Az egyesített Győr-Moson vármegyei alispánok értesítései a várost érintő ügyekben. Az iratok 1-tõl 1891-ig terjedő, az időrendet követő sorszám szerint rendezve. A név- és tárgymutató utal a keletkezési évére, az irat eredeti elhelyezésére (ladula, fasciculus) és számára.
I. József-kori Győrött székelő kamarai igazgatóság Győr városához intézett iratai gazdasági ügyekben. Az iratok az időrendi sorrendet követve 1-tõl 401-ig terjedő sorszámozással vannak ellátva.
A hétszemélyes táblának Győr város törvényszékhez intézett parancsai, köriratai. Az iratok 1-616-ig, sorszámmal ellátva. A névmutató az irat keletkezési évére, számára és a régi elhelyezésére utal.
Budán székelő kir. ítélőtábla leiratai a Győr városi törvényszékhez. Az iratok az időrendet követve 1-88-ig lettek sorszámozva. 1789-től az 1790-dik évig azonban az iratok már nincsenek sorszámozva, sem a mutatóba bevezetve. A névmutató az irat keletkezési évére (régi elhelyezésére) és számára utal.
A városi polgárok vagyonbiztonsága végett készült nyilvántartások a magánosok között létrejött záloglevelekről. A kötetben a bejegyzések folyamatos sorszámozással ellátva találhatók. A kötethez kötött névmutató betűrendben tartalmazza az érdekeltek neveit és a kötet lap- és ügyszámára mutat.
Másolatok a Magyar Kir. Helytartó Tanács által közigazgatási és a Magyar Kir. Tábla által törvénykezési ügyekben kiadott rendeletekről. A bejegyzések időrendben történtek. A kötetekhez betűrendes tárgymutatót kötöttek hozzá, amely utal a kötet lapszámára és a bejegyzés számára.
Az elhalt városi polgárok jegyzőkönyvbe másolt hagyaték leltárai. A jegyzőkönyvekben az egyes bejegyzések időrendben folytatólagos sorszámozással. A kötetek végén névmutató található, mely a kötet oldalszámára és esetleg a bejegyzés számára utal.
Felvallási jegyzőkönyvek alapján készült nyilvántartások az átírási díjak elszámolására. A jegyzőkönyvek: 1780-1850-ig terjednek. A kötetekben az egyes ügyek sorszámozva szerepelnek. 1792-tõl a kötetek végén névmutató van, amely 1824 évig a kötet lapszámára, ettől az időtől kezdve a lapszámra és ügyszámra utalnak. A névmutató a birtokváltozásban érdekelt személyek neveit tartalmazza betűrendben.
Ügyviteli utasítások egyes városi hivatalok és tisztviselők részére, főképpen a piaci helypénz, vásári rendtartás és pénzkezelés tárgyában. Továbbá a városi tisztviselők és alkalmazottak részére készült esküminták gyűjteménye: 1753-1813-ig terjedően. Az ügyviteli utasítások jegyzőkönyve időrendben tartalmazza a bejegyzéseket. A két kötet azonban időben párhuzamosan van vezetve. Az esküminták jegyzőkönyveinek első kötetéhez nincs segédeszköz, a másik két kötethez viszont van, mely az oldalszámra utal.
A kötetekben a bejegyzések általában időrendben találhatók meg. Az egyes személyekre vonatkozó bejegyzések többnyire a következő adatokat tartalmazzák: sorszám, név, az úti levél kiadásának kelte, hová kíván utazni és kinek a jótállására adták ki az útlevelet.
Fellebezett vagy hosszú ideig elhúzódó perek füzetekbe másolt másodpéldányai, amelyek a perre vonatkozó összes adatokat együtt tartalmazzák. Egy-egy füzet legtöbbször egy per anyagát tartalmazza.
Vegyes tárgyú fogalmazások másolatai, valamint a kiadásnál szükséges levélminták, továbbá a hivatalnoki esküminták gyűjteménye. A jegyzőkönyvek: 1743-1788. (Protocollum expeditiorum copiatorum) A 3-tól a 14-dik kötetig időrendi sorrendben vegyes tárgyú fogalmazásokat tartalmaz. A kötetek végén 1743-1777-ig név- és tárgymutatók találhatók. Az első kötet levélformulákat, eskümintákat, a második a királyhoz címzett felterjesztéseket (Raepresentationes 1773-75), a 15-dik kötet pedig a városhoz beadott kérvényekre (Instantiae) hozott döntéseket tartalmazza (1784-88). Ezekhez viszont nincs mutató könyv.
Magánosok végrendeleteiből alkotott gyűjtemény: Az iratok időrendben 1-től 1600-ig terjedő sorszámmal vannak ellátva. Az anyaghoz betűrendes névmutató készült, amely az irat keletkezési évére, számára és régi elhelyezésére utal. Az 1850. utáni anyagot már nem sorszámozták a forrásokhoz, hanem betűrendbe szedték.
Királyi végzések, döntések másolatai a várost vagy a város lakóit érintő ügyekben. Jegyzőkönyvek névmutatóval ellátottak: 1744-1845. A bejegyzések az egyes kötetekben sorszámmal ellátottak, az időrend azonban még az egyes köteteken belül sem következetes. Ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy az iratokat akkor adták le másolásra, amikor azokra már nem volt szükség.