A nádor városhoz intézett levelei, főként az 1831. évi kolera ügyében.

Birtok változásokról vezetett jegyzőkönyvek (adás-vétel, csere). Kizárólag a Győr városi házakról, telkekről és földekről rendelkező nyilvántartások. A köteteken belül az ügyek sorszámozva találhatók. A névmutató a kötet lapszámára, esetleg az ügyszámra utal. 1839-tõl a jegyzőkönyveket nyomtatvány íveken vezetik, melyek rovatai tartalmazzák a birtokátírási díjakat is. Az 1829-es és az 1830-as évekből származó két füzet is ilyen nyomtatott íveken szerepel. Ezeknek a szövege azonban megtalálható a 11-dik kötetben is. 1830-tól 1844-ig van egy kötet névmutató-sorozat is. Ennek adatai azonban csak a 14-dik kötethez 1839-1844, és az 1829 valamint az 1830-dik évi füzetekhez használhatók. Valószínű, hogy 1829-ben megkezdték a nyomtatott íveken való jegyzőkönyvvezetést, ehhez készült a mutatókönyv, később azonban az 1831-tõl 1838-ig terjedő éveket két kötetbe átírták, ezért az eredeti oldal és ügyszámozás megváltozott, s így ehhez a két kötethez ez a mutató nem használható. Ezekhez a kötetekhez tehát új mutatókat kötöttek hozzá. Az 1839-tõl 1844-dik évig terjedő kötetekhez a "Sorozat"-on kívül nincs más mutató.

A pozsonyi ker. hadbiztosságnak a városhoz intézett átiratai hadiadó kivetése, elszámolások és átmenő katonaság elszállásolása tárgyában.

Felvallási jegyzőkönyvek alapján készült nyilvántartások az átírási díjak elszámolására. A jegyzőkönyvek: 1780-1850-ig terjednek. A kötetekben az egyes ügyek sorszámozva szerepelnek. 1792-tõl a kötetek végén névmutató van, amely 1824 évig a kötet lapszámára, ettől az időtől kezdve a lapszámra és ügyszámra utalnak. A névmutató a birtokváltozásban érdekelt személyek neveit tartalmazza betűrendben.

Az elhalt városi polgárok jegyzőkönyvbe másolt hagyaték leltárai. A jegyzőkönyvekben az egyes bejegyzések időrendben folytatólagos sorszámozással. A kötetek végén névmutató található, mely a kötet oldalszámára és esetleg a bejegyzés számára utal.

I. József-kori Győrött székelő kamarai igazgatóság Győr városához intézett iratai gazdasági ügyekben. Az iratok az időrendi sorrendet követve 1-tõl 401-ig terjedő sorszámozással vannak ellátva.

Magáncsaládok okiratai, osztálylevelei, hagyatéki leltárai, csődelszámolásai stb.,(1600-1854).

Magánosok végrendeleteiből alkotott gyűjtemény: Az iratok időrendben 1-től 1600-ig terjedő sorszámmal vannak ellátva. Az anyaghoz betűrendes névmutató készült, amely az irat keletkezési évére, számára és régi elhelyezésére utal. Az 1850. utáni anyagot már nem sorszámozták a forrásokhoz, hanem betűrendbe szedték.

Másolatok a Magyar Kir. Helytartó Tanács által közigazgatási és a Magyar Kir. Tábla által törvénykezési ügyekben kiadott rendeletekről. A bejegyzések időrendben történtek. A kötetekhez betűrendes tárgymutatót kötöttek hozzá, amely utal a kötet lapszámára és a bejegyzés számára.

A M. Kir. Helytartótanács Győr városához intézett leiratai katonai ügyekben. Iratok:1733-1783 tárgymutató: 1733-1780 terjednek. A második levéltár rendezéskor az iratokat időrendbe szedték, és az iratokat 1-254-ig futó sorszámmal látták el.

Birtok adásvételekkel kapcsolatos birtokszomszédi egyezségek.

A M. Kir. Helytartótanács Győr városához intézett leiratai közigazgatási ügyekben a sorozatba sorolták be 1850-tõl 1853-ig a fehérvári polgári kerület főispánjának, majd Győr megyefőnökének a városhoz intézett átiratait tartalmazza. Iratok: 1714- 1848, illetve 1853-ig, névmutatók: 1714-1853 terjednek.

A kötetekben a bejegyzések általában időrendben találhatók meg. Az egyes személyekre vonatkozó bejegyzések többnyire a következő adatokat tartalmazzák: sorszám, név, az úti levél kiadásának kelte, hová kíván utazni és kinek a jótállására adták ki az útlevelet.

Győri polgárok névsorát tartalmazó kimutatások és az úgynevezett új polgárok bejegyzései. A név mellett jelezve van a lefizetett illeték mennyisége is. Az első kötethez külön névmutató található, a második kötethez a névmutató hozzá van kötve.

Királyi végzések, döntések másolatai a várost vagy a város lakóit érintő ügyekben. Jegyzőkönyvek névmutatóval ellátottak: 1744-1845. A bejegyzések az egyes kötetekben sorszámmal ellátottak, az időrend azonban még az egyes köteteken belül sem következetes. Ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy az iratokat akkor adták le másolásra, amikor azokra már nem volt szükség.

Napóleon által 1809-ben a demarkációs vonalon belül esett határ hadisarcának felosztásáról és elszámolásáról vezetett jegyzõkönyvek. A kifosztott városiak és vidékiek panaszlevelei a francia katonák zsarolásai miatt és egyéb, a francia itt tartózkodására vonatkozó iratok.. Az Acta Gallicana sorozat iratcsomói vegyes tartalmúak, mégis általában az 1. 2. számú csomó a francia hadvezérek által a városi bizottsághoz írt levelek, a 4. és 7-12. csomókban a hadisarc iratai, az 5., 6. csomókban pedig a polgárok panaszlevelei találhatók. Ezeket követik az un. elszámolási kötetek.