A város testületi képviseleti szerve a képviselő-testület volt. Tagjainak felét választották, másik felét pedig a virilisek, vagyis a legtöbb adót fizetők alkották. A választott tagok mandátuma kezdetben hat, majd három évre szólt, a virilisek névjegyzékét évente állították össze. A képviselő-testület általában évente négy rendes közgyűlést, valamint szükség szerint rendkívüli üléseket tartott. A képviselőtestületet döntései előkészítésében, illetve tevékenységében bizottságai segítették. Egyes bizottságok csupán egy, mások három évre kaptak megbízást a képviselő-testülettől.
A közgyűlések jegyzőkönyvei az 1918. év kivételével megmaradtak, így a város történetének kiváló forrásai. A határozatok között éppúgy szerepelnek a költségvetések, középítkezések és a gyárak letelepedésével kapcsolatos ügyek, mint a város lakóinak illetőségi ügyei.

Vác város polgármesterének katonai iratai főként a katonának állt, illetve besorozott váciak, valamint Vácon tartózkodók (fegyencek, erdélyi menekültek) lajstromait, jegyzékeit tartalmazza. A hadviselésre kötelezett embereket a város írta össze. Ehhez először is kikérték az anyakönyvi hivatalból a városban született, katonaköteles korú férfiak adatait. Ehhez hozzáadták a nem Vácott született, de itt élő állításköteleseket. A lajstrom összeállítását általában a főjegyző, kihirdetését az aljegyző végezte. A katonai sorozóbizottságok sorra felkerestek minden várost illetve sorozójárást, majd a helyi hatóságok által összeállított lajstrom alapján megvizsgálták a sorozásra behívott férfiakat, és döntöttek arról, hogy kiket kell besorozni, és kik a részben vagy teljesen alkalmatlanok.

Az állagban a Vác Város Árvaszékének illetékessége alá tartozó gyámokról és gondnokokról, illetve gyámoltakról és gondnokoltakról vezetett különféle nyilvántartások és törzskönyvi lapok találhatóak.

Az irategyüttes a váci árvapénztár (gyámpénztár), illetve a váci árvaletét-pénztár (gyámi letétpénztár) számadási okmányait tartalmazza. A pénztárakban kezelt vagyonokat a számlafőkönyvekben tartották nyilván. Az árvapénztár az általa kezelt pénzösszegből kölcsönt is nyújtott. A kölcsönt felvevők tartozásait az adósok főkönyveiben vezették. Az adósok által fizetett kamatok részben a gyámpénztárat, részben a kezelt vagyonok tulajdonosait illették. A pénztárakba való ki- és befizetéseket a pénztárnaplókban vezették, ezek alapbizonylatait (nyugták, határozatok, postai feladóvevények stb.) is tartalmazza az irategyüttes.

Az iratanyag jelentős részét az 1945. és 1946. évi iktatott iratok teszik ki. A kutatást megnehezíti, hogy az iratokhoz tartozó segédkönyvek nem maradtak fenn, illetve hogy gyakran több, különböző tárgyú irat azonos iktatószámot kapott. Ez a jelenség az 1945. évben még esetleges volt, így az azonos számra iktatott iratokat egymás mellé helyeztük. Az 1946. évi iratokban azonban két sorozatot lehetett elkülöníteni: a közigazgatási és peres, valamint az árvaszéki ügyek sorozatait, melyeket elválasztottunk egymástól. Az iktatott iratokon kívül néhány szám nélküli irat, valamint az Egyesített városi (Speyer) kölcsönnel kapcsolatos, külön kezelt iratcsomó található az állagban.

1. kötet 1932. január 1–június 13. Mutatókönyv
2. kötet 1932. június 24–december 31. Mutatókönyv

A gyűjteményes fondban helyeztük el az eredetileg is külön kezelt szabályrendeleteket, és ezt egészítettük ki a különféle irategyüttesekből kiemelt szabályrendeletekkel, néhány rendelettel és szabályzattal.

1. kötet Céhtaggá fogadások jegyzőkönyve 1767–1865
2. kötet Tanoncnyilvántartás 1767–1872
3. kötet Pénztárkönyv 1770–1872
4. kötet Számadási könyv 1853–1870 (Rossz állapotú)
5. irat Marschal József mesterremeke (templom tetőzetének tervrajza), 1802
6. irat Krakker Antal mesterremeke, (templom tetőzetének tervrajza), 1831
7. füzet Bekriba Mihály tanoncigazolványa 1882
8. csomó Vasárnapi tanodai bizonyítványok 1855–1856 B–T
9. csomó Kérvények, határozatok 1842–1869
10. csomó Számadások 1843, 1869
11. irat Aláírási ív a Zabolch (Szabolcs) megyében létesítendő reáliskola javára, 1868

1. kötet Mesterek nyilvántartása 1781–1855
2. kötet Tanonclajstrom 1754–1833
3. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1734–1863, é. n.
4. csomó Keresztlevelek 1718–1859 A–Z
5. csomó Iskolai bizonyítványok 1841–1863 C–W
6. csomó Határozatok, kérvények 1830–1863
7. csomó Számadások 1838–1852
8. csomó Nyugták 1826–1863

1. kötet Céhszabályzat 1815
2. irat Remekelési szabályok 1827
3. kötet Céhjegyzőkönyv 1782–1871
4. kötet Mesterek felvételének jkv. 1725–1759
5. kötet Felszabadult tanoncok nyilv. 1727–1749
6. kötet Molnár Máté vándorkönyve 1842
7. irat Reichstein, Ludwig szabadulólevele 1858
8. irat Webatovics József szabadulólevele 1862
9. füzet Bonifert István tanoncigazolványa 1882
10. csomó Egyes személyekre vonatkozó iratok 1727–1870 Cs–Sz + több személy
11. csomó Keresztlevelek 1723–1829 B–Z
12. csomó Iskolai bizonyítványok 1857–1871 K–V
13. csomó Iparengedélyek 1864–1868 A–N
14. csomó Vegyes iratok 1740–1839, .
15. csomó Számadás befizetett pénzösszegekről 1781–1788
16. csomó Nyugták 1808–1875