Instelling

Karolina római katolikus kereskedelmi Leányközépiskola

1937 - 1948

Az iskola jogelődje, a kétéves női kereskedelmi szaktanfolyam az 1934/35-ös tanévtől kezdve nyújtott továbbtanulási lehetőséget a helyi és környékbeli polgári leányiskolában végzett tanulóknak. Alapvető kereskedelmi, számviteli, gép- és gyorsírói szakképesítést adott a végzős növendékeknek.
Az 1937/38-ban létrehozott felsőkereskedelmi iskola egyházi kezelésben működött a „Karolina” Római Katolikus Polgári Leányiskola, a kétéves Női Kereskedelmi Szaktanfolyam és a Nőipariskola mellett.
Fenntartója az Irgalmasnővérek rendje volt. Az iskolát a 46.148/1937. sz. VKM. rendelettel alapították. A polgári leányiskola épületében kezdték az oktatást, majd a Szt Miklós tér 1. sz. épületet alakították át részére, mely otthona lett. Udvara 348 m²; tornaterme 143 m²; szertárainak értéke: 4234 pengő, 20 írógépének értéke: 5500 pengő. 1941: az 5 tanterem 4 osztályában 148 tanulót oktattak. Igazgató: Simoncsics Alajos

A felsőkereskedelmi iskola alapításakor önálló iskolaépület nem állt rendelkezésre, ezért ideiglenesen a „Karolina” polgári iskola épületében kezdődött meg a tanítás. Az iskola évkönyve a körülményekről a következőket írja: „Két tágas, világos tantermet kaptunk. Minden növendék külön asztal mellett ült thonet széken. Van külön igazgatói iroda, mely egyúttal tanári szoba is."
Az otthont adó intézmény könyvtárát és szertárát is használták. A két intézmény közötti kapcsolat szorosságát, az együvé tartozást az is mutatja, hogy a felsőkereskedelmi tantestületében többen voltak, akik a polgári iskolában is tanítottak.
Az első tanév végén a r.k. egyházközség vezetősége egy önálló iskolaépületet – a Szent Miklós téren lévő fiúiskola épületét – átadta a felsőkereskedelmi iskolának. Az iskola nagyarányú átalakítása után, főként közadakozásból az 1939/40-es tanévben fogadhatta először – az immár 4 osztályosra bővült – az iskola tanulóit. A körülmények nagymértékű javulását érzékelteti az épület egykori bemutatása: „Az egyemeletes új épület impozánsan emelkedik ki a környező házak közül. Két tanterem kivételével, melyet ideiglenesen a nőipariskola foglalt le, teljesen a felsőkereskedelmi iskola céljait szolgálja. A tantermek az emeleten vannak, tágasak, világosak, a higiénia és a modern pedagógia követelményeinek minden tekintetben megfelelnek.” Tanári és ifjúsági könyvtár, gépíróterem és fizikaszertár segítette a munkát.

A tanítást a Szent Vince nővérek végezték 1948-ig, amikor az iskolát államosították.
Az 1948/49-es tanévben már a Váci Magyar Állami Kereskedelmi Leány-középiskolában kezdődött meg a tanítás.

A felsőkereskedelmi szakképzés fontosságának, a gazdasági élet fokozódó követelményeinek hatására az 1938. XIII. tc. középiskolai rangra emelte a felsőkereskedelmi iskolát, más szakiskolákkal együtt. Elvileg egyenrangúnak nyilvánította őket a gimnáziummal, s lehetővé tette, hogy az itt érettségizők az egyetemeken folytassák tanulmányaikat. Ez a szakoktatás vonzerejét fokozta, de a szakiskolák és a végzettek száma továbbra is nagyon alacsony volt.