A család váci ágára vonatkozó adatok – az átadott iratanyag alapján – a 19. század elejéig vezethetők vissza. A család Vácott a Tabán utcában, majd a Liszt Ferenc (rakpart) sétány 15. sz. házban lakott. Emerich Lajos váci rendőrkapitányként működött a 19. század utolsó harmadában. Vehovszky László (1897–1955) kereskedelmi tengerésztisztként kezdte pályáját, majd 1939–1940-ben a haditengerészetnél szolgált. Emerich László (1879–1933) MÁV-főtisztviselőként többféle beosztásban dolgozott.
Vehovszky Erzsébet (1920–2005) – akit az Emerich család örökbe is fogadott, és ekkortól viselte a Vehovszky–Emerich családnevet – rendkívül tehetséges tanulóként a budapesti Baár–Madas Református Gimnáziumban tanult tovább, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett német szakon. Dr. Lőrincze Lajos nyelvészprofesszorral kötött házasságot.

1. doboz
   Okmánytár
   Adás-vételi szerződés 1947
   Alapszabály 1947
   Gyártörténet é. n.
   Tervek
   Ipari üzemi részletterv 1951
   Éves terv 1980
   Általános vizsgálat 1947
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1947
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1948
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1949. jan. 1.
   Mérleg, III–IV. negyedév és éves 1949
   Alapmérleg 1950. jan. 1.
   Mérleg, I., III–IV. negyedév és éves 1950
2. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1951, 1952
3. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1953
4. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1954
5. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1955
   Mérleg, I–III. negyedév 1956
6. doboz
   Mérleg, IV. negyedév és éves 1956
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1957, 1958
7. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1959, 1960
8. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966
9. doboz
   Mérleg, I–IV. negyedév és éves 1968, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974
10. doboz
    Vállalati belső információ (havi) 1969, 1970, 1971, 1972,
11. doboz
    Vállalati belső információ (havi) 1973, 1974, 1975
12. doboz
    Vállalati belső információ (havi) 1976, 1977, 1978
    Anyagellátási beszámolójelentés I–III. n. év 1965
    Anyagellátási beszámolójelentés I–IV. n. é. és éves 1966
    Anyagellátási beszámolójelentés I–IV. n. é. és éves 1967
    Anyagellátási beszámolójelentés IV. n. év 1968
13. doboz
    Éves iparstatisztikai beszámolójelentés 1951, 1979, 1980
    Termelési jelentések 1953, 1955, 1966
    Egyéb statisztikai jelentések 1955, 1965–1967

A) Vezetőségi ülési jegyzőkönyvek 1950; 1973;
B) Az államosítás iratai 1948;
C) Levelezés a felügyeleti hatóságokkal 1948—1973;
D) Adóügyi iratok 1948—1951;
E) ......
F) Ügyviteli iratok 1950–1959;
G) Szociális és munkásellátási ügyek 1956—1987;
H) Rendészeti ügyek 1962—1975;
I) Igazgatói levelezés 1957:
J) Igazgatói Tanács iratai 1968—1975;
K) Belső ellenőrzés iratai 1960—1970.

A Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és Városai című sorozat Temes Vármegye kötete szerint a Pikéthy (Pigethy) család az egykori Temes vármegyei Angyalkútról (korábban Kisfalud, német neve: Engelsbrunn) származik. Ez a Maros menti kisközség javában németajkú volt.
A jelenlegi településre Neumann József lippai sótári tiszt 1766-ban német telepeseket telepített le.
1782-ben Pigethy Mihály vette meg a birtokot a kincstártól. Utóda Pikéthy István volt.
Pikéthy Tibor levelei között megtalálható a Magyar Királyi Országos Levéltár köszönetnyilvánító levele 1941-ből, amikor Pikéthy egy családjára vonatkozó adománylevelet adott örökletétként a levéltárnak. A levél alapján I. Ferenc király Bécsben 1801. augusztus 7-én „Pigetti” István részére kiadott adománylevele a Temes vármegyei „Kiss-Falu” birtokra vonatkozott és a Pigetti István nemességét elismerő kihirdetési záradékot 1842. február 10-én vezették rá.
Pikéthy Tibor nagyapja kisfaludi Pikéthy Károly 1805?-ben született és 1880-ban Budapesten halt meg. Három gyermeke volt: Gusztáv, Árpád, Etelka.
Pikéthy Ágoston (Pikgetti Gusztáv) honvéd tábornok 1805-ben született Kisfalun. 1822-től hadfi, 1839-től főszázados a 2. huszárezredben. 1848. májusától részt vett a délvidéki harcokban. 1849-től alezredes, később ezredes és ezredparancsnok, 3. osztályú katonai érdemrenddel tüntették ki, a 3. hadtest lovashadosztályának parancsnoka. 1849. július 1-től tábornok, a Feldunai hadsereg lovasságának főparancsnoka, július közepétől szolgálaton kívül (beteg). Budapesten 1850-ben a császári hadbíróság
5 évi várfogságra ítélte. 1876-ban halt meg Solymos Bucsaván (Arad vármegye) (forrás: Bona Gábor Tábornokok és törzstisztek a szabadságarcban 1848–49.)
Pikéthy Gusztáv, Pikéthy Tibor édesapja, déli vasúti főtiszt, állomásfőnök 1899-ben 56 évesen hunyt el, Nagykanizsán. Felesége Ritter Stefánia zongorista 1915-ben halt meg, Győrszentmártonban temették el. Gyermekeik: Ilona, Aranka és Tibor.
Pikéthy Tibor 1884. március 28-án született Komárom – Újszőnyben.
Nagykanizsán járt gimnáziumba, majd 1904-ben a Győri Tanítóképző Főiskolán szerzett oklevelet. Első zenei és zeneelméleti tanítómestere Kirchner Elek volt. Életpályáját Pannonhalmán a bencés apátságban kezdte meg. Tanítói működése mellett magánúton 1907-ben elvégezte a Zeneakadémia tanárképző szakát. 1915-ben jelentkezett a Zeneakadémia zeneszerzési szakára, ahol karnagyi és zeneszerzői diplomát szerzett.
Néhány éves tanítás után meghívták Vácra, ahol a püspöki székesegyház karnagya lett. 1915-től Vácon tanított, ahol 1934-ben megalakította az első államilag engedélyezett zeneiskolát. 1946-ban egyházzenei igazgatóvá nevezték ki. Közel 80 éves koráig otthonában is képezte magántanítványait.
Tanulmányaival párhuzamosan komoly zeneművei jelentek meg a Rózsavölgyi, Bárd, Klökner Zeneműkiadónál. Első miséjét előadatták a budapesti bazilikában, ahol művét hallva meghívták a Nemzeti Zenedébe tanárnak. Életműve a 105 Opus, zongora-, énekkari- és tíz kötet orgonamű. Béke miséjét a regensburgi Coppenrath Zeneműkiadó adta ki 1934-ben. Egyik legnagyobb koncertműve a B A C H Fantázia J. S. Bach neve felett, mely Brüsszelben jelent meg a Schott cégnél.

1972. július 21-én halt meg otthonában, Vácon, 88 éves korában.
      Pikéthy Tiborné Mányai Mária 1909-ben született Vácon. Pikéthy Tibor második felesége. Pénztárosként dolgozott. 1980. március 4-én meghalt a váci kórházban.
      Pikéthy Alexa 1919-ben született Győrszentmártonban. Édesanyja Gaulacher Róza 1954-ben halt meg Budapesten. Tanulmányait a váci Karolina Római Katolikus Polgári Leányiskolában kezdte, majd a Királyi Állami Tanítóképző Intézetben folytatta Cinkotán. Első férje Kapitány János, második férje Vörös Lajos kirakatrendező, dekoratőr 1909-ben született Debrecenben, és 1990-ben halt meg, temetése az Óbudai temetőben volt.

1. kötet Beslén Márton gombkötő vándorkönyve, 1830
2. kötet Meiszner Alajos festőlegény vándorkönyve, 1850
3. kötet Győrfi János betűnyomó segéd vándorkönyve, 1850
4. kötet Skemál Ferenc takácssegéd vándorkönyve, 1857
5. kötet Koller József sütősegéd vándorkönyve, 1862
6. kötet Fischer János lakatossegéd, vándorkönyve 1862

Krizsek György okl. kőműves- és ácsmester 1886. április 15-én született Vácott, kőműves–ács családban. 1909-ben, apja halála után átvette annak vállalkozását. 1911-ben tett mestervizsgát. Műhelye a Báthori utca 7. szám alatt volt. Vállalkozását 1950. január 24-én államosították. 1959. december 17-én hunyt el Vácott.
Két gyermeke született, egyikük: ifj. Krizsek György (szül. Vác, 1923); a másik gyermek neve az iratokból nem megállapítható.
Apja: Krizsek Ferdinánd (Nándor) kőműves- és ácsmester (szül. Vác, 1857)
Apai nagyszülei: Krizsek Márton és Cseke Erzsébet
Anyja: Szinai Mária
Anyai nagyszülei: Szinai György és Pásztor Julianna