Az iratanyag legnagyobb részét a marhalevél-nyilvántartások teszik ki. Az iktatott és külön kezelt iratokból képet kaphatunk a II. világháború utáni korszak állategészségügyéről.

A Közellátási Iroda fő feladata a II. világháború utáni szűkös években az élelmiszerek begyűjtése és újraelosztása volt. A polgármesteri hivatal keretein belül működött, tevékenységét a Közellátásügyi Minisztériumtól és az Észak-Pestvármegyei és Budapesti Közellátási Felügyelőségtől kapott utasítások szerint végezte. Ezen utasítások – sajnos hiányosan – az állagban megtalálhatóak.

1. téka
   I. félévi munkaterv 1950
   Művelési ág változásról osztálykivonat 1950
   Mezőőri díj kivetési lajstrom 1950

Vác Város Képviselő-testülete a vonatkozó jogszabályok és az önkormányzat szervezési szabályrendelete alapján létesített különféle állandó és ad hoc jellegű bizottságokat. Ezek iratanyaga rendkívül hiányosan maradt fenn. A bizottsági iratok egy részét önállóan, de minden irattári struktúrát nélkülözően kezelték. A tiszti értekezlet jegyzőkönyveit a 7729/1943., az egyesített Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jegyzőkönyveinek egy részét a 7728/1943., míg a Termelési Bizottság jegyzőkönyveinek egy részét a 461/1949. polgm. hivatali iktatószám alatt gyűjtötték össze. Ezeket innét a rendezés során kiemeltük, egyesítettük a sorozatokat és a jelen gyűjtőállagba soroltuk be. Nem bizottsági iratanyag is került az állagba, a tiszti értekezleti jegyzőkönyvek, de jellege és csekély terjedelme miatt szintén ide soroltuk be. Hasonló funkcióval, még a tanácsrendszer előtt működött 1950-ben az ún. Operatív Bizottság, melynek jegyzőkönyvei a V. 91-a Vác Város Képviselő-testületének iratai fond 75. raktári egységében találhatók. A Termelési Bizottság működése némiképpen eltért a többi bizottság működésétől, és önállóan iktatott.

A városi tanács, amelynek vezetője a polgármester volt, a városi törvényhatóságok végrehajtó közege, egyben önálló közigazgatási hatóság mindazokban az ügyekben, amelyek illetékességébe tartoztak. Intézte a város gazdasági ügyeit, kezelte a város pénzügyi alapjait, előkészítette a napirendeket a közgyűlés előtti tárgyalásra, végrehajtotta a közgyűlés döntéseit. A polgármester mellett a tanács tagjai voltak: főjegyző, tanácsnokok, tiszti főügyész.

A megyei városban az elsőfokú gyámhatóság feladatait az Árvaszék gyakorolta, amelynek elnöke a polgármester volt. Tagjai: két ülnök, tiszti ügyész, egy számvevő, egy jegyző és a közgyám.

A város testületi képviseleti szerve a képviselő-testület volt. Tagjainak felét választották, másik felét pedig a virilisek, vagyis a legtöbb adót fizetők alkották. A választott tagok mandátuma kezdetben hat, majd három évre szólt, a virilisek névjegyzékét évente állították össze. A képviselő-testület általában évente négy rendes közgyűlést, valamint szükség szerint rendkívüli üléseket tartott. A képviselőtestületet döntései előkészítésében, illetve tevékenységében bizottságai segítették. Egyes bizottságok csupán egy, mások három évre kaptak megbízást a képviselő-testülettől.
A közgyűlések jegyzőkönyvei az 1918. év kivételével megmaradtak, így a város történetének kiváló forrásai. A határozatok között éppúgy szerepelnek a költségvetések, középítkezések és a gyárak letelepedésével kapcsolatos ügyek, mint a város lakóinak illetőségi ügyei.

Vác város polgármesterének katonai iratai főként a katonának állt, illetve besorozott váciak, valamint Vácon tartózkodók (fegyencek, erdélyi menekültek) lajstromait, jegyzékeit tartalmazza. A hadviselésre kötelezett embereket a város írta össze. Ehhez először is kikérték az anyakönyvi hivatalból a városban született, katonaköteles korú férfiak adatait. Ehhez hozzáadták a nem Vácott született, de itt élő állításköteleseket. A lajstrom összeállítását általában a főjegyző, kihirdetését az aljegyző végezte. A katonai sorozóbizottságok sorra felkerestek minden várost illetve sorozójárást, majd a helyi hatóságok által összeállított lajstrom alapján megvizsgálták a sorozásra behívott férfiakat, és döntöttek arról, hogy kiket kell besorozni, és kik a részben vagy teljesen alkalmatlanok.

A gyűjteményes fondban helyeztük el az eredetileg is külön kezelt szabályrendeleteket, és ezt egészítettük ki a különféle irategyüttesekből kiemelt szabályrendeletekkel, néhány rendelettel és szabályzattal.

Vác város polgármesteri hivatala elsőfokú iparhatóságként is működött: intézte az iparengedélyek, iparigazolványok, kereskedői engedélyek kiadásával és bevonásával, telephelyek engedélyezésével, a tanoncokkal stb. kapcsolatos ügyeket, valamint a városban dolgozó alkalmazottak nyilvántartását.

A váci irgalmas rendházat gr. Migazzi Kristóf bécsi hercegérsek és helyettes váci püspök alapította. Ő telepítette az irgalmasokat a városba 1763-ban. Bőkezű jótevője volt a Rendnek. 1764-ben a Rend és kórház céljára alkalmas telket is ajándékozott.
Eleinte a kórház gyógyszertárral nem rendelkezett. Az később kezdte meg működését. Ez a bécsi alapítású, és a székesfővároshoz közeli intézmény, az egyik legjobban működő egyházi gyógyító intézményként számon tartott kórház volt. Szükségleteinek jelentős részét a jól menő patika (amelyet vásárlás útján vett birtokba a Rend, 1808-ban), a hozzá számított borjövedelem (Egerrel ellentétben), a perselypénz, misealapítványok és magánalapítványok biztosították.
1950-ben az ország területén működő szerzetesrendeket feloszlatták. Az 1950. július 2-n kelt 25/1950. sz. törvényerejű rendelet a gyógyszertárak állami tulajdonba vételét rendelte el. Az 1950. szeptember 7-n kelt 34/1950. számú rendelettel pedig az összes női és férfi szerzetesrend működési engedélyét felfüggesztették. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk rendházaikat, és a szerzetben folytatott munkakörüket elvesztették.

A város helyi irányításának szerve a képviselő-testület volt, amelynek élén a polgármester állt. A város képviselő-testületének közgyűlési jegyzőkönyve a megyei város életének legfontosabb kérdéseivel foglalkozott, a város alakuló közgyűlésétől a tanácsrendszer kialakításáig.

Nagyobb részt kötetek, kisebb részt pénzügyi iratok.

A polgármesteri hivatal műszaki osztálya ügykörénél fogva – amelyet a városrendezés, városfejlesztés, a köz- és magánépítkezések, út- és járdaépítés, csatornázás és köztisztaság alakított – alapvetően a döntések végrehajtását intézte, de szakismeretei révén tanácsadóként az egyes műszaki ügyekben történt döntéshozatalt is befolyásolhatta, különösen abban az esetben, ha azok testületi szervek elé kerültek.