A város testületi képviseleti szerve a képviselő-testület volt. Tagjainak felét választották, másik felét pedig a virilisek, vagyis a legtöbb adót fizetők alkották. A választott tagok mandátuma kezdetben hat, majd három évre szólt, a virilisek névjegyzékét évente állították össze. A képviselő-testület általában évente négy rendes közgyűlést, valamint szükség szerint rendkívüli üléseket tartott. A képviselőtestületet döntései előkészítésében, illetve tevékenységében bizottságai segítették. Egyes bizottságok csupán egy, mások három évre kaptak megbízást a képviselő-testülettől.
A közgyűlések jegyzőkönyvei az 1918. év kivételével megmaradtak, így a város történetének kiváló forrásai. A határozatok között éppúgy szerepelnek a költségvetések, középítkezések és a gyárak letelepedésével kapcsolatos ügyek, mint a város lakóinak illetőségi ügyei.

Vác város polgármesterének katonai iratai főként a katonának állt, illetve besorozott váciak, valamint Vácon tartózkodók (fegyencek, erdélyi menekültek) lajstromait, jegyzékeit tartalmazza. A hadviselésre kötelezett embereket a város írta össze. Ehhez először is kikérték az anyakönyvi hivatalból a városban született, katonaköteles korú férfiak adatait. Ehhez hozzáadták a nem Vácott született, de itt élő állításköteleseket. A lajstrom összeállítását általában a főjegyző, kihirdetését az aljegyző végezte. A katonai sorozóbizottságok sorra felkerestek minden várost illetve sorozójárást, majd a helyi hatóságok által összeállított lajstrom alapján megvizsgálták a sorozásra behívott férfiakat, és döntöttek arról, hogy kiket kell besorozni, és kik a részben vagy teljesen alkalmatlanok.

Vác város polgármesteri hivatala elsőfokú iparhatóságként is működött: intézte az iparengedélyek, iparigazolványok, kereskedői engedélyek kiadásával és bevonásával, telephelyek engedélyezésével, a tanoncokkal stb. kapcsolatos ügyeket, valamint a városban dolgozó alkalmazottak nyilvántartását.

Nagyobb részt kötetek, kisebb részt pénzügyi iratok.

Az árvaszék 1878 előtti, valamint 1878. és 1879. évi levelezése (tartalmi kivonata) a 414. raktári egységszám alatti levelezések könyvében található.
1878-tól 1902-ig visszacsatolós iktatást végeztek. 1903–1949 között előrecsatolós iktatási rendszert alkalmaztak. Minden ügyirat külön irattári számot kapott, mely három részből állt: az ügyirat típusát jelölő római számból (I. felsőbb rendeletek, II. hivatalból kezdeményezett ügyek, III. más árvaszékektől átvett ügyek), egy sorszámból és az ügyben történt első iktatás évszámából. Az iratokat évenként az irattári számok sorrendjében helyezték el az irattárban. A több éven át tartó ügyek aktái az ügyben történt első iktatás événél találhatóak. (Ezt a rendet megtartottuk az iratok rendezése során.)
1950-ben a közigazgatási rendszámos iratkezelést alkalmazták.

Az állagban a Vác Város Árvaszékének illetékessége alá tartozó gyámokról és gondnokokról, illetve gyámoltakról és gondnokoltakról vezetett különféle nyilvántartások és törzskönyvi lapok találhatóak.

Közgyűlési jegyzőkönyv 1943–1963.

Alapszabály 1901, 1957
Szerződés a Gödöllői Állami Erdőgazdasággal 1958
Birtoklap 1963
Ingóvagyon leltár 1964

A képviselő-testületi ülésekre készült előterjesztések és 2006. márciustól 2008. novemberig a képviselő-testületi jegyzőkönyvek bekötetlen formában találhatók az irategyüttesben. 2006 előtt csak a Debreczeni János képviselőtől átvett iratok találhatók a zárt
ülések előterjesztéseivel együtt. 2006 óta a Polgármesteri Hivataltól minden hónapban megkapjuk az előterjesztéseket, így az iratanyag folyamatosan gyarapszik.

