A polgármesteri hivatal műszaki osztálya ügykörénél fogva – amelyet a városrendezés, városfejlesztés, a köz- és magánépítkezések, út- és járdaépítés, csatornázás és köztisztaság alakított – alapvetően a döntések végrehajtását intézte, de szakismeretei révén tanácsadóként az egyes műszaki ügyekben történt döntéshozatalt is befolyásolhatta, különösen abban az esetben, ha azok testületi szervek elé kerültek.

A végrendeletek gyűjteménye számozatlan és számozott sorozatra oszlik. Az előbbibe több, a rendezésig felbontatlan végrendeletet is besoroltunk. A számozott sorozat nem követ szoros időrendiséget, mivel főként az 1850 előtti egy-két évtizedben több korábban keletkezett végrendeletet is utólag vettek nyilvántartásba. A számozott végrendeletekhez mutatót is készítettek. A végrendeletek másolati könyvei közül csak egy maradt fenn, de ebbe csak csekély számú végrendeletet másoltak be.
A vezetékneveket a ma előforduló formában adtuk meg, kivéve, ha ez nem volt megállapítható. Hasonlóan jártunk el a német nevekkel, melyeket a mai helyesírás szerint írtunk át, megadva az eredeti alakot is. S ha több változatban is előfordult egy-egy név, akkor zárójelben megadtuk az előforduló változatokat is. Zárójelben adtuk meg – ha megállapítható volt – a férj feleségének a nevét, amikor a házaspár nem együtt végrendelkezett.

Krizsek György okl. kőműves- és ácsmester 1886. április 15-én született Vácott, kőműves–ács családban. 1909-ben, apja halála után átvette annak vállalkozását. 1911-ben tett mestervizsgát. Műhelye a Báthori utca 7. szám alatt volt. Vállalkozását 1950. január 24-én államosították. 1959. december 17-én hunyt el Vácott.
Két gyermeke született, egyikük: ifj. Krizsek György (szül. Vác, 1923); a másik gyermek neve az iratokból nem megállapítható.
Apja: Krizsek Ferdinánd (Nándor) kőműves- és ácsmester (szül. Vác, 1857)
Apai nagyszülei: Krizsek Márton és Cseke Erzsébet
Anyja: Szinai Mária
Anyai nagyszülei: Szinai György és Pásztor Julianna

1. kötet Céhjegyzőkönyv 1855–1888 (1873. március 2-tól Váci Mészáros Ipartársulat)
2. kötet Tanonclajstrom 1763–1855
3. kötet Pénztárkönyv 1783–1854
4. kötet Számadási könyv 1856–1884
5. csomó Vegyes céhiratok 1855–1873
6. kötet Pauer Lajos vándorkönyve 1844
7. irat Ámon József szabadulólevele 1833
8. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1844–1878, A–Z
9. csomó Keresztlevelek 1855–1867, A–T
10. csomó Iskolai bizonyítványok 1857–1870, A–Z
11. csomó Iparengedélyek 1857–1867, D–S
12. csomó Céhgyűléseken befizetett pénzek nyilvántartása 1844, 1873
13. csomó Számadás fogalmazványa 1859–1864
14. csomó Nyugták 1846–1881,
15. csomó Az ipartársulat megszűnésére vonatkozó iratok
    1889–1899 Befizetett összegek
    visszaigénylése
16. irat A városi kórház javára adakozók névsora
    1869 Nyomtatvány,
    töredék

Vác város polgármesteri hivatala elsőfokú iparhatóságként is működött: intézte az iparengedélyek, iparigazolványok, kereskedői engedélyek kiadásával és bevonásával, telephelyek engedélyezésével, a tanoncokkal stb. kapcsolatos ügyeket, valamint a városban dolgozó alkalmazottak nyilvántartását.

1. kötet A céh „szabadalmas levelének” másolata (céhszabályzat) 1844, (I. Ferdinánd)
2. irat Durai János szabadulólevele 1861,
3. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1857–1871, G–S
4. csomó Keresztlevelek 1858–1878, B–V
5. csomó Iskolai és hitoktatási bizonyítványok 1853–1871, A–V
6. csomó Levelezés, kérvények, határozatok 1785–1867,
7. irat Szerződés az irgalmas rendi kórházzal 1857
8. csomó Fizetési felszólítások 1858
9. csomó Nyugták 1809–1874.

