A váci székhelyű Elektro Szignál TV a város első magántelevíziója volt. Tevékenységi területe kiterjedt a környékbeli településekre is. A váci képviselő-testületi ülésekről készített felvételek nemcsak a B)-vel jelölt sorozatban találhatók meg, hanem a A) sorozatban is.
A Váci Egyházmegye intézmenyei közé tartozó Katolikus TV 1996–2007. évi adásai is megtalálhatók az iratanyagban.

Nagyobb részt kötetek, kisebb részt pénzügyi iratok.

Vác Város Képviselő-testülete a vonatkozó jogszabályok és az önkormányzat szervezési szabályrendelete alapján létesített különféle állandó és ad hoc jellegű bizottságokat. Ezek iratanyaga rendkívül hiányosan maradt fenn. A bizottsági iratok egy részét önállóan, de minden irattári struktúrát nélkülözően kezelték. A tiszti értekezlet jegyzőkönyveit a 7729/1943., az egyesített Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jegyzőkönyveinek egy részét a 7728/1943., míg a Termelési Bizottság jegyzőkönyveinek egy részét a 461/1949. polgm. hivatali iktatószám alatt gyűjtötték össze. Ezeket innét a rendezés során kiemeltük, egyesítettük a sorozatokat és a jelen gyűjtőállagba soroltuk be. Nem bizottsági iratanyag is került az állagba, a tiszti értekezleti jegyzőkönyvek, de jellege és csekély terjedelme miatt szintén ide soroltuk be. Hasonló funkcióval, még a tanácsrendszer előtt működött 1950-ben az ún. Operatív Bizottság, melynek jegyzőkönyvei a V. 91-a Vác Város Képviselő-testületének iratai fond 75. raktári egységében találhatók. A Termelési Bizottság működése némiképpen eltért a többi bizottság működésétől, és önállóan iktatott.

Törvénykezési ügyekben Győr városához érkezett királyi parancsok: 1603-1835-ig. Az iratok 1-1641-ig tartó sorszám
szerint rendezve. Az érdekeltek neveit tartalmazó névmutató az irat keletkezési évére és számára utal.

Püspökvác törökkor előtti levéltári iratanyaga megsemmisült, az ezt követő korszak iratanyaga is részben elpusztult, részben erőteljesen és szakszerűtlenül többször is selejtezték. Az 1743-ig területileg és közigazgatásilag osztatlan Vác város levéltári anyagát sem a korábbi, sem a jelenlegi rendezés során nem választottuk el az ekkor alakuló Püspökvác (illetve Káptalanvác) iratanyagától. Az 1712 és 1769 között önálló jobbágyközség, Kisvác iratanyaga nem maradt fenn, de a település történetére vonatkozó kevés irat megtalálható az „anyaközség”, Püspökvác irataiban.

Az állagban a Vác Város Árvaszékének illetékessége alá tartozó gyámokról és gondnokokról, illetve gyámoltakról és gondnokoltakról vezetett különféle nyilvántartások és törzskönyvi lapok találhatóak.

Alapszabályzat 1874 (3 db)
Felsőbb hatóságok leiratai 1880
Nyugták, számlák 1875–1879
Bizonyítványok 1882–1885

1. kötet Céhszabályzat 1781 (Függőpecséttel)
2. kötet Általános céhszabályzat 1828 „Közönséges céhbeli cikkelyek…”
3. kötet Tanonclajstrom 1785–1874
4. kötet Társpohár befizetések nyilvántartása 1818–1889
5. füzet Csizmadia kölcsönös raktári egylet alapszabályzata é. n.
6. füzet Jegyzék a temetkezési illetékekről, 1860
7. irat Straub Jakab (Jakob) szabadulólevele 1783
8. irat Borovatz Pál (Pavel) szabadulólevele, 1815
9. irat Fischer Fülöp (Philipp) szabadulólevele, 1854
10. csomó Keresztlevelek 1720–1834 A–W
11. csomó Kérvények, határozatok 1759–1888 (Váci Csizmadia Ipartársulat is)
12. csomó Álmesterek (kontárok) eltiltása mesterségük gyakorlásától 1794–1795
13. csomó Horváth József remekelésével és mesterré fogadásával kapcsolatos iratok, 1845–1846
14. irat Statisztika a váci irgalmasrendi kórház betegeiről, 1836–1837 (Nyomtatvány)

Forgó (eredeti nevén Vogel) Mihály (1910–1985) nagymarosi sváb családból származó vízvezetékszerelő és bádogmester és felesége, Oravecz Etelka (1900–1981) 1923-ban Nagymaroson házasodott össze, és tíz gyermekük született, köztük Forgó László (1928), aki a családi iratokat a levéltárnak ajándékozta.
Forgó Mihály Cserni István bádogosmesternél tanulta ki a szakmát, és tett 1918-ban segédvizsgát.
1918-ban besorozták, de a frontra már nem vitték ki. Hazatérte után egykori mestere özvegyénél, majd 1923-tól önállóan gyakorolta a mesterséget. Műhelye Vácott a Petróczy u. 3., önállósodása után a Dr. Csányi L. krt. és Kossuth u. sarkán levő épületben volt. Szakmai és politikai szervezetek munkájában is részt vett. 1944. július 2. és1948. május 23. között a Vác és Vidéke Ipartestület elnöke, egyúttal a Quell Rudolf Otthon alapítvány kezelője. 1945-től a Váci Nemzeti Bizottság FKGP által delegált tagja,
1948-ban az SZDP tagja. Ez utóbbiból fia miatt zárták ki, aki részt vett egy diákösszesküvésben. Felesége számtalan kitüntetést kapott a tíz gyermek felnevelése miatt.
Forgó László 1948-ban mint egy diákösszesküvés résztvevőjét (Sáry Gáborral, Karácsonyi Kis Gáborral együtt) egy év börtönbüntetésre ítélt a Fővárosi Népbíróság dr. Jankó Péter által vezetett tanácsa.
1956-ban az Észak-Pest Megyei Tatarozó és Építő Vállalat munkástanácsának tagja. 1990-ben a KDNP váci szervezetének alapító tagja volt. 2003-ban kitüntették a Szabad Magyarországért Érdemkereszttel.

Alapszabályzat 1874
Felsőbb hatóságok leiratai 1880–1886
Bizonyítványok 1876–1882