- HU VLKI IV-1122-a
- állag
- 1862–1869
Showing 164 results
Archivistische beschrijving- HU VLKI IV-1401-a
- állag
- 1919
Székesfehérvár M. J. V. Főépítészi Irodájának tervtári anyaga
- HU VLKI XV-0011-a
- állag
- 1985–2009
- HU VLKI XXXVII-0008-a
- állag
- 1991–1994
Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla Civitatis Albensis)
- HU VLKI IV-1002-a
- állag
- 1689–1848
Az a) állagot alkotják a tanácsülési jegyzőkönyvek (1689–1848), külön sorozatban a tisztázati és a fogalmazati példányok (1723–
1845).
- HU VLKI IV-1102-a
- állag
- HU VLKI IV-1107-a
- állag
- 1849–1872
- HU VLKI IV-1111-a
- állag
- 1849–1871
- HU VLKI IV-1112-a
- állag
- 1849–1872
A fond a) állagában található adófőkönyvek városrészenként rögzítik az adózók nevét. Szerepel foglalkozásuk is.
- HU VLKI IV-1402-a
- állag
- 1872–1944
- HU VLKI IV-1405-a
- állag
- 1872–1929
- HU VLKI IV-1426-a
- állag
- 1921–1947
- HU VLKI XXIII-0507-a
- állag
- HU VLKI XXIII-0525-a
- állag
- HU VLKI XXXVII-0014-a
- állag
- 1995–1997
Bajzáth György királyi biztos iratai
- HU VLKI IV-1001-a
- állag
- 1840–1845
Az állag latin nyelvű, az eredeti számozás szerint rendezett. Bajzáth a keletkezés időpontját vette alapul, és az iratokat nem kapcsolta. Az anyag kis mennyisége miatt a darabonkénti átnézés sem jelent problémát a kutatónak. Az iratok közt sok a feljegyzés jellegű fogalmazvány. A királyi biztosnak a város ügyeibe való sokoldalú beleszólási jogát, és a kormányszékek személyével
kapcsolatos elvárásait az irategyüttes még töredékességében is mutatja. Ahol az anyag kiegészítésre szorul, érdemes a városi tanács jegyzőkönyveit is megnézni. Bajzáth György iratait legnagyobbrészt Iszkaszentgyörgyön, birtokai központjában keltezte, és az irategyüttes a Bajzáth család iratainak (FML XIII. 2.) rendezése során került elő. Az iratok hátlapján lévő jelzet arra mutat, hogy Bajzáth György ezt az anyagot egyéb hivatalos irataitól elkülönítve kezelte.
- HU VLKI IV-1006-a
- állag
- 1698–1834
Az a) állagban található telekkönyvek (1698–1834) rendkívül sok értékes adatot tartalmaznak a város lakosságára vonatkozóan is. Különösen értékesek az 1712. év alapfelvételei, amelyek szinte a középkori város rajzát adják vissza a házhelyek pontos behatárolásával, a szomszédok nevével, néhol utcák, terek, és főleg a városkapu és várfalak pontos bejelölésével. A tulajdonosnak nemcsak nevét, de foglalkozását is feltüntetik, s azt is, hogy vétel vagy örökség útján jutott a ház és a telek tulajdonába. Jelzik a hadi események során elpusztult, leégett házakat, sőt, Rákóczi híveinek elkobzott ingatlanait is. A telekkönyvek a 17–18. században és a 19. század elején német nyelvűek. Az egyes kötetek végén betűsoros mutató található. A 3 külön kötetben található index a
szántóföldekre vonatkozik.
- HU VLKI IV-1106-a
- állag
- HU VLKI IV-1108-a
- állag
- 1866–1871
- HU VLKI IV-1113-a
- állag
- 1859–1871