Vác város polgármesterének katonai iratai főként a katonának állt, illetve besorozott váciak, valamint Vácon tartózkodók (fegyencek, erdélyi menekültek) lajstromait, jegyzékeit tartalmazza. A hadviselésre kötelezett embereket a város írta össze. Ehhez először is kikérték az anyakönyvi hivatalból a városban született, katonaköteles korú férfiak adatait. Ehhez hozzáadták a nem Vácott született, de itt élő állításköteleseket. A lajstrom összeállítását általában a főjegyző, kihirdetését az aljegyző végezte. A katonai sorozóbizottságok sorra felkerestek minden várost illetve sorozójárást, majd a helyi hatóságok által összeállított lajstrom alapján megvizsgálták a sorozásra behívott férfiakat, és döntöttek arról, hogy kiket kell besorozni, és kik a részben vagy teljesen alkalmatlanok.

1. kötet Céh-taggá fogadások jegyzőkönyve, 1732–1877
2. kötet Legények nyilvántartása 1802–1875
3. kötet Felszabadult tanoncok jegyzéke, 1734–1883
4. kötet Tanonclajstrom 1731–1891
5. füzet Felszabaduló legényekre vonatkozó rendszabályok é. n
6. kötet Pénztárkönyv 1818–1886
7. kötet Számadási könyv 1851
8. csomó 12 db mesterremek 1841–1868,
9. kötet Spiszák (Spissák, Spitsák) József vándorkönyve, 1843
10. irat Oravecz András útlevele 1845
11. irat Mesterlevél minta é. n.
12. irat Zoller Márton (Martin) szabadulólevele, 1734
13. irat Mändl Antal (Anton) szabadulólevele, 1837
14. irat Spiszák (Spissák, Spitsák) József szabadulólevele 1843
15. irat Bergl András (Andreas) szabadulólevele 1870
16. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1742–1872, 1883, A–Z,
17. csomó Keresztlevelek 1752–1886 E–Z
18. csomó Iskolai bizonyítványok 1848–1886 B–W,
19. csomó Vegyes céhiratok 1754–1881, (Határozatok, kérvények, levelezés)
20. csomó Számadások 1853–1872, 1880
21. csomó Nyugták, számlák 1793, 1817–1882,
22. irat Szerződés az irgalmas rendi kórházzal 1854
23. irat A városi kórház javára adakozó személyek névsora 1872 (Nyomtatvány)

A család váci ágára vonatkozó adatok – az átadott iratanyag alapján – a 19. század elejéig vezethetők vissza. A család Vácott a Tabán utcában, majd a Liszt Ferenc (rakpart) sétány 15. sz. házban lakott. Emerich Lajos váci rendőrkapitányként működött a 19. század utolsó harmadában. Vehovszky László (1897–1955) kereskedelmi tengerésztisztként kezdte pályáját, majd 1939–1940-ben a haditengerészetnél szolgált. Emerich László (1879–1933) MÁV-főtisztviselőként többféle beosztásban dolgozott.
Vehovszky Erzsébet (1920–2005) – akit az Emerich család örökbe is fogadott, és ekkortól viselte a Vehovszky–Emerich családnevet – rendkívül tehetséges tanulóként a budapesti Baár–Madas Református Gimnáziumban tanult tovább, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett német szakon. Dr. Lőrincze Lajos nyelvészprofesszorral kötött házasságot.

1. kötet Céhszabályzat 1815
2. irat Remekelési szabályok 1827
3. kötet Céhjegyzőkönyv 1782–1871
4. kötet Mesterek felvételének jkv. 1725–1759
5. kötet Felszabadult tanoncok nyilv. 1727–1749
6. kötet Molnár Máté vándorkönyve 1842
7. irat Reichstein, Ludwig szabadulólevele 1858
8. irat Webatovics József szabadulólevele 1862
9. füzet Bonifert István tanoncigazolványa 1882
10. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1727–1870 Cs–Sz + több személy
11. csomó Keresztlevelek 1723–1829 B–Z
12. csomó Iskolai bizonyítványok 1857–1871 K–V
13. csomó Iparengedélyek 1864–1868 A–N
14. csomó Vegyes iratok 1740–1839, .
15. csomó Számadás befizetett pénzösszegekről 1781–1788
16. csomó Nyugták 1808–1875