Vác Város Képviselő-testülete a vonatkozó jogszabályok és az önkormányzat szervezési szabályrendelete alapján létesített különféle állandó és ad hoc jellegű bizottságokat. Ezek iratanyaga rendkívül hiányosan maradt fenn. A bizottsági iratok egy részét önállóan, de minden irattári struktúrát nélkülözően kezelték. A tiszti értekezlet jegyzőkönyveit a 7729/1943., az egyesített Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jegyzőkönyveinek egy részét a 7728/1943., míg a Termelési Bizottság jegyzőkönyveinek egy részét a 461/1949. polgm. hivatali iktatószám alatt gyűjtötték össze. Ezeket innét a rendezés során kiemeltük, egyesítettük a sorozatokat és a jelen gyűjtőállagba soroltuk be. Nem bizottsági iratanyag is került az állagba, a tiszti értekezleti jegyzőkönyvek, de jellege és csekély terjedelme miatt szintén ide soroltuk be. Hasonló funkcióval, még a tanácsrendszer előtt működött 1950-ben az ún. Operatív Bizottság, melynek jegyzőkönyvei a V. 91-a Vác Város Képviselő-testületének iratai fond 75. raktári egységében találhatók. A Termelési Bizottság működése némiképpen eltért a többi bizottság működésétől, és önállóan iktatott.
Vác város polgármesterének katonai iratai főként a katonának állt, illetve besorozott váciak, valamint Vácon tartózkodók (fegyencek, erdélyi menekültek) lajstromait, jegyzékeit tartalmazza. A hadviselésre kötelezett embereket a város írta össze. Ehhez először is kikérték az anyakönyvi hivatalból a városban született, katonaköteles korú férfiak adatait. Ehhez hozzáadták a nem Vácott született, de itt élő állításköteleseket. A lajstrom összeállítását általában a főjegyző, kihirdetését az aljegyző végezte. A katonai sorozóbizottságok sorra felkerestek minden várost illetve sorozójárást, majd a helyi hatóságok által összeállított lajstrom alapján megvizsgálták a sorozásra behívott férfiakat, és döntöttek arról, hogy kiket kell besorozni, és kik a részben vagy teljesen alkalmatlanok.
Vác város polgármesteri hivatala elsőfokú iparhatóságként is működött: intézte az iparengedélyek, iparigazolványok, kereskedői engedélyek kiadásával és bevonásával, telephelyek engedélyezésével, a tanoncokkal stb. kapcsolatos ügyeket, valamint a városban dolgozó alkalmazottak nyilvántartását.
A polgármesteri hivatal műszaki osztálya ügykörénél fogva – amelyet a városrendezés, városfejlesztés, a köz- és magánépítkezések, út- és járdaépítés, csatornázás és köztisztaság alakított – alapvetően a döntések végrehajtását intézte, de szakismeretei révén tanácsadóként az egyes műszaki ügyekben történt döntéshozatalt is befolyásolhatta, különösen abban az esetben, ha azok testületi szervek elé kerültek.
A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. törvénycikkben az országgyűlés meghatározta a községi bíráskodás gyakorlásának módját. Ez a városokban külön erre a feladatra kijelölt tisztviselő feladata volt. Hatáskörébe tartoztak az 50 forintnál kisebb pénzbeli és természetbeni követelések, becsületsértési ügyek, valamint a bérleményekkel, haszonbérrel kapcsolatos, telekhatárkiigazítási és vásári ügyek.
A Vác városi kihágási iratok jelentős része az idők során selejtezve lett; mintaként az 1891. évi iparkihágási, az 1924. évi általános kihágási és az 1946–1947. évi vasúti pótdíjakkal kapcsolatos iratok kerültek megőrzésre. Az iratokon kívül tíz nyilvántartási könyv is rendelkezésre áll. Ezekből rálátást nyerhetünk az adott korszakok tipikus kihágási ügyeire és azok elintézésének módjára.
A Közellátási Iroda fő feladata a II. világháború utáni szűkös években az élelmiszerek begyűjtése és újraelosztása volt. A polgármesteri hivatal keretein belül működött, tevékenységét a Közellátásügyi Minisztériumtól és az Észak-Pestvármegyei és Budapesti Közellátási Felügyelőségtől kapott utasítások szerint végezte. Ezen utasítások – sajnos hiányosan – az állagban megtalálhatóak.
A Vác Városi Tanács, illetve Vác Város Polgármesteri Hivatala irattárában két sorozatot alakítottak ki az I. és a II. világháborús hadigondozottak (honvédek, fegyőrök, csendőrök, polgári személyek), valamint békeidőszakban megsérült (fegyveres szervezethez tartozó) személyek aktáiból. A sorozatok kialakításának szempontja az lehetett, hogy a gondozottak mennyi ideig kapták az ellátást.
Az árvaszék 1878 előtti, valamint 1878. és 1879. évi levelezése (tartalmi kivonata) a 414. raktári egységszám alatti levelezések könyvében található. 1878-tól 1902-ig visszacsatolós iktatást végeztek. 1903–1949 között előrecsatolós iktatási rendszert alkalmaztak. Minden ügyirat külön irattári számot kapott, mely három részből állt: az ügyirat típusát jelölő római számból (I. felsőbb rendeletek, II. hivatalból kezdeményezett ügyek, III. más árvaszékektől átvett ügyek), egy sorszámból és az ügyben történt első iktatás évszámából. Az iratokat évenként az irattári számok sorrendjében helyezték el az irattárban. A több éven át tartó ügyek aktái az ügyben történt első iktatás événél találhatóak. (Ezt a rendet megtartottuk az iratok rendezése során.) 1950-ben a közigazgatási rendszámos iratkezelést alkalmazták.
Az állagban a Vác Város Árvaszékének illetékessége alá tartozó gyámokról és gondnokokról, illetve gyámoltakról és gondnokoltakról vezetett különféle nyilvántartások és törzskönyvi lapok találhatóak.
Az irategyüttes a váci árvapénztár (gyámpénztár), illetve a váci árvaletét-pénztár (gyámi letétpénztár) számadási okmányait tartalmazza. A pénztárakban kezelt vagyonokat a számlafőkönyvekben tartották nyilván. Az árvapénztár az általa kezelt pénzösszegből kölcsönt is nyújtott. A kölcsönt felvevők tartozásait az adósok főkönyveiben vezették. Az adósok által fizetett kamatok részben a gyámpénztárat, részben a kezelt vagyonok tulajdonosait illették. A pénztárakba való ki- és befizetéseket a pénztárnaplókban vezették, ezek alapbizonylatait (nyugták, határozatok, postai feladóvevények stb.) is tartalmazza az irategyüttes.
