A Székesfehérvári Anyakönyvi Kerület iratai
- HU VLKI XXXIII-0001
- Fonds
- 1815–1989
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
1 résultats avec objets numériques Afficher les résultats avec des objets numériques
A Székesfehérvári Anyakönyvi Kerület iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Egészség- és Nyugdíjbiztosítási önkormányzati választások jegyzőkönyvei
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Megyei Jogú Városok Szövetségének iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvári Primavera Kórus iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Primavera Vegyeskórus Egyesület
Állami Főépítészi Iroda iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Közgyűlésének iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Műszaki (utóbb Városfejlesztési) Osztály iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Vagyonkezelő és Beruházási Osztály iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Alpolgármesteri Titkárságának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Városfejlesztési Iroda iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata, Egyéni Vállalkozási és Mezőgazdasági Iroda iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Terv- és Munkaügyi Osztály iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Menedzsment Iroda iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Igazgatóság
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Igazgatóság
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Közszolgáltatási Igazgatóság
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Tanácsának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár 1688. május l9-én szabadult fel a török megszállás alól, de a város 15 évig nem nyerte vissza szabad királyi városi rangját, hanem az udvari kamarától függő kamarai adminisztráció igazgatása alá került. Első bírája nem választott, hanem kinevezett tisztviselő volt. 1692-től kétévenként történt a magisztrátus megújítása – ugyanazt a személyt nemegyszer, néhány éven belül újra bíróvá választották – arra azonban, hogy ugyanaz a bíró 6-8 évig egyfolytában helyén maradjon, csak 1754 után tudunk példákat. A szenátorok száma 1692-től általában 12, hat a magyarok, hat a németek részéről.
A töröktől visszafoglalt városba 1689–90-ben indult meg a németek nagyobb arányú beköltözése.
Az osztrák tartományokból, valamint különböző német területekről – Bajor, Hessen-Nassau, Lotharingia, Szilézia – érkeztek betelepülők. A betelepítés/betelepülés elsősorban a 17. sz. végétől az 1820-as évekig volt nagyobb mértékű, a 18. század második felében már kevésbé jelentős.
Székesfehérváron a német polgárság asszimilációja a 18. század vége óta folyamatosan zajlott. Fényes Elek 1830-ban még kétezer főre becsülte a fehérvári német lakosság lélekszámát. Ez a város összlakosságának kb. 10%-a volt akkor. Az asszimilációs folyamat a 19. sz. közepére befejeződött. Ezt gyorsította, hogy a betelepülő németek római katolikusok voltak. Az 1703. évi privilégium-levéllel kapta vissza Székesfehérvár régi kiváltságait, ettől kezdve az egész polgárság részt vett a bíró és a tanács megválasztásában, majd ezt a szerepet 1726 után a választott község vette át. A városi kormányzatnak, mint önkormányzati szervnek szabályalkotási, igazgatási és jogszolgáltatási jogköre volt a város területén. Ezt elsősorban testületi szervei útján gyakorolta.
Legfontosabb, mindhárom feladatkört ellátó testülete a belső tanács, a magisztrátus volt, élén a bíróval. A külső tanács – élén a szószólóval – szintén 12 tanácsosból állt, a belső tanács tanácsadó szerveként működött, és elsősorban a városi kormányzat szabályalkotó tevékenységében vett részt, de szerepe volt az adó kivetésében és behajtásában, a kamarási számadások felülvizsgálatában, egyes gazdasági ágak felügyeletében és a tanácsi utasítások végrehajtásában. A tanács sokrétű
igazgatási és jogszolgáltatási feladatkörének ellátását a már említett testületi szervek alárendeltségében működő egyedi szervek segítették, azaz a város tisztviselői és alkalmazottai, és az 1720 után egyre gyakrabban jelentkező városi bizottságok. 1787-ben lép hivatalába a város első polgármestere.
