A fond a káptalan földesúri joghatósága alá tartozó Győr város vagyon és pénzkezelését ellátó kamarási hivatalnak a bevételekről és kiadásokról vezetett számadási naplóit és (csekély töredékben) számadási mellékletet tartalmaz. A kamarás tisztsége körül kialakult hivatal a XVIII. század elején kezdte meg működését a városi adóhivatallal egybekötve, de külön személyzettel, amelyhez a kamaráson kívül egy ellenőr és a szükséges segédszemélyzet tartozott. Legfontosabb feladata volt a pénztári teendők ellátása mellett hogy a város vagyon- és pénzkészletében bekövetkezett mindennemű változásról naplót illetve pontos számadásokat vezessen. Munkáját a tanács közvetlenül, valamint közegei által ellenőrizte.
A M. Kir. Helytartótanács Győr városához intézett leiratai katonai ügyekben. Iratok:1733-1783 tárgymutató: 1733-1780 terjednek. A második levéltár rendezéskor az iratokat időrendbe szedték, és az iratokat 1-254-ig futó sorszámmal látták el.
Az egyesített Győr-Moson vármegyei alispánok értesítései a várost érintő ügyekben. Az iratok 1-tõl 1891-ig terjedő, az időrendet követő sorszám szerint rendezve. A név- és tárgymutató utal a keletkezési évére, az irat eredeti elhelyezésére (ladula, fasciculus) és számára.
Vegyes tárgyú fogalmazások másolatai, valamint a kiadásnál szükséges levélminták, továbbá a hivatalnoki esküminták gyűjteménye. A jegyzőkönyvek: 1743-1788. (Protocollum expeditiorum copiatorum) A 3-tól a 14-dik kötetig időrendi sorrendben vegyes tárgyú fogalmazásokat tartalmaz. A kötetek végén 1743-1777-ig név- és tárgymutatók találhatók. Az első kötet levélformulákat, eskümintákat, a második a királyhoz címzett felterjesztéseket (Raepresentationes 1773-75), a 15-dik kötet pedig a városhoz beadott kérvényekre (Instantiae) hozott döntéseket tartalmazza (1784-88). Ezekhez viszont nincs mutató könyv.
Ügyviteli utasítások egyes városi hivatalok és tisztviselők részére, főképpen a piaci helypénz, vásári rendtartás és pénzkezelés tárgyában. Továbbá a városi tisztviselők és alkalmazottak részére készült esküminták gyűjteménye: 1753-1813-ig terjedően. Az ügyviteli utasítások jegyzőkönyve időrendben tartalmazza a bejegyzéseket. A két kötet azonban időben párhuzamosan van vezetve. Az esküminták jegyzőkönyveinek első kötetéhez nincs segédeszköz, a másik két kötethez viszont van, mely az oldalszámra utal.
