A polgármesteri hivatal műszaki osztálya ügykörénél fogva – amelyet a városrendezés, városfejlesztés, a köz- és magánépítkezések, út- és járdaépítés, csatornázás és köztisztaság alakított – alapvetően a döntések végrehajtását intézte, de szakismeretei révén tanácsadóként az egyes műszaki ügyekben történt döntéshozatalt is befolyásolhatta, különösen abban az esetben, ha azok testületi szervek elé kerültek.
A Közellátási Iroda fő feladata a II. világháború utáni szűkös években az élelmiszerek begyűjtése és újraelosztása volt. A polgármesteri hivatal keretein belül működött, tevékenységét a Közellátásügyi Minisztériumtól és az Észak-Pestvármegyei és Budapesti Közellátási Felügyelőségtől kapott utasítások szerint végezte. Ezen utasítások – sajnos hiányosan – az állagban megtalálhatóak.
Az árvaszék 1878 előtti, valamint 1878. és 1879. évi levelezése (tartalmi kivonata) a 414. raktári egységszám alatti levelezések könyvében található. 1878-tól 1902-ig visszacsatolós iktatást végeztek. 1903–1949 között előrecsatolós iktatási rendszert alkalmaztak. Minden ügyirat külön irattári számot kapott, mely három részből állt: az ügyirat típusát jelölő római számból (I. felsőbb rendeletek, II. hivatalból kezdeményezett ügyek, III. más árvaszékektől átvett ügyek), egy sorszámból és az ügyben történt első iktatás évszámából. Az iratokat évenként az irattári számok sorrendjében helyezték el az irattárban. A több éven át tartó ügyek aktái az ügyben történt első iktatás événél találhatóak. (Ezt a rendet megtartottuk az iratok rendezése során.) 1950-ben a közigazgatási rendszámos iratkezelést alkalmazták.
Csuka János kőművesmester, miután többször megjárta Amerikát, családjával (feleség, 7 gyermek) 1900-ban költözött Szadáról Vácra gyermekei taníttatása érdekében, valamint több munkalehetőség reményében. Egyik fia, István követte a szakmában, felsőfokú építőmesteri végzettséget szerezve. Menyhár Margittal kötött házasságot, gyermekei István, Katalin (Karácsonyi Istvánné) és Ida (Hörömpő Gergelyné). Csuka János egyetlen lánya Erzsébet, aki dr. Bagoly Bélával kötött házasságot, gyermekük Erzsébet.
A család váci ágára vonatkozó adatok – az átadott iratanyag alapján – a 19. század elejéig vezethetők vissza. A család Vácott a Tabán utcában, majd a Liszt Ferenc (rakpart) sétány 15. sz. házban lakott. Emerich Lajos váci rendőrkapitányként működött a 19. század utolsó harmadában. Vehovszky László (1897–1955) kereskedelmi tengerésztisztként kezdte pályáját, majd 1939–1940-ben a haditengerészetnél szolgált. Emerich László (1879–1933) MÁV-főtisztviselőként többféle beosztásban dolgozott. Vehovszky Erzsébet (1920–2005) – akit az Emerich család örökbe is fogadott, és ekkortól viselte a Vehovszky–Emerich családnevet – rendkívül tehetséges tanulóként a budapesti Baár–Madas Református Gimnáziumban tanult tovább, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett német szakon. Dr. Lőrincze Lajos nyelvészprofesszorral kötött házasságot.