A Vác Városi Tanács, illetve Vác Város Polgármesteri Hivatala irattárában két sorozatot alakítottak ki az I. és a II. világháborús hadigondozottak (honvédek, fegyőrök, csendőrök, polgári személyek), valamint békeidőszakban megsérült (fegyveres szervezethez tartozó) személyek aktáiból. A sorozatok kialakításának szempontja az lehetett, hogy a gondozottak mennyi ideig kapták az ellátást.

Közgyűlési jegyzőkönyvek 1876–1889
Társulati elnöki iratok 1881–1889
Felsőbb hatóságok leiratai 1874–1888
Feliratok 1880, 1882
Beadványok 1887
Pénztári kimutatások 1877–1886
Nyugták, számlák 1876–1888
Szerződések 1881
Bizonyítványok 1875–1886

Csuka János kőművesmester, miután többször megjárta Amerikát, családjával (feleség, 7 gyermek) 1900-ban költözött
Szadáról Vácra gyermekei taníttatása érdekében, valamint több munkalehetőség reményében. Egyik fia, István követte a
szakmában, felsőfokú építőmesteri végzettséget szerezve. Menyhár Margittal kötött házasságot, gyermekei István, Katalin
(Karácsonyi Istvánné) és Ida (Hörömpő Gergelyné). Csuka János egyetlen lánya Erzsébet, aki dr. Bagoly Bélával kötött házasságot, gyermekük Erzsébet.

A család váci ágára vonatkozó adatok – az átadott iratanyag alapján – a 19. század elejéig vezethetők vissza. A család Vácott a Tabán utcában, majd a Liszt Ferenc (rakpart) sétány 15. sz. házban lakott. Emerich Lajos váci rendőrkapitányként működött a 19. század utolsó harmadában. Vehovszky László (1897–1955) kereskedelmi tengerésztisztként kezdte pályáját, majd 1939–1940-ben a haditengerészetnél szolgált. Emerich László (1879–1933) MÁV-főtisztviselőként többféle beosztásban dolgozott.
Vehovszky Erzsébet (1920–2005) – akit az Emerich család örökbe is fogadott, és ekkortól viselte a Vehovszky–Emerich családnevet – rendkívül tehetséges tanulóként a budapesti Baár–Madas Református Gimnáziumban tanult tovább, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett német szakon. Dr. Lőrincze Lajos nyelvészprofesszorral kötött házasságot.

1. doboz
   Okmánytár
   Adás-vételi szerződés 1947
   Alapszabály 1947
   Gyártörténet é. n.
   Tervek
   Ipari üzemi részletterv 1951
   Éves terv 1980
   Általános vizsgálat 1947
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1947
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1948
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1949. jan. 1.
   Mérleg, III–IV. negyedév és éves 1949
   Alapmérleg 1950. jan. 1.
   Mérleg, I., III–IV. negyedév és éves 1950
2. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1951, 1952
3. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1953
4. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1954
5. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1955
   Mérleg, I–III. negyedév 1956
6. doboz
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1956
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1957, 1958
7. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1959, 1960
8. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966
9. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1968, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974
10. doboz
    Vállalati belső információ (havi) 1969, 1970, 1971, 1972,
11. doboz
    Vállalati belső információ (havi) 1973, 1974, 1975
12. doboz
    Vállalati belső információ (havi) 1976, 1977, 1978
    Anyagellátási beszámolójelentés I–III. n. év 1965
    Anyagellátási beszámolójelentés I–IV. n. é. és éves 1966
    Anyagellátási beszámolójelentés I–IV. n. é. és éves 1967
    Anyagellátási beszámolójelentés IV. n. év 1968
13. doboz
    Éves iparstatisztikai beszámolójelentés 1951, 1979, 1980
    Termelési jelentések 1953, 1955, 1966
    Egyéb statisztikai jelentések 1955, 1965–1967

A) Vezetőségi ülési jegyzőkönyvek 1950; 1973;
B) Az államosítás iratai 1948;
C) Levelezés a felügyeleti hatóságokkal 1948—1973;
D) Adóügyi iratok 1948—1951;
E) ......
F) Ügyviteli iratok 1950–1959;
G) Szociális és munkásellátási ügyek 1956—1987;
H) Rendészeti ügyek 1962—1975;
I) Igazgatói levelezés 1957:
J) Igazgatói Tanács iratai 1968—1975;
K) Belső ellenőrzés iratai 1960—1970.