A négy községből várossá egyesített Tatabánya város igazgatási feladatainak jobb ellátása érdekében - a polgármester javaslatára - a várost négy kerületre osztották, amelyek bizonyos igazgatási és szervezési feladatokat láttak el (lakásügyek, anyakönyvi igazgatási feladatok, közérdekű tájékoztatás, sorozások, választások szervezése stb.) I. kerület: Alsógalla, Tatabánya; - II. kerület: Bánhida; III. kerület: Felsőgalla, VI-os telep, Mésztelep; - IV. kerület: VII-VIII-as telep, 25, 26 ház.
Az irategyüttes a IV. kerületi kirendeltség töredék iratait tartalmazza.

Feladata a város bevételét jelentő adók és egyéb jövedelemforrások (helypénzek, vásári és piaci jövedelmek, házbérletek, vízdíjak, vigalmi adók, fogyasztási adók stb.) kezelése.

A város helyi irányításának szerve a képviselő-testület volt, amelynek élén a polgármester állt. A város képviselő-testületének közgyűlési jegyzőkönyve a megyei város életének legfontosabb kérdéseivel foglalkozott, a város alakuló közgyűlésétől a tanácsrendszer kialakításáig.

Az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó hivatal feladata volt a város területén élő munkanélküliek munkába állítása, közmunkák szervezése.

A Községi Bíróság hatáskörébe a város lakói közötti, kisértékű, polgári peres ügyek feletti ítélkezés (ingó tartozások, munkabér ügyek, pénzfizetési ügyek stb.) tartoztak.

A gyűjtemény a Polgármesteri Hivatal működése során keletkezett iratokat tartalmazza. Ide tartoznak a polgármester személyes intézkedést igénylő ügyei, a hivatal működésének tárgyi és személyi feltételeit dokumentáló iratok (alkalmazotti létszám, személyi nyilvántartó lapok, bérek stb.)
Külön kiemeljük az alábbi fontos témákat, úgymint az 1948. október 10-i díszközgyűlés elé terjesztendő polgármesteri beszámoló anyagát, kitelepítések névjegyzékeit, orosz katonasírok kimutatását, az 1949. évi országgyűlési képviselő-választások előkészítési anyagait. A dobolási könyv a város területén közhírré teendő magánhirdetések, illetve a hivatal által fontosnak tartott rendeletek.

A rendőri büntetőbíró saját hatáskörben járt el a különféle kihágások (árdrágítás, közbiztonság elleni vétség, engedély nélküli árusítás, kontárkodás, beszolgáltatási kötelezettség elmulasztásta stb.) ügyében.

A Számvevőség a Polgármesteri Hivatal és az általa működtetett intézmények pénz- és vagyonkezelési munkájának ellenőrzésére hivatott intézmény. A töredékesen fennmaradt iratok sorából kiemelendők a városi vállalatok ellenőrzési jegyzőkönyvei.

A szociális titkár feladata volt a városra háruló szociálpolitikai feladatok ellátása, úgymint: szociális munkaterv készítése és felterjesztése a megyei szociális felügyelőnek; rászoruló családok gondozása; a városi szociális intézmények működésének segítése; szociális akciók szervezése; hadifoglyok, hadigondozottak ügyeinek intézése.

A városi tanács, amelynek vezetője a polgármester volt, a városi törvényhatóságok végrehajtó közege, egyben önálló közigazgatási hatóság mindazokban az ügyekben, amelyek illetékességébe tartoztak. Intézte a város gazdasági ügyeit, kezelte a város pénzügyi alapjait, előkészítette a napirendeket a közgyűlés előtti tárgyalásra, végrehajtotta a közgyűlés döntéseit. A polgármester mellett a tanács tagjai voltak: főjegyző, tanácsnokok, tiszti főügyész.

A városi tisztiorvos feladata a közegészségügyi kérdésekben javaslatot tenni a polgármesternek, utasítása szerint eljárni az ügyek ellátásában.

A háborús károk helyreállítására a kormány közmunkaügyi felügyelőségek létrehozását rendelte el, amelyet 1946-ban állami hivatalokká minősítettek, a helyi feladatok ellátásában azonban a polgármester utasításai alapján kellett tevékenykedniük.