A képviselő-testületi ülésekre készült előterjesztések és 2006. márciustól 2008. novemberig a képviselő-testületi jegyzőkönyvek bekötetlen formában találhatók az irategyüttesben. 2006 előtt csak a Debreczeni János képviselőtől átvett iratok találhatók a zárt
ülések előterjesztéseivel együtt. 2006 óta a Polgármesteri Hivataltól minden hónapban megkapjuk az előterjesztéseket, így az iratanyag folyamatosan gyarapszik.

A Vác Városi Tanács, illetve Vác Város Polgármesteri Hivatala irattárában két sorozatot alakítottak ki az I. és a II. világháborús hadigondozottak (honvédek, fegyőrök, csendőrök, polgári személyek), valamint békeidőszakban megsérült (fegyveres szervezethez tartozó) személyek aktáiból. A sorozatok kialakításának szempontja az lehetett, hogy a gondozottak mennyi ideig kapták az ellátást.

Vác város polgármesteri hivatala elsőfokú iparhatóságként is működött: intézte az iparengedélyek, iparigazolványok, kereskedői engedélyek kiadásával és bevonásával, telephelyek engedélyezésével, a tanoncokkal stb. kapcsolatos ügyeket, valamint a városban dolgozó alkalmazottak nyilvántartását.

Vác város polgármesterének katonai iratai főként a katonának állt, illetve besorozott váciak, valamint Vácon tartózkodók (fegyencek, erdélyi menekültek) lajstromait, jegyzékeit tartalmazza. A hadviselésre kötelezett embereket a város írta össze. Ehhez először is kikérték az anyakönyvi hivatalból a városban született, katonaköteles korú férfiak adatait. Ehhez hozzáadták a nem Vácott született, de itt élő állításköteleseket. A lajstrom összeállítását általában a főjegyző, kihirdetését az aljegyző végezte. A katonai sorozóbizottságok sorra felkerestek minden várost illetve sorozójárást, majd a helyi hatóságok által összeállított lajstrom alapján megvizsgálták a sorozásra behívott férfiakat, és döntöttek arról, hogy kiket kell besorozni, és kik a részben vagy teljesen alkalmatlanok.

A Vác városi kihágási iratok jelentős része az idők során selejtezve lett; mintaként az 1891. évi iparkihágási, az 1924. évi általános kihágási és az 1946–1947. évi vasúti pótdíjakkal kapcsolatos iratok kerültek megőrzésre. Az iratokon kívül tíz nyilvántartási könyv is rendelkezésre áll. Ezekből rálátást nyerhetünk az adott korszakok tipikus kihágási ügyeire és azok elintézésének módjára.

A Közellátási Iroda fő feladata a II. világháború utáni szűkös években az élelmiszerek begyűjtése és újraelosztása volt. A polgármesteri hivatal keretein belül működött, tevékenységét a Közellátásügyi Minisztériumtól és az Észak-Pestvármegyei és Budapesti Közellátási Felügyelőségtől kapott utasítások szerint végezte. Ezen utasítások – sajnos hiányosan – az állagban megtalálhatóak.

A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. törvénycikkben az országgyűlés meghatározta a községi bíráskodás gyakorlásának módját. Ez a városokban külön erre a feladatra kijelölt tisztviselő feladata volt. Hatáskörébe tartoztak az 50 forintnál kisebb pénzbeli és természetbeni követelések, becsületsértési ügyek, valamint a bérleményekkel, haszonbérrel kapcsolatos, telekhatárkiigazítási és vásári ügyek.

A polgármesteri hivatal műszaki osztálya ügykörénél fogva – amelyet a városrendezés, városfejlesztés, a köz- és magánépítkezések, út- és járdaépítés, csatornázás és köztisztaság alakított – alapvetően a döntések végrehajtását intézte, de szakismeretei révén tanácsadóként az egyes műszaki ügyekben történt döntéshozatalt is befolyásolhatta, különösen abban az esetben, ha azok testületi szervek elé kerültek.

Alapszabály 1901, 1957
Szerződés a Gödöllői Állami Erdőgazdasággal 1958
Birtoklap 1963
Ingóvagyon leltár 1964

Közgyűlési jegyzőkönyv 1943–1963.