Győr gazdasági bizottságának jegyzőkönyvei
- HU GyVL IV-1057
- Fonds
- 1743–1849
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
168 résultats avec objets numériques Afficher les résultats avec des objets numériques
Győr gazdasági bizottságának jegyzőkönyvei
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr város szegényekre és árvákra ügyelő bizottmányának iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr város kamarási hivatalának iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
A fond a káptalan földesuraság joghatósága alól felszabadult és szabad királyi rangra emelt Győr város házipénztárának (kamarási hivatalának) a vagyon- és pénzkezeléssel kapcsolatos számadás könyveit tartalmazza. A szoros értelemben vett közvetlen bevételeken kívül a házipénztár kezelte az adóhivatal által beszedett állami és városi adókat is, valamint az árvavagyont is. ez utóbbit azonban teljesen elkülönítve. A hivatal szervezete megtartotta eredeti kereteit, ellenőrzését a tanács megszigorította, majd 1831-től kezdve a számvevői hivatal vette át. Ügymenete a vagyon és pénzkezelési teendők szaporodásával áttekinthetőbb számadás vezetést követelt.
Győr város adópénztárának iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr város árva-pénztárának iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr város vásári bírósága és csendőrségének iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
A Győri vásári bíróság és vásári csendőrség által vezetett jegyzőkönyvek. A vásári bíróság a vásári adás-vétel folytán keletkezett és szóban bejelentett panasz ügyében ítélkezett, gyakran szakértők (pl.: állatorvos) meghallgatásával. Jogos panasz esetén az adás-vétel érvényét megszüntette. A vásári csendőrség az országos vásárok alkalmával történt lopásokra, kihágásokra és rendbontásokra ügyelt. A gyűjteményben található még a lopásokra, adósságokra, kihágásokra, feljelentésekre stb., naplószerű töredékes feljegyzés, továbbá a kéjnőkre vonatkozó nyilvántartások és vizsgálatok: 1829-1859-ig terjedően.
A vásári bíróság jegyzőkönyvében a tárgyalt ügyek sorszámmal vannak ellátva. A kötet végén lévő névmutató oldal és ügyszámra utal.
Győr város törvényszékének iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Székesfehérvár város ideiglenes cs. és kir. Biztosának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Bizottmányi Közgyűlésének iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérváron 1848. május 24-én jött létre az új helyhatóság, amelynek iratai többségében magyar nyelvűek, de van közte német nyelvű irat is. Az a) állag jegyzőkönyveinek tisztázati és fogalmazati példányai egyaránt fennmaradtak. A jegyzőkönyvi
bejegyzések sorszáma megegyezik a kapcsolódó, b) állagban található ügyirat számával, így a segédkönyvek – mutatók – számai mindkettőre vonatkoznak. Az iratanyag jelentős forrásértéket képvisel, mivel teljes áttekintést nyújt az 1848–49. évek városi történéseiről, a főhatóságok és más törvényhatóságok átiratai pedig számos jelentős országos eseménnyel kapcsolatban tartalmaznak adatokat.
Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Győr város árva-bizotmányának jegyzőkönyvei
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Székesfehérvár város Községtanácsának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A „községi közügyek ideiglenes rendezéséről” 1851. aug. 18-án kiadott belügyminiszteri rendelet végrehajtása során a kerületi főispánok javaslatára a helytartó által 3 évre kinevezett képviselőkből országszerte megalakultak a „községtanácsok”. Székesfehérvárott 1851. nov. 27-én a megyei főnök népgyűlésen ismertette a kinevezettek névsorát, akiket a 3 év lejárta után 1855. ápr. 26-án szinte teljes számban újra jelöltek. Az „ideiglenes”-nek nevezett rend 1859. október 22-ig tartott. Ekkor iktatták be az új polgármestert, aki december 16-án „új rendet és ügymenetet” léptetett életbe, s ezen változtatást csak az 1860. évi Októberi Diploma bevezetése hozott. A „községtanács” vagy „községi választmány” volt a városi tanács mellett a község gazdája. Önkormányzati jogköre kevés, az is ideiglenes jellegű. Feladata a városi ügyek intézése, a felsőbb helyről érkezett intézkedések végrehajtása volt. A kinevezett tisztikar a kormányzattól függött. A politikai hatalom ellenőrizte a községtanácsra átruházott jogkörök végrehajtását. Emellett a községi választmány még megmaradt helyhatósági jogkörével a külön törvény által nem szabályozott esetekben igyekezett – sokszor eredményesen – a város statútumainak, a múltban élvezett szkv.-i kiváltságainak érvényt szerezni. 