Püspökvác Mezőváros Tanácsa Hagyatéki iratok
- HU VVL V-0001-j
- állag
- 1749–1835
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Tanácsa Hagyatéki iratok
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Összeírások
Ennek része:Vác Város Levéltára
Püspökvác Mezőváros Felvallási jegyzőkönyvek
Ennek része:Vác Város Levéltára
Vác Mezőváros Tanácsának iratai, közigazgatási iratok
Ennek része:Vác Város Levéltára
Vác város polgármestere, hadigondozási iratok
Ennek része:Vác Város Levéltára
A Vác Városi Tanács, illetve Vác Város Polgármesteri Hivatala irattárában két sorozatot alakítottak ki az I. és a II. világháborús hadigondozottak (honvédek, fegyőrök, csendőrök, polgári személyek), valamint békeidőszakban megsérült (fegyveres szervezethez tartozó) személyek aktáiból. A sorozatok kialakításának szempontja az lehetett, hogy a gondozottak mennyi ideig kapták az ellátást.
Vác Város Árvaszékének iratai, jegyzőkönyvek
Ennek része:Vác Város Levéltára
Vác Város Adóhivatalának iratai, nyilvántartások
Ennek része:Vác Város Levéltára
Nagyobb részt kötetek, kisebb részt pénzügyi iratok.
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Váci Kőfaragó és Kőműves Céh iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Váci Csizmadia Ipartársulat iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Alapszabályzat é. n., másolat
Felsőbb hatóságok leirataik 1874–1893
Beadványok 1885–1892
Munkakönyv 1883–1885
Vác-Alsóvárosi Telkesek Erdőbirtokossági Társulatának iratai
Ennek része:Vác Város Levéltára
Alapszabály 1901, 1957
Szerződés a Gödöllői Állami Erdőgazdasággal 1958
Birtoklap 1963
Ingóvagyon leltár 1964
Ennek része:Vác Város Levéltára
Ennek része:Vác Város Levéltára
Forgó (eredeti nevén Vogel) Mihály (1910–1985) nagymarosi sváb családból származó vízvezetékszerelő és bádogmester és felesége, Oravecz Etelka (1900–1981) 1923-ban Nagymaroson házasodott össze, és tíz gyermekük született, köztük Forgó László (1928), aki a családi iratokat a levéltárnak ajándékozta.
Forgó Mihály Cserni István bádogosmesternél tanulta ki a szakmát, és tett 1918-ban segédvizsgát.
1918-ban besorozták, de a frontra már nem vitték ki. Hazatérte után egykori mestere özvegyénél, majd 1923-tól önállóan gyakorolta a mesterséget. Műhelye Vácott a Petróczy u. 3., önállósodása után a Dr. Csányi L. krt. és Kossuth u. sarkán levő épületben volt. Szakmai és politikai szervezetek munkájában is részt vett. 1944. július 2. és1948. május 23. között a Vác és Vidéke Ipartestület elnöke, egyúttal a Quell Rudolf Otthon alapítvány kezelője. 1945-től a Váci Nemzeti Bizottság FKGP által delegált tagja,
1948-ban az SZDP tagja. Ez utóbbiból fia miatt zárták ki, aki részt vett egy diákösszesküvésben. Felesége számtalan kitüntetést kapott a tíz gyermek felnevelése miatt.
Forgó László 1948-ban mint egy diákösszesküvés résztvevőjét (Sáry Gáborral, Karácsonyi Kis Gáborral együtt) egy év börtönbüntetésre ítélt a Fővárosi Népbíróság dr. Jankó Péter által vezetett tanácsa.
1956-ban az Észak-Pest Megyei Tatarozó és Építő Vállalat munkástanácsának tagja. 1990-ben a KDNP váci szervezetének alapító tagja volt. 2003-ban kitüntették a Szabad Magyarországért Érdemkereszttel.