Béke téri Általános Iskola iratai
- HU VLKI VIII-0120
- Fond
- 1948–1949
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Béke Téri Általános Iskola
168 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Béke téri Általános Iskola iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Béke Téri Általános Iskola
Szent István Állami Általános Iskola iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Szent István Állami Általános Iskola
Az Enyingi Járásbíróság iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Enyingi Járásbíróság
Az Enyingi Közjegyző iratai (Rác Lajos)
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Enyingi Közjegyző
Tatabánya Megyei Város tanácsüléseinek jegyzőkönyvei
Ennek része:Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
A városi tanács, amelynek vezetője a polgármester volt, a városi törvényhatóságok végrehajtó közege, egyben önálló közigazgatási hatóság mindazokban az ügyekben, amelyek illetékességébe tartoztak. Intézte a város gazdasági ügyeit, kezelte a város pénzügyi alapjait, előkészítette a napirendeket a közgyűlés előtti tárgyalásra, végrehajtotta a közgyűlés döntéseit. A polgármester mellett a tanács tagjai voltak: főjegyző, tanácsnokok, tiszti főügyész.
Tatabánya Megyei Város
Tatabánya Megyei Város Árvaszékének iratai
Ennek része:Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
A megyei városban az elsőfokú gyámhatóság feladatait az Árvaszék gyakorolta, amelynek elnöke a polgármester volt. Tagjai: két ülnök, tiszti ügyész, egy számvevő, egy jegyző és a közgyám.
Tatabánya Megyei Város
Tatabánya Megyei Város Képviselőtestületének iratai
Ennek része:Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
A város helyi irányításának szerve a képviselő-testület volt, amelynek élén a polgármester állt. A város képviselő-testületének közgyűlési jegyzőkönyve a megyei város életének legfontosabb kérdéseivel foglalkozott, a város alakuló közgyűlésétől a tanácsrendszer kialakításáig.
Tatabánya Megyei Város Képviselő-testület
III. sz. Általános Iskola iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
III. Sz. Állami Leány Általános Iskola
Tatabánya Megyei Város Adóhivatalának iratai
Ennek része:Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Tatabánya Megyei Város
Ennek része:Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Az iratanyag az iskola működésére, szakmai és igazgatási feladatainak ellátására, alkalmazott pedagógusaira, valamint növendékeinek munkájára vonatkozó dokumentumokat tartalmazza.
Árpád Gimnázium, Tatabánya
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Móri Járásbíróság
Váci Madách Imre (1951-ig Váci Állami, 1989-ig Sztáron Sándor) Gimnázium iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A Minisztertanács 1948-ban határozta el a koalíciós pártok egyetértésével, hogy az országgyűlés elé terjesztik az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, Ortutay Gyula miniszter javaslatára. Az országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta a XXXIII. törvényt, amely elrendelte az egyházi iskolák államosítását, és kialakított egy egységes közoktatási koncepciót a 8 osztályos általános iskolára épülő 4 osztályos középiskoláról. Ekkor került sor június 10-én a Kegyesrendi Gimnázium államosítására.
A tanévben az intézménynek 330 beiratkozott diákja volt.
1949 augusztusában Szerdahelyi János megbízott igazgatót azonnali hatállyal felmentették és áthelyezték. A gimnázium vezetésével Hadnagy Tibort bízták meg, aki 1945-től a Kommunista Párt helyi vezetője, hosszú időn keresztül a Nemzeti Bizottság tagja is volt. Az igazgatóhelyettes Kerekes Sándor lett.
1952-ben a régi, eredeti épületet felsőbb utasításra át kellett adni a technikum szervezéséhez. A gimnázium tovább működhetett – de épület nélkül. A tér szemközti oldalán ekkor szüntették meg a szemináriumot, a papképzést. Az épületet állami igazgatás alá vonták, felmerült, hogy a kórház továbbfejlesztésére használják. A tanácselnök segítségével végül a másik ötlet mellett döntöttek. Ide költöztették az épület nélkül maradt gimnáziumot.
A tanév végén az épületben átalakítások kezdődtek. Ezzel lehetővé tették a tanévkezdést.
1964/65-ben kereskedelmi szakközépiskolai osztály nyílt a gimnázium épületében: élelmiszer és ruházati elárusító tagozattal. Később a külön épületbe költöző kereskedelmi szakközépiskola és kollégium a gimnázium gazdálkodási körébe tartozott. Az iskola épülete egyre zsúfoltabbá vált. A tanulók létszáma meghaladta a 900 főt. A város hatalmas vonzáskörzetéhez tartozott az akkori váci és szobi járás, sőt a gödöllői és a rétsági járás jelentős része is. Az egyetlen gimnázium nem tudta már befogadni az egyre több jelentkezőt. Kiszel János és Arany István, a Városi Tanács vezetői felvetették egy második gimnázium építésének gondolatát. A Városi Tanács 15/1962. TÜ. sz. határozatában vállalta a terület előkészítését.
A Pest Megyei Tanács támogatásával 1963-ban elkezdődött az építkezés a Géza király téren. Az 1966-67-es tanév közepén átvett épületbe 8 osztály költözött.
Váci Sztáron Sándor Gimnázium
A Vác Városi Nemzeti Bizottság iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A Váci Igazoló Bizottság iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A Váci Földigénylő Bizottság iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
a.) Naplók, visszaemlékezések 1961-1982
b.) Helytörténeti dolgozatok 1945-1996
c.) Tanfolyamokkal, továbbképzésekkel kapcsolatos iratok 1945-1970
d.) Hivatali működésére vonatkozó iratok
Droppa Sámuel
Vác város tisztiorvosának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
A Pestvidéki Nyomda, Vác iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Pestvidéki Nyomda, Vác
Ennek része:Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Szőlőhegyi (Fiskális úti) községi elemi népiskola iratai
Ennek része:Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár
Szőlőhegyi Körzeti Községi Elemi Népiskola