Vác Mezőváros Házipénztárának iratai
- HU VVL V-0075
- Fonds
- 1859–1872
Fait partie de Vác Város Levéltára
Az 1. dobozban található iratok főképpen különböző letétekkel kapcsolatosak.
Vác Mezőváros Házipénztára
Vác Mezőváros Házipénztárának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Az 1. dobozban található iratok főképpen különböző letétekkel kapcsolatosak.
Vác Mezőváros Házipénztára
Vác Mezőváros Törvényszékének iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Vác Város Házipénztárának és Számvevőségének iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Az iktatott iratok közül a 1945 előttiek a városi közigazgatási iktatószámokat viselik. A számvevőségen ezeket nem iktatószámaik, hanem tárgyuk szerint rendezték. Ezen iratok nagy része különböző városi ingatnanok (pl. üzletek, földek), illetve jogok (vámszedés, kavicskotrás) haszonbérbe adásával kapcsolatosak. 1945-től kezdve a számvevőségen külön iktatást végeztek, ekkortól az iratok iktatószámaik (sorszámaik) szerint vannak rendezve. A főnöki iratokat 1945 és 1947 között külön iktatták. 1949 novemberétől kezdve az iratok rendszámok alapján vannak iktatva.
Külön csoportot alkotnak a költségvetési előirányzatok, a zárszámadások és a város által felvett kölcsönök ügyei.
Vác város Házipénztára és Számvevősége
Vác város tisztiorvosának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.
A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig.
Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros közgyámjának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
A közgyám a város választott tisztviselőjeként ellenőrizte a magángyámok tevékenységét, számadásait. A közgyám kezelte a kisebb árvavagyonokat, emellett az árvák nyilvántartását és az árvapénztári kimutatásokat vezette, valamint a közgyámi számadásokat elkészítette.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác mezőváros főbírájának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Egybekötve Vác Város Árvaszékének 1871–1879. évi levelezések könyvével.
Lásd: V.94-b állag 414. kötet 1–23. folio
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Adószedői Hivatalának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Vác mezőváros közgyámjának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
A közgyám felügyelt a zár alá vett hagyatékokra, javaslatot tett gondnok vagy gyám kirendelésére, közreműködött a leltározásnál, helyettesitette a gyámot vagy a gondnokot amig az működését meg nem kezdte, nyilvántartotta a községbeli gyamoltakat és gondnokoltakat, felügyelt a községben lévő gyámok és gondnokok eljárására, mulasztás esetén az elöljáróságnak vagy a gyámhatóságnak jelentést tett.
Vác Város Mérnöki Hivatalának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Vác város állatorvosának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Az iratanyag legnagyobb részét a marhalevél-nyilvántartások teszik ki. Az iktatott és külön kezelt iratokból képet kaphatunk a II. világháború utáni korszak állategészségügyéről.