Az egyházi anyakönyvek másodpéldányainak törvényhatósági levéltárba juttatását az 1827. évi 23. tc. rendelte el. Ennek értelmében a felekezeteknél vezetett anyakönyvek egyik hitelesített példányát át kellett adni a vármegyének. A levéltárak 1828–1895 közötti időszakból őrzik ezeket a dokumentumokat. Az 1895 utáni állami anyakönyvek másodpéldányai hasonlóképpen megtalálhatók a levéltárakban.
A fond a teljes önkormányzatát visszanyert Győr város jövedelmeit és kiadásait számontartó házipénztár (korábbi nevén: kamarási hivatal) számadási könyveit tartalmazza. A hivatal szervezete az időszak folyamán nem változott, de a pénztári és vagyonkezelési eljárások sokrétűsége bonyolultabb ügymenetet követelt. Az ellenőrzés jogköre - a függetlenítésre irányuló törekvések eredményeképpen - fokozatosan a városi számvevőségre szállt mely e feladatát 1867 után már teljes önállósággal látta el.
A fond az abszolutizmus folytán önállóságától részben megfosztott Győr város vagyon és pénzállományát nyilvántartó házipénztári (kamarási) hivatal számadási naplóit tartalmazza. A Bach-korszak igazgatási gépezete e hivatal szervezetét nem módosította, ügymenete azonban a beállott változások következtében bizonyos fokig bővült Megszigorított ellenőrzését a számvevőségen kívül a cs. kir. kormány biztos is gyakorolta, saját közegei segítségével.
A fond a polgári reformtörvények folytán részben átszervezett szab. kir. Győr város vagyon- és pénzkezelését ellátó házipénztár (kamarási hivatal) számadási naplóit tartalmazza. A hivatal hatásköre és szervezete szempontjából az időszak során változások nem történtek, de az ellenőrzést a számvevői hivatal mellett az új rendelkezések szerint megalakított tanács fokozott mértékben gyakorolta.
A fond a káptalan földesúri joghatósága alá tartozó Győr város vagyon és pénzkezelését ellátó kamarási hivatalnak a bevételekről és kiadásokról vezetett számadási naplóit és (csekély töredékben) számadási mellékletet tartalmaz. A kamarás tisztsége körül kialakult hivatal a XVIII. század elején kezdte meg működését a városi adóhivatallal egybekötve, de külön személyzettel, amelyhez a kamaráson kívül egy ellenőr és a szükséges segédszemélyzet tartozott. Legfontosabb feladata volt a pénztári teendők ellátása mellett hogy a város vagyon- és pénzkészletében bekövetkezett mindennemű változásról naplót illetve pontos számadásokat vezessen. Munkáját a tanács közvetlenül, valamint közegei által ellenőrizte.
A fond a káptalan földesuraság joghatósága alól felszabadult és szabad királyi rangra emelt Győr város házipénztárának (kamarási hivatalának) a vagyon- és pénzkezeléssel kapcsolatos számadás könyveit tartalmazza. A szoros értelemben vett közvetlen bevételeken kívül a házipénztár kezelte az adóhivatal által beszedett állami és városi adókat is, valamint az árvavagyont is. ez utóbbit azonban teljesen elkülönítve. A hivatal szervezete megtartotta eredeti kereteit, ellenőrzését a tanács megszigorította, majd 1831-től kezdve a számvevői hivatal vette át. Ügymenete a vagyon és pénzkezelési teendők szaporodásával áttekinthetőbb számadás vezetést követelt.
