A) Vezetőségi ülési jegyzőkönyvek 1950; 1973;
B) Az államosítás iratai 1948;
C) Levelezés a felügyeleti hatóságokkal 1948—1973;
D) Adóügyi iratok 1948—1951;
E) ......
F) Ügyviteli iratok 1950–1959;
G) Szociális és munkásellátási ügyek 1956—1987;
H) Rendészeti ügyek 1962—1975;
I) Igazgatói levelezés 1957:
J) Igazgatói Tanács iratai 1968—1975;
K) Belső ellenőrzés iratai 1960—1970.

A képviselő-testületi ülésekre készült előterjesztések és 2006. márciustól 2008. novemberig a képviselő-testületi jegyzőkönyvek bekötetlen formában találhatók az irategyüttesben. 2006 előtt csak a Debreczeni János képviselőtől átvett iratok találhatók a zárt
ülések előterjesztéseivel együtt. 2006 óta a Polgármesteri Hivataltól minden hónapban megkapjuk az előterjesztéseket, így az iratanyag folyamatosan gyarapszik.

A város testületi képviseleti szerve a képviselő-testület volt. Tagjainak felét választották, másik felét pedig a virilisek, vagyis a legtöbb adót fizetők alkották. A választott tagok mandátuma kezdetben hat, majd három évre szólt, a virilisek névjegyzékét évente állították össze. A képviselő-testület általában évente négy rendes közgyűlést, valamint szükség szerint rendkívüli üléseket tartott. A képviselőtestületet döntései előkészítésében, illetve tevékenységében bizottságai segítették. Egyes bizottságok csupán egy, mások három évre kaptak megbízást a képviselő-testülettől.
A közgyűlések jegyzőkönyvei az 1918. év kivételével megmaradtak, így a város történetének kiváló forrásai. A határozatok között éppúgy szerepelnek a költségvetések, középítkezések és a gyárak letelepedésével kapcsolatos ügyek, mint a város lakóinak illetőségi ügyei.

1. kötet Általános céhszabályzat 1815
2. kötet Általános céhszabályzatból kivonat 1834, 10–20. cikkely
3. kötet Céhtaggá fogadások jegyzőkönyve 1743–1871
4. kötet Mesterek felvételének jegyzőkönyve 1785–1868
5. kötet Tanonclajstrom 1833–1870
6. kötet Bejárások nyilvántartása 1780–1852
7. kötet Pénztárkönyv 1826–1870
8. kötet Számadási könyv 1831–1865
9. irat Zoller Mihály szabadulólevele 1838
10. irat Pichler Frigyes (Fridrich) szabadulólevele, 1846
    11.. csomó Egyes személyekkel kapcsolatos iratok 1864–1872, B–V
11. csomó Vasárnapi iskolai bizonyítványok, 1859–1872 B–S
12. irat Galgóczi Pál asztalossegéd temetésével kapcsolatos rendelkezés 1861
13. irat A magyar kormány rendelete a remekeléssel kapcsolatban 1851
14. csomó Számadások 1857–1872,
15. csomó Pénzügyi iratok 1847–1872, Pénzek ki- és befizetése
16. csomó Nyugták 1823–1869.

Alapszabályzat é. n., másolat
Felsőbb hatóságok leirataik 1874–1893
Beadványok 1885–1892
Munkakönyv 1883–1885

Alapszabály 1901, 1957
Szerződés a Gödöllői Állami Erdőgazdasággal 1958
Birtoklap 1963
Ingóvagyon leltár 1964

Az árvaszék 1878 előtti, valamint 1878. és 1879. évi levelezése (tartalmi kivonata) a 414. raktári egységszám alatti levelezések könyvében található.
1878-tól 1902-ig visszacsatolós iktatást végeztek. 1903–1949 között előrecsatolós iktatási rendszert alkalmaztak. Minden ügyirat külön irattári számot kapott, mely három részből állt: az ügyirat típusát jelölő római számból (I. felsőbb rendeletek, II. hivatalból kezdeményezett ügyek, III. más árvaszékektől átvett ügyek), egy sorszámból és az ügyben történt első iktatás évszámából. Az iratokat évenként az irattári számok sorrendjében helyezték el az irattárban. A több éven át tartó ügyek aktái az ügyben történt első iktatás événél találhatóak. (Ezt a rendet megtartottuk az iratok rendezése során.)
1950-ben a közigazgatási rendszámos iratkezelést alkalmazták.

Közgyűlési jegyzőkönyvek 1876–1889
Társulati elnöki iratok 1881–1889
Felsőbb hatóságok leiratai 1874–1888
Feliratok 1880, 1882
Beadványok 1887
Pénztári kimutatások 1877–1886
Nyugták, számlák 1876–1888
Szerződések 1881
Bizonyítványok 1875–1886