A fond a káptalan földesuraság joghatósága alól felszabadult és szabad királyi rangra emelt Győr város házipénztárának (kamarási hivatalának) a vagyon- és pénzkezeléssel kapcsolatos számadás könyveit tartalmazza. A szoros értelemben vett közvetlen bevételeken kívül a házipénztár kezelte az adóhivatal által beszedett állami és városi adókat is, valamint az árvavagyont is. ez utóbbit azonban teljesen elkülönítve. A hivatal szervezete megtartotta eredeti kereteit, ellenőrzését a tanács megszigorította, majd 1831-től kezdve a számvevői hivatal vette át. Ügymenete a vagyon és pénzkezelési teendők szaporodásával áttekinthetőbb számadás vezetést követelt.
Ügyviteli utasítások egyes városi hivatalok és tisztviselők részére, főképpen a piaci helypénz, vásári rendtartás és pénzkezelés tárgyában. Továbbá a városi tisztviselők és alkalmazottak részére készült esküminták gyűjteménye: 1753-1813-ig terjedően. Az ügyviteli utasítások jegyzőkönyve időrendben tartalmazza a bejegyzéseket. A két kötet azonban időben párhuzamosan van vezetve. Az esküminták jegyzőkönyveinek első kötetéhez nincs segédeszköz, a másik két kötethez viszont van, mely az oldalszámra utal.
Magánosoknak a városhoz intézett tiltakozásai, óvástételei stb., vegyes ügyekben.(1613-1838) Az első csomó az 1758-ig keletkezett iratokat tartalmazza, időrendben 1-tõl 136-ig terjedő sorszámmal. Ehhez az anyaghoz 1758-ban névmutató készült, amely az irat keletkezési évét és számát jelöli meg. Az 1759-tõl 1838-ig terjedő forrásanyag évek szerint van rendezve, viszont ehhez az anyaghoz nincs mutató. Az 1775-1799-ig terjedő forrásanyag hiányzik. A
Vegyes tárgyú fogalmazások másolatai, valamint a kiadásnál szükséges levélminták, továbbá a hivatalnoki esküminták gyűjteménye. A jegyzőkönyvek: 1743-1788. (Protocollum expeditiorum copiatorum) A 3-tól a 14-dik kötetig időrendi sorrendben vegyes tárgyú fogalmazásokat tartalmaz. A kötetek végén 1743-1777-ig név- és tárgymutatók találhatók. Az első kötet levélformulákat, eskümintákat, a második a királyhoz címzett felterjesztéseket (Raepresentationes 1773-75), a 15-dik kötet pedig a városhoz beadott kérvényekre (Instantiae) hozott döntéseket tartalmazza (1784-88). Ezekhez viszont nincs mutató könyv.
A város tanácsához érkezett megkereséseknek, leiratoknak, leveleknek megválaszolt fogalmazásai különböző tárgyakban. Az iratok évenkénti újrakezdődő sorszámozás szerint rendezettek. Az 1743-tól 1752-ig keletkezett iratok egy csomóban vannak csoportosítva folyamatos sorszámozással. A név- és tárgymutatók évenként betűrendben készültek, amelyek tartalmazzák az érintett nevét, az irat keltét és számát.
Magánfelek vegyes ügyeket tartalmazó iratainak gyűjteménye. Iratok: (1735-1786). Névmutató: 1735-1786. Az iratok 1-tõl 569-ig tartó sorszám szerint rendezettek. A betűsoros névmutató az irat keletkezési évére (régi elhelyezésére) és számára utal.
Folyamodások, megkeresések, kérvények a városhoz közigazgatási ügyekben. Az iratanyag az iktató (tanácsi jegyzőkönyv) folyószámának sorrendjében találhatók
A városi hatóság által vegyes ügyekben megejtett vizsgálatok irata. Négy úgynevezett csomó iratanyagát időrendbe szedték és 1-től 257-ig futó sorszámmal látták el. Ehhez névmutatót is készítettek, mely az irat keletkezési évére és számára utal. Három csomóban időrendben szerepelnek ugyan az iratok, de nincsenek sorszámozva és nincs hozzá mutató sem. Az iratok ugyanabból a korból valók, mint az előzőek, valószínű, hogy ez a három csomó egy későbbi gyűjtés eredménye.
