A váci ipari szövetkezetek iratainak levéltári gyűjteménye
- HU VVL XXX-0001
- Fonds
- 1949–2015
Fait partie de Vác Város Levéltára
302 résultats avec objets numériques Afficher les résultats avec des objets numériques
A váci ipari szövetkezetek iratainak levéltári gyűjteménye
Fait partie de Vác Város Levéltára
Győri Tanácsi Tervező Vállalat, Tervtár
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Fait partie de Vác Város Levéltára
A gyűjteményes fondot Vác Város Levéltára hozta létre a Duna menti országokra, Magyarországra, Pest megyére, Vác városára és Pest megyei településekre vonatkozó térképekből. Az iratanyag vegyes keletkezésű. Egy részüket különböző szervektől gyűjtöttük, más részüket a levéltári fondokból emeltük ki. Többségében vannak benne a Vác városával kapcsolatos, ezen belül is
a Vác által megrendelt, a várost valamely műszaki szempontból ábrázoló térképek.
Dr. Brusznyai Árpád és Dr. Brusznyai Árpádné Honti Ilona iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
Brusznyai Árpád dr. - Brusznyai Árpádné Honti Ilona
Tatabánya Megyei Város Képviselőtestületének iratai
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
A város helyi irányításának szerve a képviselő-testület volt, amelynek élén a polgármester állt. A város képviselő-testületének közgyűlési jegyzőkönyve a megyei város életének legfontosabb kérdéseivel foglalkozott, a város alakuló közgyűlésétől a tanácsrendszer kialakításáig.
Tatabánya Megyei Város Képviselő-testület
Tatabánya Megyei Város Számvevőségének iratai
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
A Számvevőség a Polgármesteri Hivatal és az általa működtetett intézmények pénz- és vagyonkezelési munkájának ellenőrzésére hivatott intézmény. A töredékesen fennmaradt iratok sorából kiemelendők a városi vállalatok ellenőrzési jegyzőkönyvei.
Tatabánya Megyei Város Főügyészének iratai
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Feladata a városi testületek törvényességi felügyelete, a városi szabályrendeletek előkészítése, a város jogi képviselete. A városi tanács, a közigazgatási bizottság és az árvaszék tagja.
Tatabánya Megyei Város Községi Bíróságának iratai
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
A Községi Bíróság hatáskörébe a város lakói közötti, kisértékű, polgári peres ügyek feletti ítélkezés (ingó tartozások, munkabér ügyek, pénzfizetési ügyek stb.) tartoztak.
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Tatabányai Szénbányák Vállalat Munkaügyi Osztály és Felvételi Iroda
Fait partie de Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Győr Szabad Királyi város tanácsának iratai, kamarai rendeletek (decrata cameralia)
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
A m. kir. udvari kamara Győr városához intézett rendeletei pénz és gazdaság ügyekben. Iratok: 1743-1836, névmutató: 1603-1836-ig terjednek. Rendezéskor az iratokat időrend szerint rendezték és sorszámozták. A későbben keletkezett iratokat is ugyanolyan rendszer szerint csatolták a sorozathoz.
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Budán székelő kir. ítélőtábla leiratai a Győr városi törvényszékhez. Az iratok az időrendet követve 1-88-ig lettek sorszámozva. 1789-től az 1790-dik évig azonban az iratok már nincsenek sorszámozva, sem a mutatóba bevezetve. A névmutató az irat keletkezési évére (régi elhelyezésére) és számára utal.
Győr város törvényszékének iratai, levelezések büntető perekben
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr város főispán- kormánybiztosának iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győri Állami Révai Miklós Főreáliskola iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győri m. kir. Állami Révai Miklós Főreáliskola
R.k. Tanítóképző Intézet iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Katolikus Tanitóképző, Győr
Győr város felekezeti anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Az egyházi anyakönyvek másodpéldányainak törvényhatósági levéltárba juttatását az 1827. évi 23. tc. rendelte el. Ennek értelmében a felekezeteknél vezetett anyakönyvek egyik hitelesített példányát át kellett adni a vármegyének. A levéltárak 1828–1895 közötti időszakból őrzik ezeket a dokumentumokat. Az 1895 utáni állami anyakönyvek másodpéldányai hasonlóképpen megtalálhatók a levéltárakban.
Győr Város Tanácsa V.B. Igazgatási Osztály, általános iratok
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr Város Tanácsa V.B. Kereskedelmi Osztály iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsának iratai
Fait partie de Vác Város Levéltára
A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.
A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig.
Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.
Püspök-Vác Mezőváros