A városi tanács igazgatási és bíráskodási hatásköre a város minden polgárára és lakójára kiterjedt, kivéve a nemeseket, akik városi házaik után csak a királyi adót tartoztak fizetni, – a városi adó és közmunka nem terhelte őket – és bíráskodás szempontjából a megyei törvényszék joghatósága alá tartoztak. A tanács határozatai ellen a város lakosai közvetlenül a királyhoz, ill. az országos főhatóságokhoz fellebbezhettek, így örökösödési és jelentősebb adóssági pereikben a személynöki székhez. Házassági és büntetőügyekben fellebbezést csak az 1791. évi XLIII. tc. enged meg nekik, de már a királyi táblához. A városi privilégiumlevelek a szkv.-sok számára biztosítják az igazgatási jogkör mellett az önálló bíráskodás jogát is. A töröktől felszabadult Székesfehérvár
tanácsülési jegyzőkönyvei két évtizeden keresztül sokkal több perrel és bűnüggyel foglalkoztak, mint a közigazgatás körébe eső intézkedéssel. A városi törvényszék ülésein ugyanaz a városbíró elnökölt, és ugyanazok a szenátorok bíráskodtak, akik a tanácsülések testületét alkották. A 17. századi jegyzőkönyvekben a törvényszék elnevezés még nem szerepel, bűnügyekben is a
tanácsülés ítélkezik. A közigazgatási és igazságszolgáltatási iratanyagot acta politica et iuridica néven együtt kezelték 1787-ig. (A pertesteket külön sorozatokba rendezetten találjuk a törvényszék iratainál.)
Önálló Főiskolai Alapítvány, utóbb Közalapítvány iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Önálló Főiskolai Közalapítvány
Székesfehérvár város Telekhivatalának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A városra egy összegben kivetett adóterheket Székesfehérvár szkv. tanácsa az ingatlanbirtokok arányában osztotta fel a polgárok között, és szedte be tőlük a király részére. A polgárok jogügyleteinek számontartása és ingatlanaik nyilvántartása, a telekkönyvek pontos vezetése tehát a városi tanács feladatai közé tartozott. A telekkönyvi jövedelmek fontos bevételt is jelentettek a városok számára. A török uralom alól felszabadult Székesfehérvár azonban 25 éven keresztül nem kapta vissza régi rangját és privilégiumait, a Budai Kamarai Adminisztráció igazgatása alá került. Egy 1688 júliusában kelt eredeti latin–német nyelvű házlevél-fogalmazvány is bizonyítja, hogy a felszabadult Székesfehérváron a házak és telkek szétosztását a Budai Adminisztráció Kamarai inspectora ill. megbízottja intézte, aki egyúttal polgárrá is felvette a háztulajdonosokat. Valószínűleg ezt a kiosztást, ill. a 10 éven belül kialakult állapotokat rögzíti 1698-ban Vánossy Lőrinc harmincados provizor, akinek telekkönyvvezetői beosztását az általa készített telekkönyv elején olvasható házlevél-formula (Hausbrief-formular) is feltünteti, sőt ugyanez jelzi a telekkönyvi felügyelő nevét is. A város telekkönyvvezetője a 17. sz. végén a kamarai adminisztrációnak alárendelt székesfehérvári provizori hivatal keretében működött. 1703- ban a városi jegyzőt küldte fel a tanács Bécsbe a városi kiváltságok és telekkönyvek visszaszerzésének kieszközlésére. A lipóti diplomával Székesfehérvár szkv. 1698. évi telekkönyvei – ill. a róluk készült egykorú másolatok – újra visszakerültek a város kezelésébe. Vezetésük a városi jegyző feladatkörébe tartozott, és a befolyó telekkönyvi díjak a kamarási számadásokban a város bevételei közt jelentkeztek. 1745-től volt a városnak önálló telekkönyvvezetője, aki rendszerint az első írnokok sorából került ki. A telekkönyvi felügyelőt (praefectus urbarii) a belső tanács saját tagjai közül küldte ki. 1777-ben a tanácsülési jegyzőkönyv már telekkönyvi hivatalról (officium urbariale) beszél. A város telekhivatalának feladatkörébe és hatáskörébe tartozott a város kül- és belterületén minden ingatlan: ház, telek, kaszáló, szántóföld, szőlő, és azok tulajdonjogi változásainak nyilvántartása, a birtok- és teleklevelek kiadása, és erről a tanács részére adott pontos jelentéstétel. Az ide vonatkozó díjakat a hivatal beszedte, és egy összegben adta át a kamarási hivatalnak. Bizonyos években történtek csak általános felvételek, más években csak a változásokat vezették be.