Székesfehérvár város Tanácsa V.B. Városgazdálkodási Osztályának iratai
- HU VLKI XXIII-0519
- Fonds
- 1955
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
1 résultats avec objets numériques Afficher les résultats avec des objets numériques
Székesfehérvár város Tanácsa V.B. Városgazdálkodási Osztályának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Tanácsa V.B. Munkaügyi Osztályának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Tanácsa V.B. Ügyfélszolgálatának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Tanácsa V.B. Termelési és Ellátásfelügyeleti Osztály iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Tanácsa V.B. Ellátási és Árhatósági Osztály iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Az 1. sz. Ügyvédi Munkaközösség iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
1. sz. Ügyvédi Munkaközösség, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Igazgatási Osztály iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Közgyűlési iroda iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Közgazdasági Osztály iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Tulajdon- és Vagyonkezelő és Beruházási Iroda iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Lakás- és Helyiséggazdálkodási Iroda iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Levéltárának, utóbb Városi Levéltár és Kutatóintézet iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Adóhivatalának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár adóját szkv. lévén a nádori concursusokon vagy nádori leiratban egy összegben állapították meg, amely összeget a város tanácsa évente lebontotta az egyes adózókra. Adóköteles volt minden polgár, lakos vagy zsellér, aki a város területén
ingatlannal, állatokkal rendelkezett, vagy kereskedő, kézműves foglalkozást folytatott. Az adók két nagy csoportra oszlottak. Állami adók voltak: a hadiadó és katonai szolgáltatások, az országgyűlési taxa és a királyi census. Városi adók voltak: a háziadó és a tized. Az adókat az adószedő (perceptor) hajtotta be, felelős volt kezelésükért és számadást vezetett róluk, amelyet első fokon a tanács, másodfokon a Helytartótanács ellenőrzött. Az adószedőnek az adó behajtásában Székesfehérváron a fertálymesterek segítettek, akiknek esküjében is szerepelt, hogy a belső tanácson, a bírón és a kapitányon kívül az adószedő parancsait kötelesek szem előtt tartani.
A beszedett állami adókat a budai hadipénztárba kellett befizetni, de levonták belőle a katonaság részére teljesített szolgálatokat. A városi adók a házi pénztárban maradtak. A tizedet a tanács az esztergomi érsektől bérelte. Székesfehérváron a 18. század első évtizedeiben csak egy perceptor volt, aki az állami és háziadók regiszterét egyaránt vezette. Az 1763. és 1776. évi kamarai leiratok
sürgették, hogy a városok külön pénztárt állítsanak fel a kétféle adófajta kezelésére. A hadipénztárt (cassa portionalis) kezelje a hadipénztár számadó (perceptor contributionalis), a házi pénztárt (cassa domestica) viszont kezelje a házi pénztár számadó (perceptor cassa domesticae). 1785-ben a Helytartótanács elrendelte a két pénztár közös kezelését. E változások az iratanyag tagolódásában is megmutatkoznak.
Székesfehérvár város Kapitányi Hivatalának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város ideiglenes cs. és kir. Biztosának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Községtanácsának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A „községi közügyek ideiglenes rendezéséről” 1851. aug. 18-án kiadott belügyminiszteri rendelet végrehajtása során a kerületi főispánok javaslatára a helytartó által 3 évre kinevezett képviselőkből országszerte megalakultak a „községtanácsok”. Székesfehérvárott 1851. nov. 27-én a megyei főnök népgyűlésen ismertette a kinevezettek névsorát, akiket a 3 év lejárta után 1855. ápr. 26-án szinte teljes számban újra jelöltek. Az „ideiglenes”-nek nevezett rend 1859. október 22-ig tartott. Ekkor iktatták be az új polgármestert, aki december 16-án „új rendet és ügymenetet” léptetett életbe, s ezen változtatást csak az 1860. évi Októberi Diploma bevezetése hozott. A „községtanács” vagy „községi választmány” volt a városi tanács mellett a község gazdája. Önkormányzati jogköre kevés, az is ideiglenes jellegű. Feladata a városi ügyek intézése, a felsőbb helyről érkezett intézkedések végrehajtása volt. A kinevezett tisztikar a kormányzattól függött. A politikai hatalom ellenőrizte a községtanácsra átruházott jogkörök végrehajtását. Emellett a községi választmány még megmaradt helyhatósági jogkörével a külön törvény által nem szabályozott esetekben igyekezett – sokszor eredményesen – a város statútumainak, a múltban élvezett szkv.-i kiváltságainak érvényt szerezni. 1850. december 1-től Székesfehérvár a Fejér megyei főnökség közvetlen felügyelete alá került, kerületileg viszont a sopronitól a pest-budaihoz csatolták, s az anyaországi 5 kerület felett a helytartóság budai osztálya állt. A helytartó 1851-ben a polgármester, a főügyviselő, a házi pénztárnok mellett 2 fizetéses tanácsnokot és 25 képviselőt nevezett ki. A „fejedelmi” és a városi ügyek intézését a városi tisztviselők mellett a lakosság arányában 6 fizetés nélküli tanácsnok látta el, akiket a 25 képviselő saját soraiból választott. A községtanács a rendszeres, szokványos munkák elvégzésére alkalmi vagy állandó bizottságokat alakított, egy-egy tanácsnok, vagy képviselő vezetésével. 1851–1859 között Székesfehérváron a következő 16 bizottság létesült: közmunkafelhasználási, rendőrségi teendőkre és előfogatok kiszolgáltatására felügyelő, gazdasági, katonai-beszállásolási, kórházi, árva, szépítési, városi pénztárak számadását ellenőrző, iskolai és újoncozási, telekfelszólalási, marhavész, betegek-öregek intézete és a koldulás megszüntetésére alakított, csatornák és járdák készítésére felügyelő, téglaégetésre felügyelő, borfogyasztási, háztetőknek nem gyúlékony anyagokkal fedésére felügyelő bizottmány. Az 1859. december 16-án életbe léptetett „új rend” a városi hatóság munkáit egy-egy „osztályfőnök” vezetésével 3 osztályba sorolta: a város gazdaságának és pénzügyeinek intézése, a rendőrségi és peres ügyek, és a közigazgatási munkák. Ez a felosztás túlélte a Bach-féle provizóriumot, a későbbi évtizedekben kialakult tanácsi ügyosztályok csíráinak lehet tekinteni őket.
Székesfehérvár város Polgármesterének iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Visszaállított Törvényszékének iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár