- HU VLKI XXXVII-0014-a
- állag
- 1995–1997
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
131 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Püspökvác Mezőváros Tanácsa Tanácsülési jegyzőkönyvek
Ennek része:Vác Város Levéltára
Káptalanvác Mezőváros Tanácsülési jegyzőkönyvek
Ennek része:Vác Város Levéltára
Káptalanvác Mezőváros Tanácsülési jegyzőkönyvek
Ennek része:Vác Város Levéltára
Szigorúan titkos, titkos és szolgálati (üzemi) használatra minősített iratok
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Bajzáth György királyi biztos iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Az állag latin nyelvű, az eredeti számozás szerint rendezett. Bajzáth a keletkezés időpontját vette alapul, és az iratokat nem kapcsolta. Az anyag kis mennyisége miatt a darabonkénti átnézés sem jelent problémát a kutatónak. Az iratok közt sok a feljegyzés jellegű fogalmazvány. A királyi biztosnak a város ügyeibe való sokoldalú beleszólási jogát, és a kormányszékek személyével
kapcsolatos elvárásait az irategyüttes még töredékességében is mutatja. Ahol az anyag kiegészítésre szorul, érdemes a városi tanács jegyzőkönyveit is megnézni. Bajzáth György iratait legnagyobbrészt Iszkaszentgyörgyön, birtokai központjában keltezte, és az irategyüttes a Bajzáth család iratainak (FML XIII. 2.) rendezése során került elő. Az iratok hátlapján lévő jelzet arra mutat, hogy Bajzáth György ezt az anyagot egyéb hivatalos irataitól elkülönítve kezelte.
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Az a) állagban található telekkönyvek (1698–1834) rendkívül sok értékes adatot tartalmaznak a város lakosságára vonatkozóan is. Különösen értékesek az 1712. év alapfelvételei, amelyek szinte a középkori város rajzát adják vissza a házhelyek pontos behatárolásával, a szomszédok nevével, néhol utcák, terek, és főleg a városkapu és várfalak pontos bejelölésével. A tulajdonosnak nemcsak nevét, de foglalkozását is feltüntetik, s azt is, hogy vétel vagy örökség útján jutott a ház és a telek tulajdonába. Jelzik a hadi események során elpusztult, leégett házakat, sőt, Rákóczi híveinek elkobzott ingatlanait is. A telekkönyvek a 17–18. században és a 19. század elején német nyelvűek. Az egyes kötetek végén betűsoros mutató található. A 3 külön kötetben található index a
szántóföldekre vonatkozik.
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Jegyzőkönyvek (prothocolla ordinaria electae communitatis)
Ennek része:Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Ennek része:Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Ennek része:Győr Megyei Jogú Város Levéltára
Ennek része:Győr Megyei Jogú Város Levéltára