1. kötet Céhjegyzőkönyv 1777–1852
2. kötet Mesterek nyilvántartása 1772–1869
3. kötet Halász János vándorkönyve 1860.

1. irat Céhszabályzat 1754
2. kötet Céh-taggá fogadások jegyzőkönyve, 1728–1899
3. kötet Tanonclajstrom 1731–1838
4. kötet Tanonclajstrom folytatása 1838–1881
5. füzet Felszabadított tanoncok jegyzéke, 1791–1848
6. kötet Számadási könyv 1782–1849
7. irat Steiser János (Johann) mesterlevele 1861.
8. irat Borovatz Pál (Pavel)szabadulólevele, 1815 (Csak iratpótló!)
9. irat Straub József szabadulólevele, 1828
10. irat Lidermayer József szabadulólevele, 1858
11. irat Sikrist Adam szabadulólevele, 1872
12. irat Liptay József községi bizonyítványa, 1761
13. irat Burján Samu püspöki uradalmi jószágkormányzó válasza Drexler Márton királyi céhbiztos levelére, 1782
14. csomó Határozatok, kérvények 1805–1843
15. csomó Számlák 1809, 1862

1. kötet Beslén Márton gombkötő vándorkönyve, 1830
2. kötet Meiszner Alajos festőlegény vándorkönyve, 1850
3. kötet Győrfi János betűnyomó segéd vándorkönyve, 1850
4. kötet Skemál Ferenc takácssegéd vándorkönyve, 1857
5. kötet Koller József sütősegéd vándorkönyve, 1862
6. kötet Fischer János lakatossegéd, vándorkönyve 1862

Felsőbb hatóságok leiratai 1874–1880
Pénztári kimutatások 1875–1880
Nyugták, számlák 1874–1887
Szerződések 1889
Bizonyítványok 1872–1883
Szabadulók névsora 1875–1880

1. kötet Tőkepénzek könyve 1821
2. kötet Tőkepénzek jegyzőkönyve 1821–1825
3. kötet Bevételek és kiadások 1823–1831

A váci irgalmas rendházat gr. Migazzi Kristóf bécsi hercegérsek és helyettes váci püspök alapította. Ő telepítette az irgalmasokat a városba 1763-ban. Bőkezű jótevője volt a Rendnek. 1764-ben a Rend és kórház céljára alkalmas telket is ajándékozott.
Eleinte a kórház gyógyszertárral nem rendelkezett. Az később kezdte meg működését. Ez a bécsi alapítású, és a székesfővároshoz közeli intézmény, az egyik legjobban működő egyházi gyógyító intézményként számon tartott kórház volt. Szükségleteinek jelentős részét a jól menő patika (amelyet vásárlás útján vett birtokba a Rend, 1808-ban), a hozzá számított borjövedelem (Egerrel ellentétben), a perselypénz, misealapítványok és magánalapítványok biztosították.
1950-ben az ország területén működő szerzetesrendeket feloszlatták. Az 1950. július 2-n kelt 25/1950. sz. törvényerejű rendelet a gyógyszertárak állami tulajdonba vételét rendelte el. Az 1950. szeptember 7-n kelt 34/1950. számú rendelettel pedig az összes női és férfi szerzetesrend működési engedélyét felfüggesztették. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk rendházaikat, és a szerzetben folytatott munkakörüket elvesztették.