Czech János Győr városi bíró bűnfenyítő ügye.
Czech János (néhol Czeh János formában is)
(Győr, 1798. június 10. – Pest, 1854. november 1.) városi bíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Birtok adásvételekkel kapcsolatos birtokszomszédi egyezségek.

A nádor városhoz intézett levelei, főként az 1831. évi kolera ügyében.

A Győri vásári bíróság és vásári csendőrség által vezetett jegyzőkönyvek. A vásári bíróság a vásári adás-vétel folytán keletkezett és szóban bejelentett panasz ügyében ítélkezett, gyakran szakértők (pl.: állatorvos) meghallgatásával. Jogos panasz esetén az adás-vétel érvényét megszüntette. A vásári csendőrség az országos vásárok alkalmával történt lopásokra, kihágásokra és rendbontásokra ügyelt. A gyűjteményben található még a lopásokra, adósságokra, kihágásokra, feljelentésekre stb., naplószerű töredékes feljegyzés, továbbá a kéjnőkre vonatkozó nyilvántartások és vizsgálatok: 1829-1859-ig terjedően.
A vásári bíróság jegyzőkönyvében a tárgyalt ügyek sorszámmal vannak ellátva. A kötet végén lévő névmutató oldal és ügyszámra utal.

Birtok változásokról vezetett jegyzőkönyvek (adás-vétel, csere). Kizárólag a Győr városi házakról, telkekről és földekről rendelkező nyilvántartások. A köteteken belül az ügyek sorszámozva találhatók. A névmutató a kötet lapszámára, esetleg az ügyszámra utal. 1839-tõl a jegyzőkönyveket nyomtatvány íveken vezetik, melyek rovatai tartalmazzák a birtokátírási díjakat is. Az 1829-es és az 1830-as évekből származó két füzet is ilyen nyomtatott íveken szerepel. Ezeknek a szövege azonban megtalálható a 11-dik kötetben is. 1830-tól 1844-ig van egy kötet névmutató-sorozat is. Ennek adatai azonban csak a 14-dik kötethez 1839-1844, és az 1829 valamint az 1830-dik évi füzetekhez használhatók. Valószínű, hogy 1829-ben megkezdték a nyomtatott íveken való jegyzőkönyvvezetést, ehhez készült a mutatókönyv, később azonban az 1831-tõl 1838-ig terjedő éveket két kötetbe átírták, ezért az eredeti oldal és ügyszámozás megváltozott, s így ehhez a két kötethez ez a mutató nem használható. Ezekhez a kötetekhez tehát új mutatókat kötöttek hozzá. Az 1839-tõl 1844-dik évig terjedő kötetekhez a "Sorozat"-on kívül nincs más mutató.

Lettmeyer György győri polgár és tímár alapítványa.

A vármegyei hatósággal folytatott hivatalos ügymenet átiratai. Az iratok időrendi sorrendben taláhatóak.

Napóleon által 1809-ben a demarkációs vonalon belül esett határ hadisarcának felosztásáról és elszámolásáról vezetett jegyzõkönyvek. A kifosztott városiak és vidékiek panaszlevelei a francia katonák zsarolásai miatt és egyéb, a francia itt tartózkodására vonatkozó iratok.. Az Acta Gallicana sorozat iratcsomói vegyes tartalmúak, mégis általában az 1. 2. számú csomó a francia hadvezérek által a városi bizottsághoz írt levelek, a 4. és 7-12. csomókban a hadisarc iratai, az 5., 6. csomókban pedig a polgárok panaszlevelei találhatók. Ezeket követik az un. elszámolási kötetek.

Nyilvántartás az udvari kamarának illetve a kincstárnak hadi szükségletekre előlegezett kölcsönökről és egyéb szolgáltatásokról. A könyv néhány bejegyzést tartalmaz. Az egyes bejegyzések rendszerint tartalmazzák a kölcsönzésre vonatkozó felsőbb rendelkezést és a kölcsön összegét.

Folyamodások, megkeresések, kérvények a városhoz közigazgatási ügyekben. Az iratanyag az iktató (tanácsi jegyzőkönyv) folyószámának sorrendjében találhatók