Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Vállalkozásokat Segítő Iroda iratai
- HU VLKI XXXVII-0012
- Fond
- 1991–1994
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
2 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Vállalkozásokat Segítő Iroda iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Vagyongazdálkodási Iroda iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Tanácsi és törvényszéki ügyviteli iratok (Acta politica et iuridica)
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A b) állag a tanácsi és törvényszéki ügyviteli iratokat foglalja magában az 1689–1787 közötti évekből melyhez mutatók vannak.
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Betáblázási jegyzőkönyvek (Protocolla intabulationum) és iratok
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Katonai ügyek iratai (Acta militaria)
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Országgyűlési iratok (Acta dietalia)
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A szabad királyi városok II. József halála után nem nyerték vissza széles körű önkormányzatukat, egyre inkább a Helytartótanács és a Magyar Kamara irányítása alá kerültek. A kormányszékek utasításainak végrehajtásáról, a városi önkormányzat pontosabb ellenőrzéséről a királyi biztosokon keresztül gondoskodott az udvar. Így jogkörük – 18. századi elődeikhez viszonyítva – a 19. sz. első
évtizedeiben egyre sokoldalúbbá vált, és a városok életének minden területén egyre inkább beleszóltak az ügyekbe.
Az anyag tartalmazza a királyi biztosi ülések jegyzőkönyveit (1840–1845), a Helytartótanács leiratait, a királyi biztos és a városi tanács levelezését, a városi tisztviselőknek a királyi biztoshoz írt leveleit. A királyi biztosi ülések jegyzőkönyveiben számos, a város polgáraira vonatkozó adat található, így a városnak hitelt nyújtók névsora is. Különösen érdekes források a város
polgárainak a királyi biztoshoz írt folyamodványai. Az iratanyag latin, német és magyar nyelvű.