1. kötet Céhszabályzat 1815
2. irat Remekelési szabályok 1827
3. kötet Céhjegyzőkönyv 1782–1871
4. kötet Mesterek felvételének jkv. 1725–1759
5. kötet Felszabadult tanoncok nyilv. 1727–1749
6. kötet Molnár Máté vándorkönyve 1842
7. irat Reichstein, Ludwig szabadulólevele 1858
8. irat Webatovics József szabadulólevele 1862
9. füzet Bonifert István tanoncigazolványa 1882
10. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1727–1870 Cs–Sz + több személy
11. csomó Keresztlevelek 1723–1829 B–Z
12. csomó Iskolai bizonyítványok 1857–1871 K–V
13. csomó Iparengedélyek 1864–1868 A–N
14. csomó Vegyes iratok 1740–1839, .
15. csomó Számadás befizetett pénzösszegekről 1781–1788
16. csomó Nyugták 1808–1875

A hétszemélyes táblának Győr város törvényszékhez intézett parancsai, köriratai. Az iratok 1-616-ig, sorszámmal ellátva.
A névmutató az irat keletkezési évére, számára és a régi elhelyezésére utal.

Vác város polgármesterének katonai iratai főként a katonának állt, illetve besorozott váciak, valamint Vácon tartózkodók (fegyencek, erdélyi menekültek) lajstromait, jegyzékeit tartalmazza. A hadviselésre kötelezett embereket a város írta össze. Ehhez először is kikérték az anyakönyvi hivatalból a városban született, katonaköteles korú férfiak adatait. Ehhez hozzáadták a nem Vácott született, de itt élő állításköteleseket. A lajstrom összeállítását általában a főjegyző, kihirdetését az aljegyző végezte. A katonai sorozóbizottságok sorra felkerestek minden várost illetve sorozójárást, majd a helyi hatóságok által összeállított lajstrom alapján megvizsgálták a sorozásra behívott férfiakat, és döntöttek arról, hogy kiket kell besorozni, és kik a részben vagy teljesen alkalmatlanok.

Budán székelő kir. ítélőtábla leiratai a Győr városi törvényszékhez. Az iratok az időrendet követve 1-88-ig lettek sorszámozva. 1789-től az 1790-dik évig azonban az iratok már nincsenek sorszámozva, sem a mutatóba bevezetve. A névmutató az irat keletkezési évére (régi elhelyezésére) és számára utal.

1. kötet Céh-taggá fogadások jegyzőkönyve, 1732–1877
2. kötet Legények nyilvántartása 1802–1875
3. kötet Felszabadult tanoncok jegyzéke, 1734–1883
4. kötet Tanonclajstrom 1731–1891
5. füzet Felszabaduló legényekre vonatkozó rendszabályok é. n
6. kötet Pénztárkönyv 1818–1886
7. kötet Számadási könyv 1851
8. csomó 12 db mesterremek 1841–1868,
9. kötet Spiszák (Spissák, Spitsák) József vándorkönyve, 1843
10. irat Oravecz András útlevele 1845
11. irat Mesterlevél minta é. n.
12. irat Zoller Márton (Martin) szabadulólevele, 1734
13. irat Mändl Antal (Anton) szabadulólevele, 1837
14. irat Spiszák (Spissák, Spitsák) József szabadulólevele 1843
15. irat Bergl András (Andreas) szabadulólevele 1870
16. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1742–1872, 1883, A–Z,
17. csomó Keresztlevelek 1752–1886 E–Z
18. csomó Iskolai bizonyítványok 1848–1886 B–W,
19. csomó Vegyes céhiratok 1754–1881, (Határozatok, kérvények, levelezés)
20. csomó Számadások 1853–1872, 1880
21. csomó Nyugták, számlák 1793, 1817–1882,
22. irat Szerződés az irgalmas rendi kórházzal 1854
23. irat A városi kórház javára adakozó személyek névsora 1872 (Nyomtatvány)

Vác város polgármesteri hivatala elsőfokú iparhatóságként is működött: intézte az iparengedélyek, iparigazolványok, kereskedői engedélyek kiadásával és bevonásával, telephelyek engedélyezésével, a tanoncokkal stb. kapcsolatos ügyeket, valamint a városban dolgozó alkalmazottak nyilvántartását.

1. kötet A céh „szabadalmas levelének” másolata (céhszabályzat) 1844, (I. Ferdinánd)
2. irat Durai János szabadulólevele 1861,
3. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1857–1871, G–S
4. csomó Keresztlevelek 1858–1878, B–V
5. csomó Iskolai és hitoktatási bizonyítványok 1853–1871, A–V
6. csomó Levelezés, kérvények, határozatok 1785–1867,
7. irat Szerződés az irgalmas rendi kórházzal 1857
8. csomó Fizetési felszólítások 1858
9. csomó Nyugták 1809–1874.

A város útburkolatának igénybevétele alapján a fuvarok, állatok után ún. kövezetvám-illetéket szedett.

A polgármesteri hivatal műszaki osztálya ügykörénél fogva – amelyet a városrendezés, városfejlesztés, a köz- és magánépítkezések, út- és járdaépítés, csatornázás és köztisztaság alakított – alapvetően a döntések végrehajtását intézte, de szakismeretei révén tanácsadóként az egyes műszaki ügyekben történt döntéshozatalt is befolyásolhatta, különösen abban az esetben, ha azok testületi szervek elé kerültek.