1850. december 1-től Székesfehérvár a Fejér megyei főnökség közvetlen felügyelete alá került, kerületileg viszont a sopronitól a pest-budaihoz csatolták, s az anyaországi 5 kerület felett a helytartóság budai osztálya állt. A helytartó 1851-ben a polgármester, a főügyviselő, a házi pénztárnok mellett 2 fizetéses tanácsnokot és 25 képviselőt nevezett ki. A „fejedelmi” és a városi ügyek intézését a városi tisztviselők mellett a lakosság arányában 6 fizetés nélküli tanácsnok látta el, akiket a 25 képviselő saját soraiból választott. A községtanács a rendszeres, szokványos munkák elvégzésére alkalmi vagy állandó bizottságokat alakított, egy-egy tanácsnok, vagy képviselő vezetésével. 1851–1859 között Székesfehérváron a következő 16 bizottság létesült: közmunkafelhasználási, rendőrségi teendőkre és előfogatok kiszolgáltatására felügyelő, gazdasági, katonai-beszállásolási, kórházi, árva, szépítési, városi pénztárak számadását ellenőrző, iskolai és újoncozási, telekfelszólalási, marhavész, betegek-öregek intézete és a koldulás megszüntetésére alakított, csatornák és járdák készítésére felügyelő, téglaégetésre felügyelő, borfogyasztási, háztetőknek nem gyúlékony anyagokkal fedésére felügyelő bizottmány. Az 1859. december 16-án életbe léptetett „új rend” a városi hatóság munkáit egy-egy „osztályfőnök” vezetésével 3 osztályba sorolta: a város gazdaságának és pénzügyeinek intézése, a rendőrségi és peres ügyek, és a közigazgatási munkák. Ez a felosztás túlélte a Bach-féle provizóriumot, a későbbi évtizedekben kialakult tanácsi ügyosztályok csíráinak lehet tekinteni őket.
Székesfehérvár város Bizottmányi Közgyűlésének iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Az 1860. október 20-án kiadott Októberi Diploma rendelkezései értelmében Székesfehérvár törvényhatósági bizottmányát is újjászervezték. 1860. december 27-én tartották az első bizottmányi közgyűlést. A bizottmányi közgyűlés utolsó alkalommal 1861. szept. 4-én ült össze.
Az 1861. szeptember 8-ról kelt kir. udvari rendelet a város bizottmányát feloszlatta.
A fond két állagból áll. Az a) állagban közgyűlési jegyzőkönyv található, amelynek eredeti segédkönyve – mutató – is rendelkezésre áll. A b) állag, az 1861. év közgyűlési iratai a tanácsi iratok között – IV. B. 1107. b) – találhatók.
Győr város házipénztárának iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
A fond a polgári reformtörvények folytán részben átszervezett szab. kir. Győr város vagyon- és pénzkezelését ellátó házipénztár (kamarási hivatal) számadási naplóit tartalmazza. A hivatal hatásköre és szervezete szempontjából az időszak során változások nem történtek, de az ellenőrzést a számvevői hivatal mellett az új rendelkezések szerint megalakított tanács fokozott mértékben gyakorolta.
Székesfehérvár város Polgári Választmányának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A Polgári Választmány hatásköre a Bach-korszakbeli községi tanácsi választmányéval egyezik meg. A testület tagjai a polgármester, a főbíró, a városkapitány, a tanácsnokok és a választott polgárok voltak. A testületi szervnek különösen gazdasági ügyekben, valamint a tisztikar választásában volt szerepe.
Az a) állag a jegyzőkönyveket, a b) állag az iratokat foglalja magában.
Győr város adópénztárának iratai
Fait partie de Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Székesfehérvár város Városhatósági Közgyűlésének iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A Városhatósági Közgyűlés feladata a törvényhatóság újjászervezésére irányuló szervezőbizottmány létrehozása volt. Szerepe a Törvényhatósági Bizottság létrejöttéig van.
Székesfehérvár város Tanácsának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A fond Székesfehérvár város legfontosabb közigazgatási szervének iratait tartalmazza. A városigazgatás szinte minden területét felöleli az iratanyag. A jegyzőkönyvek és iratok kutatásához eredeti segédkönyvek – mutatók – állnak rendelkezésre. Megjegyzendő, hogy a város polgármesterének általános iratai – a IV. B. 1110. fond b) állaga – az 1859. évet követően e fond b) állagában folytatódnak. Ugyancsak itt találhatók az 1861. évről a város Bizottmányi Közgyűlése iratainak b) állaga – IV. B. 1104. b) – is. Forrásadottságai miatt különösen kiemelendő a c) állag, a népszámlálási iratok anyaga, amely 3 korszakból őriz adatokat: 1850, 1857, 1869. A felvételi ívek városrészenként következnek. Az összeírólapok és a házankénti összesítések szintén
városrészenként, s a házszámok sorrendjében készültek. Az 1857. évi népszámlálásban külön egységet alkot az idegenek összeírása. A d) állagban található katonai iratok között a sorozási nyilvántartásokban, valamint a szabadságolt és elbocsátott katonák nyilvántartásában értékes információk vannak. Kiemelendő még az e) állag is, a végrendeletek anyaga. Nyelvük magyar és
német vegyesen. Kutatásához korabeli és új segédlet is rendelkezésre áll.