Váci (1984-ig Váci Járási-Városi) Népi Ellenőrzési Bizottság iratai
- HU VVL XVII-1201
- Fonds
- 1958–1989
Part of Vác Város Levéltára
122 results with digital objects Show results with digital objects
Váci (1984-ig Váci Járási-Városi) Népi Ellenőrzési Bizottság iratai
Part of Vác Város Levéltára
A Vác Városi Tanács V. B. Terv-, Statisztikai és Munkaerő-gazdálkodási Csoportjának iratai
Part of Vác Város Levéltára
A Vác Városi Tanács V. B. Ipari és Műszaki (1957-ig Építési és Közlekedési) Osztályának iratai
Part of Vác Város Levéltára
A Vác Városi Tanács V. B. Ipari-, Kereskedelmi és Mezőgazdasági szakigazgatási szervének iratai
Part of Vác Város Levéltára
A Vác Városi Tanács V. B. Kereskedelmi Osztályának iratai
Part of Vác Város Levéltára
A Duna-Mix Kft. (1976-ig Dunai Gombgyár, 1993-ig Dunai Tömegcikkipari Vállalat), Vác iratai
Part of Vác Város Levéltára
A Dunai Cement- és Mészmű (1954-1956 között a Tatabányai Cement -és Mészmű váci telepe), Vác iratai
Part of Vác Város Levéltára
A Híradástechnikai Anyagok Gyára, Vác iratai
Part of Vác Város Levéltára
Híradástechnikai Anyagok Gyára
Magyar Selyemipari Vállalat Váci Bélésszövőgyárának (1952-ig Magyar Bélés- és Szövőgyár Rt.) iratai
Part of Vác Város Levéltára
Magyar Selyemipari Vállalat Váci Bélésszövőgyára
A Mészhomoktéglagyárak Vállalat Váci Mészhomoktéglagyárának iratai
Part of Vác Város Levéltára
Havi termelési jelentések 1953
Havi statisztikai jelentés 1955
Mészhomoktéglagyár, Vác
Part of Vác Város Levéltára
Part of Vác Város Levéltára
A Pest Megyei Mosoda Vállalat, Vác iratai
Part of Vác Város Levéltára
A Váci Vendéglátóipari Vállalat iratai
Part of Vác Város Levéltára
A váci ipari szövetkezetek iratainak levéltári gyűjteménye
Part of Vác Város Levéltára
Part of Vác Város Levéltára
A gyűjteményes fondot Vác Város Levéltára hozta létre a Duna menti országokra, Magyarországra, Pest megyére, Vác városára és Pest megyei településekre vonatkozó térképekből. Az iratanyag vegyes keletkezésű. Egy részüket különböző szervektől gyűjtöttük, más részüket a levéltári fondokból emeltük ki. Többségében vannak benne a Vác városával kapcsolatos, ezen belül is
a Vác által megrendelt, a várost valamely műszaki szempontból ábrázoló térképek.
Püspökvác Mezőváros Tanácsának iratai
Part of Vác Város Levéltára
A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.
A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig.
Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros közgyámjának iratai
Part of Vác Város Levéltára
A közgyám a város választott tisztviselőjeként ellenőrizte a magángyámok tevékenységét, számadásait. A közgyám kezelte a kisebb árvavagyonokat, emellett az árvák nyilvántartását és az árvapénztári kimutatásokat vezette, valamint a közgyámi számadásokat elkészítette.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác mezőváros főbírájának iratai
Part of Vác Város Levéltára
Egybekötve Vác Város Árvaszékének 1871–1879. évi levelezések könyvével.
Lásd: V.94-b állag 414. kötet 1–23. folio
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Árvabizottmányának iratai
Part of Vác Város Levéltára
Püspök-Vác Mezőváros Árvabizottmánya