Magánosoknak a városhoz intézett tiltakozásai, óvástételei stb., vegyes ügyekben.(1613-1838) Az első csomó az 1758-ig keletkezett iratokat tartalmazza, időrendben 1-tõl 136-ig terjedő sorszámmal. Ehhez az anyaghoz 1758-ban névmutató készült, amely az irat keletkezési évét és számát jelöli meg. Az 1759-tõl 1838-ig terjedő forrásanyag évek szerint van rendezve, viszont ehhez az anyaghoz nincs mutató. Az 1775-1799-ig terjedő forrásanyag hiányzik. A
Vegyes tárgyú fogalmazások másolatai, valamint a kiadásnál szükséges levélminták, továbbá a hivatalnoki esküminták gyűjteménye. A jegyzőkönyvek: 1743-1788. (Protocollum expeditiorum copiatorum) A 3-tól a 14-dik kötetig időrendi sorrendben vegyes tárgyú fogalmazásokat tartalmaz. A kötetek végén 1743-1777-ig név- és tárgymutatók találhatók. Az első kötet levélformulákat, eskümintákat, a második a királyhoz címzett felterjesztéseket (Raepresentationes 1773-75), a 15-dik kötet pedig a városhoz beadott kérvényekre (Instantiae) hozott döntéseket tartalmazza (1784-88). Ezekhez viszont nincs mutató könyv.
Másolatok a Magyar Kir. Helytartó Tanács által közigazgatási és a Magyar Kir. Tábla által törvénykezési ügyekben kiadott rendeletekről. A bejegyzések időrendben történtek. A kötetekhez betűrendes tárgymutatót kötöttek hozzá, amely utal a kötet lapszámára és a bejegyzés számára.
Az elhalt városi polgárok jegyzőkönyvbe másolt hagyaték leltárai. A jegyzőkönyvekben az egyes bejegyzések időrendben folytatólagos sorszámozással. A kötetek végén névmutató található, mely a kötet oldalszámára és esetleg a bejegyzés számára utal.
A M. Kir. Helytartótanács Győr városához intézett leiratai katonai ügyekben. Iratok:1733-1783 tárgymutató: 1733-1780 terjednek. A második levéltár rendezéskor az iratokat időrendbe szedték, és az iratokat 1-254-ig futó sorszámmal látták el.
A városi hatóság által vegyes ügyekben megejtett vizsgálatok irata. Négy úgynevezett csomó iratanyagát időrendbe szedték és 1-től 257-ig futó sorszámmal látták el. Ehhez névmutatót is készítettek, mely az irat keletkezési évére és számára utal. Három csomóban időrendben szerepelnek ugyan az iratok, de nincsenek sorszámozva és nincs hozzá mutató sem. Az iratok ugyanabból a korból valók, mint az előzőek, valószínű, hogy ez a három csomó egy későbbi gyűjtés eredménye.
Magánfelek vegyes ügyeket tartalmazó iratainak gyűjteménye. Iratok: (1735-1786). Névmutató: 1735-1786. Az iratok 1-tõl 569-ig tartó sorszám szerint rendezettek. A betűsoros névmutató az irat keletkezési évére (régi elhelyezésére) és számára utal.
I. József-kori Győrött székelő kamarai igazgatóság Győr városához intézett iratai gazdasági ügyekben. Az iratok az időrendi sorrendet követve 1-tõl 401-ig terjedő sorszámozással vannak ellátva.
A hétszemélyes táblának Győr város törvényszékhez intézett parancsai, köriratai. Az iratok 1-616-ig, sorszámmal ellátva. A névmutató az irat keletkezési évére, számára és a régi elhelyezésére utal.
Budán székelő kir. ítélőtábla leiratai a Győr városi törvényszékhez. Az iratok az időrendet követve 1-88-ig lettek sorszámozva. 1789-től az 1790-dik évig azonban az iratok már nincsenek sorszámozva, sem a mutatóba bevezetve. A névmutató az irat keletkezési évére (régi elhelyezésére) és számára utal.
Az egyesített Győr-Moson vármegyei alispánok értesítései a várost érintő ügyekben. Az iratok 1-tõl 1891-ig terjedő, az időrendet követő sorszám szerint rendezve. A név- és tárgymutató utal a keletkezési évére, az irat eredeti elhelyezésére (ladula, fasciculus) és számára.
Ügyviteli utasítások egyes városi hivatalok és tisztviselők részére, főképpen a piaci helypénz, vásári rendtartás és pénzkezelés tárgyában. Továbbá a városi tisztviselők és alkalmazottak részére készült esküminták gyűjteménye: 1753-1813-ig terjedően. Az ügyviteli utasítások jegyzőkönyve időrendben tartalmazza a bejegyzéseket. A két kötet azonban időben párhuzamosan van vezetve. Az esküminták jegyzőkönyveinek első kötetéhez nincs segédeszköz, a másik két kötethez viszont van, mely az oldalszámra utal.
