- HU VLKI XXXVII
- fondfőcsoport
- 1990–2017
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
2 résultats avec objets numériques Afficher les résultats avec des objets numériques
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Igazgatási Osztály iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Lakás-, és Helyiséggazdálkodási csoport
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentációk
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Közgyűlési iroda iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Közgazdasági Osztály iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Tulajdon- és Vagyonkezelő és Beruházási Iroda iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Lakás- és Helyiséggazdálkodási Iroda iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Bajzáth György királyi biztos iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Az állag latin nyelvű, az eredeti számozás szerint rendezett. Bajzáth a keletkezés időpontját vette alapul, és az iratokat nem kapcsolta. Az anyag kis mennyisége miatt a darabonkénti átnézés sem jelent problémát a kutatónak. Az iratok közt sok a feljegyzés jellegű fogalmazvány. A királyi biztosnak a város ügyeibe való sokoldalú beleszólási jogát, és a kormányszékek személyével
kapcsolatos elvárásait az irategyüttes még töredékességében is mutatja. Ahol az anyag kiegészítésre szorul, érdemes a városi tanács jegyzőkönyveit is megnézni. Bajzáth György iratait legnagyobbrészt Iszkaszentgyörgyön, birtokai központjában keltezte, és az irategyüttes a Bajzáth család iratainak (FML XIII. 2.) rendezése során került elő. Az iratok hátlapján lévő jelzet arra mutat, hogy Bajzáth György ezt az anyagot egyéb hivatalos irataitól elkülönítve kezelte.
Tanácsi iratok (Acta politica)
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A c) állagban az 1788–1848 közötti tanácsi iratok találhatók, hozzájuk 60 mutatókönyv van.
Örökbevallási jegyzőkönyvek (Protocolla fassionum)
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Levéltárának, utóbb Városi Levéltár és Kutatóintézet iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGOK, SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK ÉS TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Adóhivatalának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár adóját szkv. lévén a nádori concursusokon vagy nádori leiratban egy összegben állapították meg, amely összeget a város tanácsa évente lebontotta az egyes adózókra. Adóköteles volt minden polgár, lakos vagy zsellér, aki a város területén
ingatlannal, állatokkal rendelkezett, vagy kereskedő, kézműves foglalkozást folytatott. Az adók két nagy csoportra oszlottak. Állami adók voltak: a hadiadó és katonai szolgáltatások, az országgyűlési taxa és a királyi census. Városi adók voltak: a háziadó és a tized. Az adókat az adószedő (perceptor) hajtotta be, felelős volt kezelésükért és számadást vezetett róluk, amelyet első fokon a tanács, másodfokon a Helytartótanács ellenőrzött. Az adószedőnek az adó behajtásában Székesfehérváron a fertálymesterek segítettek, akiknek esküjében is szerepelt, hogy a belső tanácson, a bírón és a kapitányon kívül az adószedő parancsait kötelesek szem előtt tartani.
A beszedett állami adókat a budai hadipénztárba kellett befizetni, de levonták belőle a katonaság részére teljesített szolgálatokat. A városi adók a házi pénztárban maradtak. A tizedet a tanács az esztergomi érsektől bérelte. Székesfehérváron a 18. század első évtizedeiben csak egy perceptor volt, aki az állami és háziadók regiszterét egyaránt vezette. Az 1763. és 1776. évi kamarai leiratok
sürgették, hogy a városok külön pénztárt állítsanak fel a kétféle adófajta kezelésére. A hadipénztárt (cassa portionalis) kezelje a hadipénztár számadó (perceptor contributionalis), a házi pénztárt (cassa domestica) viszont kezelje a házi pénztár számadó (perceptor cassa domesticae). 1785-ben a Helytartótanács elrendelte a két pénztár közös kezelését. E változások az iratanyag tagolódásában is megmutatkoznak.