A városi polgárok vagyonbiztonsága végett készült nyilvántartások a magánosok között létrejött záloglevelekről. A kötetben a bejegyzések folyamatos sorszámozással ellátva találhatók. A kötethez kötött névmutató betűrendben tartalmazza az érdekeltek neveit és a kötet lap- és ügyszámára mutat.

Felvallási jegyzőkönyvek alapján készült nyilvántartások az átírási díjak elszámolására. A jegyzőkönyvek: 1780-1850-ig terjednek. A kötetekben az egyes ügyek sorszámozva szerepelnek. 1792-tõl a kötetek végén névmutató van, amely 1824 évig a kötet lapszámára, ettől az időtől kezdve a lapszámra és ügyszámra utalnak. A névmutató a birtokváltozásban érdekelt személyek neveit tartalmazza betűrendben.

Nyilvántartás az udvari kamarának illetve a kincstárnak hadi szükségletekre előlegezett kölcsönökről és egyéb szolgáltatásokról. A könyv néhány bejegyzést tartalmaz. Az egyes bejegyzések rendszerint tartalmazzák a kölcsönzésre vonatkozó felsőbb rendelkezést és a kölcsön összegét.

A vármegyei hatósággal folytatott hivatalos ügymenet átiratai. Az iratok időrendi sorrendben taláhatóak.

Czech János Győr városi bíró bűnfenyítő ügye.
Czech János (néhol Czeh János formában is)
(Győr, 1798. június 10. – Pest, 1854. november 1.) városi bíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A nádor városhoz intézett levelei, főként az 1831. évi kolera ügyében.

Az iratokat időrendbe szedték és sorszámozták. A később érkezett iratokat is (időrendbe) a gyűjteményhez csatolták emelkedő számsorban. A név- és tárgymutató az irat keletkezési évére és az irat számára utal.

Tárnoki székek üléseiről vezetett jegyzőkönyvek találhatók ebben az állagban. Jegyzőkönyvek: 1744-1835-ig terjednek. Az 1801-dik évtől mutatóval egybekötve. A jegyzőkönyvek 1744-ben kezdődnek, ez a könyv azonban tartalmazza az 1551-től az 1618-dik évig tartó jegyzőkönyvek tartalmi kivonatát is. Mutatók csak az 1801-dik évtől állnak a kutató segítségére. Ezek részben betűrendben tartalmazzák az érdekelt felek neveit, részben lajstromok, vagyis az ügyek sorrendjében tartalmazzák a fenti adatokat.

Birtok változásokról vezetett jegyzőkönyvek (adás-vétel, csere). Kizárólag a Győr városi házakról, telkekről és földekről rendelkező nyilvántartások. A köteteken belül az ügyek sorszámozva találhatók. A névmutató a kötet lapszámára, esetleg az ügyszámra utal. 1839-tõl a jegyzőkönyveket nyomtatvány íveken vezetik, melyek rovatai tartalmazzák a birtokátírási díjakat is. Az 1829-es és az 1830-as évekből származó két füzet is ilyen nyomtatott íveken szerepel. Ezeknek a szövege azonban megtalálható a 11-dik kötetben is. 1830-tól 1844-ig van egy kötet névmutató-sorozat is. Ennek adatai azonban csak a 14-dik kötethez 1839-1844, és az 1829 valamint az 1830-dik évi füzetekhez használhatók. Valószínű, hogy 1829-ben megkezdték a nyomtatott íveken való jegyzőkönyvvezetést, ehhez készült a mutatókönyv, később azonban az 1831-tõl 1838-ig terjedő éveket két kötetbe átírták, ezért az eredeti oldal és ügyszámozás megváltozott, s így ehhez a két kötethez ez a mutató nem használható. Ezekhez a kötetekhez tehát új mutatókat kötöttek hozzá. Az 1839-tõl 1844-dik évig terjedő kötetekhez a "Sorozat"-on kívül nincs más mutató.

Királyi végzések, döntések másolatai a várost vagy a város lakóit érintő ügyekben. Jegyzőkönyvek névmutatóval ellátottak: 1744-1845. A bejegyzések az egyes kötetekben sorszámmal ellátottak, az időrend azonban még az egyes köteteken belül sem következetes. Ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy az iratokat akkor adták le másolásra, amikor azokra már nem volt szükség.