A Székesfehérváron állomásozó Gollner Gyalogezred iratai
- HU VLKI IV-1051
- Fonds
- 1809–1846
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
2 résultats avec objets numériques Afficher les résultats avec des objets numériques
A Székesfehérváron állomásozó Gollner Gyalogezred iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A Székesfehérváron állomásozó Ernst Gyalogezred iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város ideiglenes cs. és kir. Biztosának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Bizottmányi Közgyűlésének iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérváron 1848. május 24-én jött létre az új helyhatóság, amelynek iratai többségében magyar nyelvűek, de van közte német nyelvű irat is. Az a) állag jegyzőkönyveinek tisztázati és fogalmazati példányai egyaránt fennmaradtak. A jegyzőkönyvi
bejegyzések sorszáma megegyezik a kapcsolódó, b) állagban található ügyirat számával, így a segédkönyvek – mutatók – számai mindkettőre vonatkoznak. Az iratanyag jelentős forrásértéket képvisel, mivel teljes áttekintést nyújt az 1848–49. évek városi történéseiről, a főhatóságok és más törvényhatóságok átiratai pedig számos jelentős országos eseménnyel kapcsolatban tartalmaznak adatokat.
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Községtanácsának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A „községi közügyek ideiglenes rendezéséről” 1851. aug. 18-án kiadott belügyminiszteri rendelet végrehajtása során a kerületi főispánok javaslatára a helytartó által 3 évre kinevezett képviselőkből országszerte megalakultak a „községtanácsok”. Székesfehérvárott 1851. nov. 27-én a megyei főnök népgyűlésen ismertette a kinevezettek névsorát, akiket a 3 év lejárta után 1855. ápr. 26-án szinte teljes számban újra jelöltek. Az „ideiglenes”-nek nevezett rend 1859. október 22-ig tartott. Ekkor iktatták be az új polgármestert, aki december 16-án „új rendet és ügymenetet” léptetett életbe, s ezen változtatást csak az 1860. évi Októberi Diploma bevezetése hozott. A „községtanács” vagy „községi választmány” volt a városi tanács mellett a község gazdája. Önkormányzati jogköre kevés, az is ideiglenes jellegű. Feladata a városi ügyek intézése, a felsőbb helyről érkezett intézkedések végrehajtása volt. A kinevezett tisztikar a kormányzattól függött. A politikai hatalom ellenőrizte a községtanácsra átruházott jogkörök végrehajtását. Emellett a községi választmány még megmaradt helyhatósági jogkörével a külön törvény által nem szabályozott esetekben igyekezett – sokszor eredményesen – a város statútumainak, a múltban élvezett szkv.-i kiváltságainak érvényt szerezni. 1850. december 1-től Székesfehérvár a Fejér megyei főnökség közvetlen felügyelete alá került, kerületileg viszont a sopronitól a pest-budaihoz csatolták, s az anyaországi 5 kerület felett a helytartóság budai osztálya állt. A helytartó 1851-ben a polgármester, a főügyviselő, a házi pénztárnok mellett 2 fizetéses tanácsnokot és 25 képviselőt nevezett ki. A „fejedelmi” és a városi ügyek intézését a városi tisztviselők mellett a lakosság arányában 6 fizetés nélküli tanácsnok látta el, akiket a 25 képviselő saját soraiból választott. A községtanács a rendszeres, szokványos munkák elvégzésére alkalmi vagy állandó bizottságokat alakított, egy-egy tanácsnok, vagy képviselő vezetésével. 1851–1859 között Székesfehérváron a következő 16 bizottság létesült: közmunkafelhasználási, rendőrségi teendőkre és előfogatok kiszolgáltatására felügyelő, gazdasági, katonai-beszállásolási, kórházi, árva, szépítési, városi pénztárak számadását ellenőrző, iskolai és újoncozási, telekfelszólalási, marhavész, betegek-öregek intézete és a koldulás megszüntetésére alakított, csatornák és járdák készítésére felügyelő, téglaégetésre felügyelő, borfogyasztási, háztetőknek nem gyúlékony anyagokkal fedésére felügyelő bizottmány. Az 1859. december 16-án életbe léptetett „új rend” a városi hatóság munkáit egy-egy „osztályfőnök” vezetésével 3 osztályba sorolta: a város gazdaságának és pénzügyeinek intézése, a rendőrségi és peres ügyek, és a közigazgatási munkák. Ez a felosztás túlélte a Bach-féle provizóriumot, a későbbi évtizedekben kialakult tanácsi ügyosztályok csíráinak lehet tekinteni őket.
Választmányi ülések jegyzőkönyvei
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Az a) állagban található csaknem teljes, hitelesített, évente újra kezdődő sorszámozású jegyzőkönyvek a korszak hű képét adják. Bemutatják a várost, annak mindennapi életét, a választmány hatáskörébe tartozó teendők sokrétűségét, az alkotmányjogi küzdelmeket és a polgárosodás folyamatát.
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A b) állagban található iratok a jegyzőkönyv tételszámával és a tárgyalás napjának feltüntetésével darabszinten rendezettek. Eredeti segédlete csak az 1853. évnek van (mutató). A kutatás megkönnyítésére az 1851–59. évekből betűrendes tárgymutató készült. Az
anyagban a legkülönfélébb témák fordulnak elő pl. letelepedési kérelmek, hivatalnokok névjegyzéke, városi kötelékbe felvétel stb.
Székesfehérvár város Bizottmányi Közgyűlésének iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Az 1860. október 20-án kiadott Októberi Diploma rendelkezései értelmében Székesfehérvár törvényhatósági bizottmányát is újjászervezték. 1860. december 27-én tartották az első bizottmányi közgyűlést. A bizottmányi közgyűlés utolsó alkalommal 1861. szept. 4-én ült össze.
Az 1861. szeptember 8-ról kelt kir. udvari rendelet a város bizottmányát feloszlatta.
A fond két állagból áll. Az a) állagban közgyűlési jegyzőkönyv található, amelynek eredeti segédkönyve – mutató – is rendelkezésre áll. A b) állag, az 1861. év közgyűlési iratai a tanácsi iratok között – IV. B. 1107. b) – találhatók.
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Iratok (lásd: a tanácsi iratok között)
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Polgári Választmányának iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A Polgári Választmány hatásköre a Bach-korszakbeli községi tanácsi választmányéval egyezik meg. A testület tagjai a polgármester, a főbíró, a városkapitány, a tanácsnokok és a választott polgárok voltak. A testületi szervnek különösen gazdasági ügyekben, valamint a tisztikar választásában volt szerepe.
Az a) állag a jegyzőkönyveket, a b) állag az iratokat foglalja magában.
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Székesfehérvár város Városhatósági Közgyűlésének iratai
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
A Városhatósági Közgyűlés feladata a törvényhatóság újjászervezésére irányuló szervezőbizottmány létrehozása volt. Szerepe a Törvényhatósági Bizottság létrejöttéig van.
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Fait partie de Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár