- HU VLKI IV-1002-k
- állag
- 1815–1832
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
2 résultats avec objets numériques Afficher les résultats avec des objets numériques
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Katonai ügyek iratai (Acta militaria)
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Gazdasági Bizottság jegyzőkönyvei
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Országgyűlési iratok (Acta dietalia)
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Zsidók letelepedésére vonatkozó iratok (Acta iudaica)
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Kamarási Hivatalának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A városi kamarás (Camerarius, Stadtkammerer) lehet választott vagy kinevezett tisztviselő, legalább 4 évig, de éppen szaktudása és nagy anyagi felelőssége miatt nemegyszer egy-két évtizedig is hivatalában maradhatott. Székesfehérváron – a tanácsülési
jegyzőkönyv bizonysága szerint – már 1690-ben működik, és számadást készít a kamarás, de folyamatosan csak 1724-től maradtak ránk számadáskönyvei. 1703-tól 1708-ig voltaképpen csak egy átnézeti kimutatás közöl rendkívül fontos és érdekes adatokat, de nem minden területre és nem minden évre tér ki részletesen. A kuruc háborúk eseményei miatt – amelyek a számadásokban
sokoldalú összegszerűségekben is jelentkeznek, – bizonyára utólag készült el. Segédszemélyzet hiányában Székesfehérváron a 18. század közepén a tized és hadiadó összeírását, az egyházi, kórházi és a városra szálló javak számadásait is a kamarás intézte. Helyettese az alkamarás
(subcamerarius) más városokban a város ingatlanait kezelte, Székesfehérváron elsősorban az utak, hidak karbantartására felügyelt. Feladatkörét országosan 1770-ben szabályozták, amikor az utak, hidak mellett a városi épületek tatarozásának felügyelete, a kőbányák, tégla- és szénégetők ellenőrzése is kezébe került. A különböző pénztárak számadói számításaikat a számadási
okmányokkal együtt mint főpénztárnoknak a kamarásnak nyújtották be, aki ellenőrzés után az összesítést elvégezte.
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Bérleti iratok (Báránd-puszta)
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Adóhivatalának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár adóját szkv. lévén a nádori concursusokon vagy nádori leiratban egy összegben állapították meg, amely összeget a város tanácsa évente lebontotta az egyes adózókra. Adóköteles volt minden polgár, lakos vagy zsellér, aki a város területén
ingatlannal, állatokkal rendelkezett, vagy kereskedő, kézműves foglalkozást folytatott. Az adók két nagy csoportra oszlottak. Állami adók voltak: a hadiadó és katonai szolgáltatások, az országgyűlési taxa és a királyi census. Városi adók voltak: a háziadó és a tized. Az adókat az adószedő (perceptor) hajtotta be, felelős volt kezelésükért és számadást vezetett róluk, amelyet első fokon a tanács, másodfokon a Helytartótanács ellenőrzött. Az adószedőnek az adó behajtásában Székesfehérváron a fertálymesterek segítettek, akiknek esküjében is szerepelt, hogy a belső tanácson, a bírón és a kapitányon kívül az adószedő parancsait kötelesek szem előtt tartani.
A beszedett állami adókat a budai hadipénztárba kellett befizetni, de levonták belőle a katonaság részére teljesített szolgálatokat. A városi adók a házi pénztárban maradtak. A tizedet a tanács az esztergomi érsektől bérelte. Székesfehérváron a 18. század első évtizedeiben csak egy perceptor volt, aki az állami és háziadók regiszterét egyaránt vezette. Az 1763. és 1776. évi kamarai leiratok
sürgették, hogy a városok külön pénztárt állítsanak fel a kétféle adófajta kezelésére. A hadipénztárt (cassa portionalis) kezelje a hadipénztár számadó (perceptor contributionalis), a házi pénztárt (cassa domestica) viszont kezelje a házi pénztár számadó (perceptor cassa domesticae). 1785-ben a Helytartótanács elrendelte a két pénztár közös kezelését. E változások az iratanyag tagolódásában is megmutatkoznak.
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár