az iskolát államosítják, igazgatója ekkor Fülöp Béla.
1947. és 1956. között az igazgató Lippai Tibor.
1948. és 1977. között az igazgató Kováts Sándor.
      1962-ben megkezdik a koedukált oktatást az alsó osztályokban.
      1977-1984. - Lippai Nagy Antalné az igazgató.
      1983-ban a Báthori utcai Általános Iskola nevet felváltotta a Juhász Gyula Általános Iskola.
1949. és 1996. között az igazgató Mátyásffyné Jenei Gabriella.
1950. és 2014. között az igazgató Kocsi Károly.
1951. és 2019. között az igazgató Szalárdy József Attila.
      2020-tól Muszkáné Kocsis Emese vezetésével működik az intézmény

Egy budapesti kávéházban 1921. október 24-én, egykori váci piarista diákok, dr.Acsay István, dr.Kisparti János, dr. Kornis Gyula és dr.Korpás János gyűltek össze baráti beszélgetésre és megalakították a váci piarista öregdiákok baráti körét, amely 1923. június 10-én több száz résztvevővel Váci Piarista Diákszövetséggé alakult át. Az alapítók a Diák- szövetség céljának jelölték meg „a lokálpatriotizmuson kívül a meleg baráti-bajtársi érzés állandó ápolását, egymás kölcsönös erkölcsi támogatását" és „a tanulmányaikat végző vagy pályájuk kezdetén nehézségekkel küzdő váci ifjúság felkarolását és pártolását." Az Alapszabály szerint a Diákszövetség további feladata „ a hazaszeretet, a keresztény nemzeti kultúra és összetartozás ápolása, és „Vác városát kulturális és társadalmi téren támogatni".
A Diákszövetség - a céljainak megfelelően - Madách emlékművet és a hősi halott öregdiákok nevét megörökítő emléktáblát helyezett el a gimnázium előcsarnokában. Évente irodalmi és tudományos emlékbeszédet tartott Az ember tragédiája valamely gondolatáról az öreg diákok egy-egy kiváló képviselője, akinek nevét a Diákszövetség Madách-serlegbe vésve örökítette meg. Emlékkönyvben és az iskolai évkönyvekben ismertette a kiemelkedő tanárok és tanítványok munkásságát. Minden tanévben jelentős pénzadománnyal támogatta főiskolai és gimnáziumi diákok iskoláztatását és jutalmazását. A Diákszövetség első két évtizedének meghatározó személyisége dr. Jakabffy Kálmán volt, aki otthonában adott hivatalos helyet a szövetség vezetőségének. 1948-ban a piarista gimnázium megszűnt, felszámolta az akkori hatalom. A Diákszövetség működésének betiltását dr. Andreánszky Gábor professzor jelentette be a tagságnak és a rendtagoknak.

A főtéri Technika Házát, a Pannónia ház teljesen átépített és korszerűsített épülettömbjét 1982-ben adták át. Az épület a MTESZ Pest megyei szervezetének lett a szákháza, ahol helyet kapott a városi tanács anyakönyvi hivatala, a népességnyilvántartó hivatal és méltó elhelyezést biztosítottak a Családi Intézet (korábban Családi és Társadalmi Ünnepeket Rendező Intézet) munkájához is.

Elődvállalat: Váci mészhomoktégla, tetőcserép és betonárugyár rt. (1921-,) Horváth Mihály-u. 7. ,Hirmann István alapítása.