Vác Város Képviselő-testülete a vonatkozó jogszabályok és az önkormányzat szervezési szabályrendelete alapján létesített különféle állandó és ad hoc jellegű bizottságokat. Ezek iratanyaga rendkívül hiányosan maradt fenn. A bizottsági iratok egy részét önállóan, de minden irattári struktúrát nélkülözően kezelték. A tiszti értekezlet jegyzőkönyveit a 7729/1943., az egyesített Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jegyzőkönyveinek egy részét a 7728/1943., míg a Termelési Bizottság jegyzőkönyveinek egy részét a 461/1949. polgm. hivatali iktatószám alatt gyűjtötték össze. Ezeket innét a rendezés során kiemeltük, egyesítettük a sorozatokat és a jelen gyűjtőállagba soroltuk be. Nem bizottsági iratanyag is került az állagba, a tiszti értekezleti jegyzőkönyvek, de jellege és csekély terjedelme miatt szintén ide soroltuk be. Hasonló funkcióval, még a tanácsrendszer előtt működött 1950-ben az ún. Operatív Bizottság, melynek jegyzőkönyvei a V. 91-a Vác Város Képviselő-testületének iratai fond 75. raktári egységében találhatók. A Termelési Bizottság működése némiképpen eltért a többi bizottság működésétől, és önállóan iktatott.

A képviselő-testületi ülésekre készült előterjesztések és 2006. márciustól 2008. novemberig a képviselő-testületi jegyzőkönyvek bekötetlen formában találhatók az irategyüttesben. 2006 előtt csak a Debreczeni János képviselőtől átvett iratok találhatók a zárt
ülések előterjesztéseivel együtt. 2006 óta a Polgármesteri Hivataltól minden hónapban megkapjuk az előterjesztéseket, így az iratanyag folyamatosan gyarapszik.

Püspökvác törökkor előtti levéltári iratanyaga megsemmisült, az ezt követő korszak iratanyaga is részben elpusztult, részben erőteljesen és szakszerűtlenül többször is selejtezték. Az 1743-ig területileg és közigazgatásilag osztatlan Vác város levéltári anyagát sem a korábbi, sem a jelenlegi rendezés során nem választottuk el az ekkor alakuló Püspökvác (illetve Káptalanvác) iratanyagától. Az 1712 és 1769 között önálló jobbágyközség, Kisvác iratanyaga nem maradt fenn, de a település történetére vonatkozó kevés irat megtalálható az „anyaközség”, Püspökvác irataiban.

A végrendeletek gyűjteménye számozatlan és számozott sorozatra oszlik. Az előbbibe több, a rendezésig felbontatlan végrendeletet is besoroltunk. A számozott sorozat nem követ szoros időrendiséget, mivel főként az 1850 előtti egy-két évtizedben több korábban keletkezett végrendeletet is utólag vettek nyilvántartásba. A számozott végrendeletekhez mutatót is készítettek. A végrendeletek másolati könyvei közül csak egy maradt fenn, de ebbe csak csekély számú végrendeletet másoltak be.
A vezetékneveket a ma előforduló formában adtuk meg, kivéve, ha ez nem volt megállapítható. Hasonlóan jártunk el a német nevekkel, melyeket a mai helyesírás szerint írtunk át, megadva az eredeti alakot is. S ha több változatban is előfordult egy-egy név, akkor zárójelben megadtuk az előforduló változatokat is. Zárójelben adtuk meg – ha megállapítható volt – a férj feleségének a nevét, amikor a házaspár nem együtt végrendelkezett.

A város testületi képviseleti szerve a képviselő-testület volt. Tagjainak felét választották, másik felét pedig a virilisek, vagyis a legtöbb adót fizetők alkották. A választott tagok mandátuma kezdetben hat, majd három évre szólt, a virilisek névjegyzékét évente állították össze. A képviselő-testület általában évente négy rendes közgyűlést, valamint szükség szerint rendkívüli üléseket tartott. A képviselőtestületet döntései előkészítésében, illetve tevékenységében bizottságai segítették. Egyes bizottságok csupán egy, mások három évre kaptak megbízást a képviselő-testülettől.
A közgyűlések jegyzőkönyvei az 1918. év kivételével megmaradtak, így a város történetének kiváló forrásai. A határozatok között éppúgy szerepelnek a költségvetések, középítkezések és a gyárak letelepedésével kapcsolatos ügyek, mint a város lakóinak illetőségi ügyei.