Az egyesített Győr-Moson vármegyei alispánok értesítései a várost érintő ügyekben. Az iratok 1-tõl 1891-ig terjedő, az időrendet követő sorszám szerint rendezve. A név- és tárgymutató utal a keletkezési évére, az irat eredeti elhelyezésére (ladula, fasciculus) és számára.

Nyilvántartás az udvari kamarának illetve a kincstárnak hadi szükségletekre előlegezett kölcsönökről és egyéb szolgáltatásokról. A könyv néhány bejegyzést tartalmaz. Az egyes bejegyzések rendszerint tartalmazzák a kölcsönzésre vonatkozó felsőbb rendelkezést és a kölcsön összegét.

A vármegyei hatósággal folytatott hivatalos ügymenet átiratai. Az iratok időrendi sorrendben taláhatóak.

Kötelezvények, adóslevelek betáblázási jegyzőkönyvei. A bejegyzések évenként újrakezdődő sorszámozással vannak ellátva. A kötetek elején vagy a végén névmutató van, mely az érdekelt személyek neveit tartalmazza betűrendben és a kötet oldal- és ügyszámára utal.

Magánosok kérvényei a városi tanácshoz vegyes közigazgatási ügyekben (1743 -1758) Az iratok 1-tõl 340-ig terjedő sorszám szerint rendezettek. Segédeszközül az 1758-ban készült névmutató használható, ez az irat számára utal. Az iratsorozat összefügg a tanácsi jegyzőkönyvekkel. Az 1-tõl 71-ig a számozott iratok hiányoznak.

A városi hatóság által vegyes ügyekben megejtett vizsgálatok irata. Négy úgynevezett csomó iratanyagát időrendbe szedték és 1-től 257-ig futó sorszámmal látták el. Ehhez névmutatót is készítettek, mely az irat keletkezési évére és számára utal. Három csomóban időrendben szerepelnek ugyan az iratok, de nincsenek sorszámozva és nincs hozzá mutató sem. Az iratok ugyanabból a korból valók, mint az előzőek, valószínű, hogy ez a három csomó egy későbbi gyűjtés eredménye.

Folyamodások, megkeresések, kérvények a városhoz közigazgatási ügyekben. Az iratanyag az iktató (tanácsi jegyzőkönyv) folyószámának sorrendjében találhatók

Magánfelek vegyes ügyeket tartalmazó iratainak gyűjteménye. Iratok: (1735-1786). Névmutató: 1735-1786. Az iratok 1-tõl 569-ig tartó sorszám szerint rendezettek. A betűsoros névmutató az irat keletkezési évére (régi elhelyezésére) és számára utal.

A város tanácsához érkezett megkereséseknek, leiratoknak, leveleknek megválaszolt fogalmazásai különböző tárgyakban. Az iratok évenkénti újrakezdődő sorszámozás szerint rendezettek. Az 1743-tól 1752-ig keletkezett iratok egy csomóban vannak csoportosítva folyamatos sorszámozással. A név- és tárgymutatók évenként betűrendben készültek, amelyek tartalmazzák az érintett nevét, az irat keltét és számát.

Vegyes tárgyú fogalmazások másolatai, valamint a kiadásnál szükséges levélminták, továbbá a hivatalnoki esküminták gyűjteménye. A jegyzőkönyvek: 1743-1788. (Protocollum expeditiorum copiatorum) A 3-tól a 14-dik kötetig időrendi sorrendben vegyes tárgyú fogalmazásokat tartalmaz. A kötetek végén 1743-1777-ig név- és tárgymutatók találhatók. Az első kötet levélformulákat, eskümintákat, a második a királyhoz címzett felterjesztéseket (Raepresentationes 1773-75), a 15-dik kötet pedig a városhoz beadott kérvényekre (Instantiae) hozott döntéseket tartalmazza (1784-88). Ezekhez viszont nincs mutató könyv.

Magánosoknak a városhoz intézett tiltakozásai, óvástételei stb., vegyes ügyekben.(1613-1838) Az első csomó az 1758-ig keletkezett iratokat tartalmazza, időrendben 1-tõl 136-ig terjedő sorszámmal. Ehhez az anyaghoz 1758-ban névmutató készült, amely az irat keletkezési évét és számát jelöli meg. Az 1759-tõl 1838-ig terjedő forrásanyag évek szerint van rendezve, viszont ehhez az anyaghoz nincs mutató. Az 1775-1799-ig terjedő forrásanyag hiányzik. A

Ügyviteli utasítások egyes városi hivatalok és tisztviselők részére, főképpen a piaci helypénz, vásári rendtartás és pénzkezelés tárgyában. Továbbá a városi tisztviselők és alkalmazottak részére készült esküminták gyűjteménye: 1753-1813-ig terjedően. Az ügyviteli utasítások jegyzőkönyve időrendben tartalmazza a bejegyzéseket. A két kötet azonban időben párhuzamosan van vezetve. Az esküminták jegyzőkönyveinek első kötetéhez nincs segédeszköz, a másik két kötethez viszont van, mely az oldalszámra utal.