Országgyűlési iratok (Acta dietalia)
- HU VLKI IV-1002-r
- állag
- 1715–1848
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Országgyűlési iratok (Acta dietalia)
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Zsidók letelepedésére vonatkozó iratok (Acta iudaica)
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Bérleti iratok (Báránd-puszta)
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Árvahivatali számadások (Waisen Rechungen)
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Az a) állagban található árvahivatali számadáskönyvek sorozata 1734 és 1757 között hiányos, s csak 1757-től folyamatos 1848-ig (14 füzet, 144 kötet, 3,9 ifm). Szintén ez az állag tartalmazza a számadási okmányokat (1752–1849) 73 csomó, 3,2 ifm, és a számadásokhoz tartozó másolati könyveket is (1820–1846) 23 kötet, 0,3 ifm. A számadások nagyrészt német és latin, az iratok magyar nyelvűek.
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Az a) állagban található telekkönyvek (1698–1834) rendkívül sok értékes adatot tartalmaznak a város lakosságára vonatkozóan is. Különösen értékesek az 1712. év alapfelvételei, amelyek szinte a középkori város rajzát adják vissza a házhelyek pontos behatárolásával, a szomszédok nevével, néhol utcák, terek, és főleg a városkapu és várfalak pontos bejelölésével. A tulajdonosnak nemcsak nevét, de foglalkozását is feltüntetik, s azt is, hogy vétel vagy örökség útján jutott a ház és a telek tulajdonába. Jelzik a hadi események során elpusztult, leégett házakat, sőt, Rákóczi híveinek elkobzott ingatlanait is. A telekkönyvek a 17–18. században és a 19. század elején német nyelvűek. Az egyes kötetek végén betűsoros mutató található. A 3 külön kötetben található index a
szántóföldekre vonatkozik.
II. József-kori földmérési iratok
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A b) állagban található II. József-kori földmérési iratok együttese két sorozatból áll. Az egyikben a birtokosok egyéni lapjai találhatók városrészenként (1784–1789), a másikban a földlevelek terület szerint szerepelnek.
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A c) állagban teleklevelek (birtok és föld levelek) 1820–1844 között találhatóak. A teleklevelek a városi ház- és földtulajdonosok
ingatlanainak adatait nyilvántartó iratgyűjtemény, amely városrészenként és helyrajzi számok rendjében van csoportosítva. A földlevelek szintén városrészenként szerepelnek.
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A fond d) állaga a telekkönyvvezetői számadásokat (1755–1846) tartalmazza (számadási iratok, nyilvántartó könyvek, különböző felmérések, lajstromok). Egyes részei az eredeti indexek segítségével kutathatók.
Jegyzőkönyvek (Protocollum nundinale)
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár