Magánosok végrendeleteiből alkotott gyűjtemény: Az iratok időrendben 1-től 1600-ig terjedő sorszámmal vannak ellátva. Az anyaghoz betűrendes névmutató készült, amely az irat keletkezési évére, számára és régi elhelyezésére utal. Az 1850. utáni anyagot már nem sorszámozták a forrásokhoz, hanem betűrendbe szedték.

Magáncsaládok okiratai, osztálylevelei, hagyatéki leltárai, csődelszámolásai stb.,(1600-1854).

Az elhalt városi polgárok jegyzőkönyvbe másolt hagyaték leltárai. A jegyzőkönyvekben az egyes bejegyzések időrendben folytatólagos sorszámozással. A kötetek végén névmutató található, mely a kötet oldalszámára és esetleg a bejegyzés számára utal.

Felvallási jegyzőkönyvek alapján készült nyilvántartások az átírási díjak elszámolására. A jegyzőkönyvek: 1780-1850-ig terjednek. A kötetekben az egyes ügyek sorszámozva szerepelnek. 1792-tõl a kötetek végén névmutató van, amely 1824 évig a kötet lapszámára, ettől az időtől kezdve a lapszámra és ügyszámra utalnak. A névmutató a birtokváltozásban érdekelt személyek neveit tartalmazza betűrendben.

Birtok változásokról vezetett jegyzőkönyvek (adás-vétel, csere). Kizárólag a Győr városi házakról, telkekről és földekről rendelkező nyilvántartások. A köteteken belül az ügyek sorszámozva találhatók. A névmutató a kötet lapszámára, esetleg az ügyszámra utal. 1839-tõl a jegyzőkönyveket nyomtatvány íveken vezetik, melyek rovatai tartalmazzák a birtokátírási díjakat is. Az 1829-es és az 1830-as évekből származó két füzet is ilyen nyomtatott íveken szerepel. Ezeknek a szövege azonban megtalálható a 11-dik kötetben is. 1830-tól 1844-ig van egy kötet névmutató-sorozat is. Ennek adatai azonban csak a 14-dik kötethez 1839-1844, és az 1829 valamint az 1830-dik évi füzetekhez használhatók. Valószínű, hogy 1829-ben megkezdték a nyomtatott íveken való jegyzőkönyvvezetést, ehhez készült a mutatókönyv, később azonban az 1831-tõl 1838-ig terjedő éveket két kötetbe átírták, ezért az eredeti oldal és ügyszámozás megváltozott, s így ehhez a két kötethez ez a mutató nem használható. Ezekhez a kötetekhez tehát új mutatókat kötöttek hozzá. Az 1839-tõl 1844-dik évig terjedő kötetekhez a "Sorozat"-on kívül nincs más mutató.

A városi polgárok vagyonbiztonsága végett készült nyilvántartások a magánosok között létrejött záloglevelekről. A kötetben a bejegyzések folyamatos sorszámozással ellátva találhatók. A kötethez kötött névmutató betűrendben tartalmazza az érdekeltek neveit és a kötet lap- és ügyszámára mutat.

Kötelezvények, adóslevelek betáblázási jegyzőkönyvei. A bejegyzések évenként újrakezdődő sorszámozással vannak ellátva. A kötetek elején vagy a végén névmutató van, mely az érdekelt személyek neveit tartalmazza betűrendben és a kötet oldal- és ügyszámára utal.

Nyilvántartás az udvari kamarának illetve a kincstárnak hadi szükségletekre előlegezett kölcsönökről és egyéb szolgáltatásokról. A könyv néhány bejegyzést tartalmaz. Az egyes bejegyzések rendszerint tartalmazzák a kölcsönzésre vonatkozó felsőbb rendelkezést és a kölcsön összegét.

