A vásári bíró, majd később a rendőrkapitány által megállapított piaci árakról vezetett jegyzékek: 1743-1847-ig terjedően. Egyes árjegyzék táblázatok időrendben találhatók.
A város által kötött szerződésekre és kezdeményezett perekre, továbbá határjárásokra, kiváltságokra, kegyúri jogokra stb., vonatkozó iratok. Az iratok az időrendi sorrendnek megfelelően 1-tõl 4991-ig terjedő sorszám szerint rendezettek. A név- és tárgymutató az irat keletkezési évére és számára utal. Ténylegesen az állag és mutatója tartalmazza az 1849-1854 közötti időszakot.
A városi hatóság által vegyes ügyekben megejtett vizsgálatok irata. Négy úgynevezett csomó iratanyagát időrendbe szedték és 1-től 257-ig futó sorszámmal látták el. Ehhez névmutatót is készítettek, mely az irat keletkezési évére és számára utal. Három csomóban időrendben szerepelnek ugyan az iratok, de nincsenek sorszámozva és nincs hozzá mutató sem. Az iratok ugyanabból a korból valók, mint az előzőek, valószínű, hogy ez a három csomó egy későbbi gyűjtés eredménye.
Nyilvántartás az udvari kamarának illetve a kincstárnak hadi szükségletekre előlegezett kölcsönökről és egyéb szolgáltatásokról. A könyv néhány bejegyzést tartalmaz. Az egyes bejegyzések rendszerint tartalmazzák a kölcsönzésre vonatkozó felsőbb rendelkezést és a kölcsön összegét.
Kötelezvények, adóslevelek betáblázási jegyzőkönyvei. A bejegyzések évenként újrakezdődő sorszámozással vannak ellátva. A kötetek elején vagy a végén névmutató van, mely az érdekelt személyek neveit tartalmazza betűrendben és a kötet oldal- és ügyszámára utal.
A városi polgárok vagyonbiztonsága végett készült nyilvántartások a magánosok között létrejött záloglevelekről. A kötetben a bejegyzések folyamatos sorszámozással ellátva találhatók. A kötethez kötött névmutató betűrendben tartalmazza az érdekeltek neveit és a kötet lap- és ügyszámára mutat.
Birtok változásokról vezetett jegyzőkönyvek (adás-vétel, csere). Kizárólag a Győr városi házakról, telkekről és földekről rendelkező nyilvántartások. A köteteken belül az ügyek sorszámozva találhatók. A névmutató a kötet lapszámára, esetleg az ügyszámra utal. 1839-tõl a jegyzőkönyveket nyomtatvány íveken vezetik, melyek rovatai tartalmazzák a birtokátírási díjakat is. Az 1829-es és az 1830-as évekből származó két füzet is ilyen nyomtatott íveken szerepel. Ezeknek a szövege azonban megtalálható a 11-dik kötetben is. 1830-tól 1844-ig van egy kötet névmutató-sorozat is. Ennek adatai azonban csak a 14-dik kötethez 1839-1844, és az 1829 valamint az 1830-dik évi füzetekhez használhatók. Valószínű, hogy 1829-ben megkezdték a nyomtatott íveken való jegyzőkönyvvezetést, ehhez készült a mutatókönyv, később azonban az 1831-tõl 1838-ig terjedő éveket két kötetbe átírták, ezért az eredeti oldal és ügyszámozás megváltozott, s így ehhez a két kötethez ez a mutató nem használható. Ezekhez a kötetekhez tehát új mutatókat kötöttek hozzá. Az 1839-tõl 1844-dik évig terjedő kötetekhez a "Sorozat"-on kívül nincs más mutató.
Felvallási jegyzőkönyvek alapján készült nyilvántartások az átírási díjak elszámolására. A jegyzőkönyvek: 1780-1850-ig terjednek. A kötetekben az egyes ügyek sorszámozva szerepelnek. 1792-tõl a kötetek végén névmutató van, amely 1824 évig a kötet lapszámára, ettől az időtől kezdve a lapszámra és ügyszámra utalnak. A névmutató a birtokváltozásban érdekelt személyek neveit tartalmazza betűrendben.
Az elhalt városi polgárok jegyzőkönyvbe másolt hagyaték leltárai. A jegyzőkönyvekben az egyes bejegyzések időrendben folytatólagos sorszámozással. A kötetek végén névmutató található, mely a kötet oldalszámára és esetleg a bejegyzés számára utal.
Magánosok végrendeleteiből alkotott gyűjtemény: Az iratok időrendben 1-től 1600-ig terjedő sorszámmal vannak ellátva. Az anyaghoz betűrendes névmutató készült, amely az irat keletkezési évére, számára és régi elhelyezésére utal. Az 1850. utáni anyagot már nem sorszámozták a forrásokhoz, hanem betűrendbe szedték.
A kötetekben a bejegyzések általában időrendben találhatók meg. Az egyes személyekre vonatkozó bejegyzések többnyire a következő adatokat tartalmazzák: sorszám, név, az úti levél kiadásának kelte, hová kíván utazni és kinek a jótállására adták ki az útlevelet.
Győri polgárok névsorát tartalmazó kimutatások és az úgynevezett új polgárok bejegyzései. A név mellett jelezve van a lefizetett illeték mennyisége is. Az első kötethez külön névmutató található, a második kötethez a névmutató hozzá van kötve.
A fond a teljes önkormányzatát visszanyert Győr város jövedelmeit és kiadásait számontartó házipénztár (korábbi nevén: kamarási hivatal) számadási könyveit tartalmazza. A hivatal szervezete az időszak folyamán nem változott, de a pénztári és vagyonkezelési eljárások sokrétűsége bonyolultabb ügymenetet követelt. Az ellenőrzés jogköre - a függetlenítésre irányuló törekvések eredményeképpen - fokozatosan a városi számvevőségre szállt mely e feladatát 1867 után már teljes önállósággal látta el.
A fond az abszolutizmus folytán önállóságától részben megfosztott Győr város vagyon és pénzállományát nyilvántartó házipénztári (kamarási) hivatal számadási naplóit tartalmazza. A Bach-korszak igazgatási gépezete e hivatal szervezetét nem módosította, ügymenete azonban a beállott változások következtében bizonyos fokig bővült Megszigorított ellenőrzését a számvevőségen kívül a cs. kir. kormány biztos is gyakorolta, saját közegei segítségével.
A fond a polgári reformtörvények folytán részben átszervezett szab. kir. Győr város vagyon- és pénzkezelését ellátó házipénztár (kamarási hivatal) számadási naplóit tartalmazza. A hivatal hatásköre és szervezete szempontjából az időszak során változások nem történtek, de az ellenőrzést a számvevői hivatal mellett az új rendelkezések szerint megalakított tanács fokozott mértékben gyakorolta.
