Töredékes jegyzőkönyvek és fogalmazványok
- HU VLKI IV-1010-a-2
- Reeks
- 1728–1845
310 results with digital objects Show results with digital objects
Töredékes jegyzőkönyvek és fogalmazványok
Székesfehérvár város Bizottmányi Közgyűlésének iratai
Székesfehérváron 1848. május 24-én jött létre az új helyhatóság, amelynek iratai többségében magyar nyelvűek, de van közte német nyelvű irat is. Az a) állag jegyzőkönyveinek tisztázati és fogalmazati példányai egyaránt fennmaradtak. A jegyzőkönyvi
bejegyzések sorszáma megegyezik a kapcsolódó, b) állagban található ügyirat számával, így a segédkönyvek – mutatók – számai mindkettőre vonatkoznak. Az iratanyag jelentős forrásértéket képvisel, mivel teljes áttekintést nyújt az 1848–49. évek városi történéseiről, a főhatóságok és más törvényhatóságok átiratai pedig számos jelentős országos eseménnyel kapcsolatban tartalmaznak adatokat.
Választmányi ülések jegyzőkönyvei
Az a) állagban található csaknem teljes, hitelesített, évente újra kezdődő sorszámozású jegyzőkönyvek a korszak hű képét adják. Bemutatják a várost, annak mindennapi életét, a választmány hatáskörébe tartozó teendők sokrétűségét, az alkotmányjogi küzdelmeket és a polgárosodás folyamatát.
Iratok (lásd: a tanácsi iratok között)
Székesfehérvár város Városhatósági Közgyűlésének iratai
A Városhatósági Közgyűlés feladata a törvényhatóság újjászervezésére irányuló szervezőbizottmány létrehozása volt. Szerepe a Törvényhatósági Bizottság létrejöttéig van.
Székesfehérvár város Tanácsának iratai
A fond Székesfehérvár város legfontosabb közigazgatási szervének iratait tartalmazza. A városigazgatás szinte minden területét felöleli az iratanyag. A jegyzőkönyvek és iratok kutatásához eredeti segédkönyvek – mutatók – állnak rendelkezésre. Megjegyzendő, hogy a város polgármesterének általános iratai – a IV. B. 1110. fond b) állaga – az 1859. évet követően e fond b) állagában folytatódnak. Ugyancsak itt találhatók az 1861. évről a város Bizottmányi Közgyűlése iratainak b) állaga – IV. B. 1104. b) – is. Forrásadottságai miatt különösen kiemelendő a c) állag, a népszámlálási iratok anyaga, amely 3 korszakból őriz adatokat: 1850, 1857, 1869. A felvételi ívek városrészenként következnek. Az összeírólapok és a házankénti összesítések szintén
városrészenként, s a házszámok sorrendjében készültek. Az 1857. évi népszámlálásban külön egységet alkot az idegenek összeírása. A d) állagban található katonai iratok között a sorozási nyilvántartásokban, valamint a szabadságolt és elbocsátott katonák nyilvántartásában értékes információk vannak. Kiemelendő még az e) állag is, a végrendeletek anyaga. Nyelvük magyar és
német vegyesen. Kutatásához korabeli és új segédlet is rendelkezésre áll.
Árvaügyi választmányi ülés jegyzőkönyvei
Székesfehérvár város Telekhivatalának iratai
A fond jelentős részét alkotja az 1849. X. 20-i pátensen alapuló telekkönyvi kivonatok sorozata. Szerepel az anyagban a birtokosok névjegyzéke 1851–1860, az 1851. évi telekösszeírások anyaga, valamint az 1868–1883 közötti évekből származó teleknyilvántartási birtokkivonatok.
Székesfehérvár város Számvevői Hivatalának iratai (Házipénztári főkönyvek és főnaplók)
A hivatal az önkormányzat vagyonával, s annak változásaival foglalkozó szakhivatal. A hivatal fontosságát mutatja, hogy 1848 júliusában Székesfehérvár város tanácsa kinyilvánította, hogy a számvevőre minden bizottságban szükség van, így tagja is lett azoknak. A hivatal új szabályozását a fond utolsó évében kezdeményezték. Ekkor a város közgyűlése bizottságot küldött ki a
számvevői gyakorlat ellenőrzésére. Az 1872. évi szervezési szabályrendelet 58. §-a rendelkezik ugyan a számvevőségről, de különös változtatást nem hoz, fenntartja az egyes pénztárak önállóságát.
A fondban házipénztári iratok, házipénztári számadási okmányok találhatóak, évrendben elhelyezve. Utóbbiakban viszonylag sok név található. A nyugtákból kiderül sok fehérvári polgár foglalkozása. Kimutatásokat találhatunk a városi kifizetésekről, amelyekben az egyes foglalkozási csoportok tagjaira lelhetünk adatokat, elsősorban a nagyobb jelentőségű, város által megrendelt munkálatok esetében vannak érdemleges adatok.
A Székesfehérvári városilag Kiküldött Bíróság iratai
A szabadságharc leverése után az államszervezeti változtatásokkal a törvénykezés felépítése is átalakult. A Ferenc József által 1849. november 3-án jóváhagyott nyílt parancs szerinti eleinte ideiglenes igazságügyi átszervezést némi módosítással 1854-ben véglegesítették, s e rendszer szerint működtették 1861-ig.