Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1872–1919 (Keletkezés)
Leírási szint
Fond
Terjedelem, adathordozók
0,12 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Életrajz
(Cífer, 1840. október 24. – Székesfehérvár, 1919. június 8.) irodalomtörténész, nyelvész, városi levéltáros és tiszteletbeli tanácsos.
Moenich Antal, gróf Zichy Károly uradalmi számtartója és Zlatháry Vilma fiaként született. Tanulmányait Mohácson, Győrött, Nagyszombatban és Pozsonyban végezte; utóbbi helyen 1859-ben a papi pályára készült és belépett az Emericanumba; azonban rövid idő múlva egészségi szempontból kénytelen volt ezen pályától megválni. 1861-1868-ig Zichy Károly gróf mellett szülőhelyén és Pozsonyban, eleinte mint titkár, több ezer kötetből álló könyvtárát rendezte, később mint gazdatiszt volt alkalmazva. 1869-ben Hunfalvy Pál ajánlatára – akivel ekkor levelezésben állt[2] – a magyar királyi földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszzériumnál mint az országos statisztikai hivatalnak Fejér-, Esztergom-, Pest- és Bácsmegyék és a Jász-Kúnkerület területére kinevezett kültagja működött 1873-ig. 1872-ben Székesfejérvár városánál a köztörvényhatóság szervezése alkalmával házi pénztári ellenőrré választották meg és 1873-ban ugyanoda levéltárnoknak neveztetett ki, amely állásában egészen 1911-ig működött. 1919-ben hunyt el 78 éves korában.
A megőrzés története
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
Reprodukciós korlátozások
Nyelv
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Segédletek
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Másolatok léte és őrzőhelye
Kapcsolódó leírási egységek
Publikációk
Költemények. Székesfejérvár, 1872.
Magyar írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye). Külön féle kútfőkből. Pozsony, 1876. (Vutkovich Sándorral, együtt. Ism. P. Napló 38. sz. esti k., M. Állam 48., Vasárnapi Ujság 8., Fővárosi Lapok 39., Székesfejérvár 16., Torontál 26., Selmecz 10., Kassa és Vidéke 12., Nemzeti Hirlap 52., Független Polgár 83., Székesfejérvár és Vidéke 20. sz.)
Nyílt levél Szarvas Gáborhoz, a Magyar synonimák szótára ügyében. Székesfejérvár, 1891.
Nyílt levél Molnár István országos gyümölcsészeti miniszteri biztoshoz a hazai gyümölcsészet fejlesztése ügyében. Székesfejérvár, 1892.
Székesfejérvár-e vagy Székesfehérvár? Székesfejérvár, 1893. (Különnyomat a Fejérmegyei és Székesfejérvár városi tört. és rég. egylet Évkönyvéből).