- HU VVL VIII-0604
- Fond
- 1963 - 1993
Ennek része:Vác Város Levéltára
Hallássérültek Kisegítő Iskolája és Nevelőotthona
Ennek része:Vác Város Levéltára
Hallássérültek Kisegítő Iskolája és Nevelőotthona
Siketnéma Leányok Váci Állami Foglalkoztató Intézetének iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Az intézet iratait 1912-től kb. 1920-ig az országos intézet irataival együtt kezelték.
Siketnéma Fiúk Váci (1948-ig H. Nagy Sándor) Állami Foglalkoztató Intézetének iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Az intézet iratait 1912-től 1920-ig visszamenőleg az országos intézet irataival együtt kezelték.
Hidaskürti Nagy Sándor dr. (1853. április 19. Alsószentiván [Fejér m.] — 1907. december 25. Alsószentiván). Szülei (id. Nagy Sándor, Koller Katalin) kezdetben földbérlők, majd földbirtokosok voltak. Földbirtok: Alsószentiván. H. Nagy Sándor az elemi iskolát
magántanulóként, középiskoláit a budapesti Cukor utcai tanintézetben, majd a budapesti Széna téri ev.–ref. gimnáziumban végezte. Jogi egyetemet Budapesten végezte el. Apja halála után átvette a gazdaság irányítását. Alapítványt adott a fiú foglalkoztató intézetnek, amelyből az intézet textilüzemét létrehozták. Vonatkozó irat a 104/1929. sz. alatt található
Ennek része:Vác Város Levéltára
Siketek Váci Általános Iskolája és Nevelőotthona
Senior Váci Kötöttárugyár Tervosztály iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Szakszervezeti Bizottság iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Műszaki Osztály iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár MSZMP- és KISZ- szervezet iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Igazgatósági iratok
Ennek része:Vác Város Levéltára
A) Vezetőségi ülési jegyzőkönyvek 1950; 1973;
B) Az államosítás iratai 1948;
C) Levelezés a felügyeleti hatóságokkal 1948—1973;
D) Adóügyi iratok 1948—1951;
E) ......
F) Ügyviteli iratok 1950–1959;
G) Szociális és munkásellátási ügyek 1956—1987;
H) Rendészeti ügyek 1962—1975;
I) Igazgatói levelezés 1957:
J) Igazgatói Tanács iratai 1968—1975;
K) Belső ellenőrzés iratai 1960—1970.
Senior Váci Kötöttárugyár Főkönyvelőség iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Fegyelmi Bizottság iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Egyeztető Biztottság és a Vállalati Munkaügyi Döntőbizottság iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Bér- és Munkaügyi Osztály iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár Anyag- és Áruforgalmi Osztály iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár (1982-ig Váci Kötöttárugyár) iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Senior Váci Kötöttárugyár
Püspökvác Mezőváros Végrendeletek
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsülési jegyzőkönyvek
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsi iratok
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város.
A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig.
Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.
Püspök-Vác Mezőváros
Püspökvác Mezőváros Tanácsa Végrendeletek
Ennek része:Vác Város Levéltára
A végrendeletek gyűjteménye számozatlan és számozott sorozatra oszlik. Az előbbibe több, a rendezésig felbontatlan végrendeletet is besoroltunk. A számozott sorozat nem követ szoros időrendiséget, mivel főként az 1850 előtti egy-két évtizedben több korábban keletkezett végrendeletet is utólag vettek nyilvántartásba. A számozott végrendeletekhez mutatót is készítettek. A végrendeletek másolati könyvei közül csak egy maradt fenn, de ebbe csak csekély számú végrendeletet másoltak be.
A vezetékneveket a ma előforduló formában adtuk meg, kivéve, ha ez nem volt megállapítható. Hasonlóan jártunk el a német nevekkel, melyeket a mai helyesírás szerint írtunk át, megadva az eredeti alakot is. S ha több változatban is előfordult egy-egy név, akkor zárójelben megadtuk az előforduló változatokat is. Zárójelben adtuk meg – ha megállapítható volt – a férj feleségének a nevét, amikor a házaspár nem együtt végrendelkezett.