A városi hatóság által vegyes ügyekben megejtett vizsgálatok irata. Négy úgynevezett csomó iratanyagát időrendbe szedték és 1-től 257-ig futó sorszámmal látták el. Ehhez névmutatót is készítettek, mely az irat keletkezési évére és számára utal. Három csomóban időrendben szerepelnek ugyan az iratok, de nincsenek sorszámozva és nincs hozzá mutató sem. Az iratok ugyanabból a korból valók, mint az előzőek, valószínű, hogy ez a három csomó egy későbbi gyűjtés eredménye.

A város által kötött szerződésekre és kezdeményezett perekre, továbbá határjárásokra, kiváltságokra, kegyúri jogokra stb., vonatkozó iratok. Az iratok az időrendi sorrendnek megfelelően 1-tõl 4991-ig terjedő sorszám szerint rendezettek. A név- és tárgymutató az irat keletkezési évére és számára utal. Ténylegesen az állag és mutatója tartalmazza az 1849-1854 közötti időszakot.

A vásári bíró, majd később a rendőrkapitány által megállapított piaci árakról vezetett jegyzékek: 1743-1847-ig terjedően. Egyes árjegyzék táblázatok időrendben találhatók.

Ügyviteli utasítások egyes városi hivatalok és tisztviselők részére, főképpen a piaci helypénz, vásári rendtartás és pénzkezelés tárgyában. Továbbá a városi tisztviselők és alkalmazottak részére készült esküminták gyűjteménye: 1753-1813-ig terjedően. Az ügyviteli utasítások jegyzőkönyve időrendben tartalmazza a bejegyzéseket. A két kötet azonban időben párhuzamosan van vezetve. Az esküminták jegyzőkönyveinek első kötetéhez nincs segédeszköz, a másik két kötethez viszont van, mely az oldalszámra utal.

Magánosoknak a városhoz intézett tiltakozásai, óvástételei stb., vegyes ügyekben.(1613-1838) Az első csomó az 1758-ig keletkezett iratokat tartalmazza, időrendben 1-tõl 136-ig terjedő sorszámmal. Ehhez az anyaghoz 1758-ban névmutató készült, amely az irat keletkezési évét és számát jelöli meg. Az 1759-tõl 1838-ig terjedő forrásanyag évek szerint van rendezve, viszont ehhez az anyaghoz nincs mutató. Az 1775-1799-ig terjedő forrásanyag hiányzik. A

Vegyes tárgyú fogalmazások másolatai, valamint a kiadásnál szükséges levélminták, továbbá a hivatalnoki esküminták gyűjteménye. A jegyzőkönyvek: 1743-1788. (Protocollum expeditiorum copiatorum) A 3-tól a 14-dik kötetig időrendi sorrendben vegyes tárgyú fogalmazásokat tartalmaz. A kötetek végén 1743-1777-ig név- és tárgymutatók találhatók. Az első kötet levélformulákat, eskümintákat, a második a királyhoz címzett felterjesztéseket (Raepresentationes 1773-75), a 15-dik kötet pedig a városhoz beadott kérvényekre (Instantiae) hozott döntéseket tartalmazza (1784-88). Ezekhez viszont nincs mutató könyv.

A város tanácsához érkezett megkereséseknek, leiratoknak, leveleknek megválaszolt fogalmazásai különböző tárgyakban. Az iratok évenkénti újrakezdődő sorszámozás szerint rendezettek. Az 1743-tól 1752-ig keletkezett iratok egy csomóban vannak csoportosítva folyamatos sorszámozással. A név- és tárgymutatók évenként betűrendben készültek, amelyek tartalmazzák az érintett nevét, az irat keltét és számát.

Magánfelek vegyes ügyeket tartalmazó iratainak gyűjteménye. Iratok: (1735-1786). Névmutató: 1735-1786. Az iratok 1-tõl 569-ig tartó sorszám szerint rendezettek. A betűsoros névmutató az irat keletkezési évére (régi elhelyezésére) és számára utal.

Folyamodások, megkeresések, kérvények a városhoz közigazgatási ügyekben. Az iratanyag az iktató (tanácsi jegyzőkönyv) folyószámának sorrendjében találhatók