Alapszabályzat é. n., másolat
Felsőbb hatóságok leirataik 1874–1893
Beadványok 1885–1892
Munkakönyv 1883–1885

Alapszabály 1901, 1957
Szerződés a Gödöllői Állami Erdőgazdasággal 1958
Birtoklap 1963
Ingóvagyon leltár 1964

Forgó (eredeti nevén Vogel) Mihály (1910–1985) nagymarosi sváb családból származó vízvezetékszerelő és bádogmester és felesége, Oravecz Etelka (1900–1981) 1923-ban Nagymaroson házasodott össze, és tíz gyermekük született, köztük Forgó László (1928), aki a családi iratokat a levéltárnak ajándékozta.
Forgó Mihály Cserni István bádogosmesternél tanulta ki a szakmát, és tett 1918-ban segédvizsgát.
1918-ban besorozták, de a frontra már nem vitték ki. Hazatérte után egykori mestere özvegyénél, majd 1923-tól önállóan gyakorolta a mesterséget. Műhelye Vácott a Petróczy u. 3., önállósodása után a Dr. Csányi L. krt. és Kossuth u. sarkán levő épületben volt. Szakmai és politikai szervezetek munkájában is részt vett. 1944. július 2. és1948. május 23. között a Vác és Vidéke Ipartestület elnöke, egyúttal a Quell Rudolf Otthon alapítvány kezelője. 1945-től a Váci Nemzeti Bizottság FKGP által delegált tagja,
1948-ban az SZDP tagja. Ez utóbbiból fia miatt zárták ki, aki részt vett egy diákösszesküvésben. Felesége számtalan kitüntetést kapott a tíz gyermek felnevelése miatt.
Forgó László 1948-ban mint egy diákösszesküvés résztvevőjét (Sáry Gáborral, Karácsonyi Kis Gáborral együtt) egy év börtönbüntetésre ítélt a Fővárosi Népbíróság dr. Jankó Péter által vezetett tanácsa.
1956-ban az Észak-Pest Megyei Tatarozó és Építő Vállalat munkástanácsának tagja. 1990-ben a KDNP váci szervezetének alapító tagja volt. 2003-ban kitüntették a Szabad Magyarországért Érdemkereszttel.

A város hatóságához más hivataloktól különböző ügyekben érkezett megkereső levelek. Iratok: 1743-1847. Névmutató: 1758. A Litterae Missiles több (egymással időben párhuzamos) sorozatból áll. Ezek közül az első levéltár rendezéskor keletkezett mesterséges gyűjteményt kell kiemelni, melyhez névmutató is készítettek 1758-ban.

A város útburkolatának igénybevétele alapján a fuvarok, állatok után ún. kövezetvám-illetéket szedett.

Győr város törvényszéke üléseiről vezetett jegyzőkönyvek és a hozzájuk tartozó iratok és segédkönyvek tartoznak ebbe az iratsorozatba. Az anyag főképpen polgári pereket tartalmaz, bár kezdetben a bűnügyekről nem vezettek külön jegyzőkönyveket. Jegyzőkönyvek: 1760-1850-ig terjednek. Iktató: 1836 és 1857. Névmutató a jegyzőkönyvekhez: 1795-1812 és 1833-1842. 1843-1850-ig egybekötve a jegyzőkönyvekkel. Iratok: (polgári perek) 1600-1849. Névmutató az iratokhoz (Processus civiles): 1600-1849. Iratok: (Proccesus in Prothocollis reperibilis) XVII. sz. egy doboz. A győri püspöki, abdai és magyaróvári vámok ügyében vitt perek irományai: 1823-1825-ig egy dobozban találhatók. A győri püspökségtől 1846-ban megváltott vámok iratai, hozzákötve:
acta ad excessus teloniales pertinentia: 1782-1825-ig egy doboz. A jegyzőkönyvekben az egyes ügyek évenként újrakezdődő sorszámozással jelölve. A névmutatók a jegyzőkönyv lapszámára és a bejegyzések számára utalnak. 1794-ig és 1813-tól 1832-ig nincsenek mutatók. Az iratokat időrendbe szedték és folytatólagos sorszámozással látták el. Az iratok jelenleg 1-4964-ig futó sorszámmal vannak ellátva. Névmutatójuk csak az irat számára utal. A jegyzőkönyv és az ügyirat közötti összefüggés sehol nincs feltüntetve. A Processus in Proth. rep. sorozat iratai 1-43-ig sorszámozva.

Győr város törvényszékén bűnfenyítő ügyekben vezetett jegyzőkönyvek és bűnfenyítő ügyekben keletkezett iratok tartoznak 1720-1850-ig.
A jegyzőkönyvhöz mutató nincsen. Az iratok 1-297-ig terjedő sorszámozással vannak ellátva és egy doboz található 1825-1841 évjelzéssel ellátva. Ez utóbbi forrás együttes iratai nincsenek bevezetve a névmutatóba. A többi doboz irataihoz névmutató készült, amely az ügyben érdekelt felek neveit, az irat keletkezési évét és számát mutatja. A mutatóba fel nem vett fenyítő ügyek, és a „Missiles in criminalibus" feliratú iratdoboz iratai részben időrendben találhatók, részben rendezetlenek. Ezekhez mutató nincs.

A polgármesteri hivatal műszaki osztálya ügykörénél fogva – amelyet a városrendezés, városfejlesztés, a köz- és magánépítkezések, út- és járdaépítés, csatornázás és köztisztaság alakított – alapvetően a döntések végrehajtását intézte, de szakismeretei révén tanácsadóként az egyes műszaki ügyekben történt döntéshozatalt is befolyásolhatta, különösen abban az esetben, ha azok testületi szervek elé kerültek.

A Közellátási Iroda fő feladata a II. világháború utáni szűkös években az élelmiszerek begyűjtése és újraelosztása volt. A polgármesteri hivatal keretein belül működött, tevékenységét a Közellátásügyi Minisztériumtól és az Észak-Pestvármegyei és Budapesti Közellátási Felügyelőségtől kapott utasítások szerint végezte. Ezen utasítások – sajnos hiányosan – az állagban megtalálhatóak.

Az árvaszék 1878 előtti, valamint 1878. és 1879. évi levelezése (tartalmi kivonata) a 414. raktári egységszám alatti levelezések könyvében található.
1878-tól 1902-ig visszacsatolós iktatást végeztek. 1903–1949 között előrecsatolós iktatási rendszert alkalmaztak. Minden ügyirat külön irattári számot kapott, mely három részből állt: az ügyirat típusát jelölő római számból (I. felsőbb rendeletek, II. hivatalból kezdeményezett ügyek, III. más árvaszékektől átvett ügyek), egy sorszámból és az ügyben történt első iktatás évszámából. Az iratokat évenként az irattári számok sorrendjében helyezték el az irattárban. A több éven át tartó ügyek aktái az ügyben történt első iktatás événél találhatóak. (Ezt a rendet megtartottuk az iratok rendezése során.)
1950-ben a közigazgatási rendszámos iratkezelést alkalmazták.

Közgyűlési jegyzőkönyvek 1876–1889
Társulati elnöki iratok 1881–1889
Felsőbb hatóságok leiratai 1874–1888
Feliratok 1880, 1882
Beadványok 1887
Pénztári kimutatások 1877–1886
Nyugták, számlák 1876–1888
Szerződések 1881
Bizonyítványok 1875–1886